Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-03-01 / 3. szám
m Múzeumi Hírlevél m Külföldi művészek alkotásai magyar írók gyűjteményéből Kiállítás a Kassák Múzeumban 2002. március 24. - június 30. Az írók esetében nemcsak műfordításaik, levelezésük, cikkeik, visszaemlékezéseik, regényeik, drámáik, verseik tanúskodhatnak az idegen kultúrák iránti érdeklődésről - az idei fesztivál mottójával élve: az „európai kézfogásokról" - hanem az általuk megszerzett, lakásukban őrzött, mindennapi környezetük, intim világuk részévé vált műtárgyak is. Élő és elhunyt íróink gyűjteményéből összeállított kollekció 17 ország - Kína, Oroszország, Norvégia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ausztria, Németország, Svájc, Belgium, Hollandia, Franciaország, Portugália, Olaszország, Argentína, Spanyolország és Izrael régebbi és újabb művészetét képviseli. A tárlat látogatói Alfredo Abato, Rafael Alberti, Giovanni Battista, Willi Baumester, Herbert Bayer, Giuseppe Belbito, Frederick Bunsen, Noretta Cappanera, Francesco Casanova, Csen Szunjen, Bertrand Domy, Eduard Eickens, Zeef Farkas, Mariam Fermajden, Rudolf Filla, Wenche Gulfrausen, Josep Hahn, Sam Herciger, Georg Hoefnagel, William Hogarth, JA. Hagen, V. Kandinszkij, GónterHirschel-Protsch, Wilhelm von Kaulbach, Alexander Katz, Emile Lahner, Hubert Montarier, J. Müller, Paul Klee, Jiri Kolar, Pablo Picasso, Henri Poulain,J. B. Piranesi, Ivan Puni, Reigl Judit, Julio Le Parc, К. P. V. Verescsagin, Vieira da Silva, Tin Szö-csin műveivel találkozhattak, és: Bölöni György, Göncz Árpád, Gergely Ágnes, Hubay Miklós, Jókai Mór, Juhász Ferenc, Kalász Márton, Kassák Lajos, Konrád György, Kurucz Guyla, Lengyel József, Mezei András, Pilinszky János, Rónai Mihály András, Somlyó György és Szentkuthy Miklós műtárgyaival. Csapiár Ferenc SZOMBATHELY „Looking over the Border" Kunstverein Baden - Kunsthalle Szombathely Szombathelyi Képtár 2002. március 22. - április 29. A badeni Kunstverein és a Szombathelyi Képtár osztrák-magyar cserekiállításban állapodott meg. A szombathelyi Tavaszi Fesztivál alkalmából 15 kortárs badeni művész mutatkozik be, demonstrálva a mai osztrák művészet sokszínűségét, valamint az alkotók közös jellemzőjét, a korszerű szemléletet. A nagyszabású szombathelyi bemutatót követően Baden városa lehetővé teszi, hogy 2002 nyarán 15 magyar művész állíthasson ki az ottani Frauenbad- Kunsthalle termeiben. A Szombathelyi Képtár által delegált művészek között szombathelyi, Vas megyei és budapesti kiállítók egyaránt szerepelnek. Az ausztriai bemutatkozás igazi szakmai kihívás: a badeni kiállítóhely - egykori női fürdő - úgy lett kialakítva, hogy a korszerű kiállítási feltételek megteremtésekor megőrizték a fürdő eredeti funkcionális részleteit, medencéit, öltözőfülkéit, melyek ezúttal műtárgyak bemutatásának a helyszínei. MOSONAÍAGYARÓVÁR A Habsburgok Moson megyében Hansági Múzeum 2002. július 1-jéig A Habsburgok Moson megyében című kiállításunk 2001. december 19-én nyílt a mosonmagyaróvári Hansági Múzeumban. (A kiállítás hétfő kivételével naponta 10-16 óráig látogatható.) Célunk azt volt, hogy bemutassuk az itt birtokos és részben itt élő techseni Habsburg-ág kapcsolódását a megyéhez és a városhoz. Ehhez mindenek előtt saját gyűjteményünket és néhány helybeli magánszemély tárgyait használtuk fel. A magyaróvári uradalmat a szerencsétlen sorsú II. Lajos király 1521-ben ajándékozta jegyesének, Habsburg Máriának. Az uradalom ettől az időponttól egészen 1945-ig a család tulajdonában maradt. Mária Terézia 1765-ben kedvenc lányának, Mária Krisztinának adományozta, aki az utolsó lengyel király fiához, Albert Kázmér herceghez ment feleségül. Albert Kázmér 1818-ban alapította Magyaróváron Európa első felsőfokú gazdasági tanintézetét, amelyből rövid idő alatt a magyar agrár-felsőoktatás szellemi központja fejlődött ki. A főhercegi uradalom kísérleti gazdaságként működött, a legkorszerűbben felszereltek közé tartozott. Albert Kázmér halála után Károly Lajos főherceg lett a birtok irányítója. A Napóleont legyőző „asperni hős” melléknevet kiérdemlő főúr inkább a katonai pályán jeleskedett. 1847-től Albrecht főherceg vette át apjától az uradalom vezetését. A forradalom és szabadságharc leverése után őt nevezte ki a császár Magyarország katonai parancsnokává. A nagyhatalmú főúr elérte, hogy a birtokán lévő Magyaróvári Felsőbb Tanintézet legyen a Habsburg Birodalom legfelső mező-83
