Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

S

326

Szente

(Annales Musei historico-nationalis hungarici, 108, 33–50. p., bibl.); RÚL 17: 354. p.

Fotó: Papp Gábor

Papp Gábor

Szente Zsuzsanna: → Kovács

Istvánné

Szentendrey Katalin: → Katona Gyuláné

Szent

endrey Katalin

Szentes Lajosné: → Risztics

Emília

Szentgáli Ferencné: → Póczy

Klára

Szentkirályi Miklós (Béla) (1943. máj. 11. Ko

csord – 2021. márc. 20. Bp.): festő-restaurátorművész, főrestaurátor, osztályvezető. – Édesapja, ~ Gyula (1912–1988) 1932–1933-ban a M. Képzőművészeti Főisk.-n szobrászatot tanult. Édesanyja bethleni gróf Bethlen Éva (1920–2008). Anyai nagyszülei gróf bethleni Bethlen Béla (1888–1979), Beszterce-Naszód és Szolnok-Doboka vm.-k főispánja, É-Erdély kormánybiztosa és gróf gönczruszkai gr. Kornis Klára (1893–1983). Felesége (1973-tól) Lőrincze Zsuzsanna okl. építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, Lőrincze Lajos nyelvész lánya; fiaik közül Miklós (1981–) ipari- és formatervező, András (1982–) kertészmérnök. – A család 1940-től ~ Gyula mezőpagocsai birtokán élt, két év után átköltözött Mo.-ra, Kocsordra, majd 1945 nyarán visszatért Erdélybe, Mezőpagocsára, de mint arisztokrata osztályellenséget 1949-ben kényszerlakhelyre, Marosvásárhelyre kitelepítették. – ~ festőművésznek készült, a marosvásárhelyi Művészeti Gimn.-ban tanult (1957–1959), de onnan a származása miatt kitették, s csak az 1959. évi politikai fordulat után szerezhetett az ottani szakmunkásképzőben fémipari szakmunkás képesítést (1962). – Az I. sz. Autójavító Vállalat szakmunkásaként dolgozott, közben a dolgozók esti gimn.ában leérettségizett (1967). A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akad. Festészeti Szakán Miklóssy Gábor festőművész tanítványa volt (1968–1973). 1973-ban Mo.-ra költözött. Bp.en, a M. Képzőművészeti Egy. festő-restaurátor szakán tanult, s Varga Dezső tanítványaként festő-restaurátorművészi diplomát szerzett. Diplomamunkája a leibici Mettercia-oltár szárnyának (MNG) restaurálása volt. – 1975-től közel 40 évig folyamatosan dolgozott múz.-i területen, előbb a M. Nemzeti Galéria Régi M. Osztályának resta

urátora, csoportvezetője (1975–1990). majd a Szépművészeti Múz. Restaurátor Osztályának főrestaurátora és osztályvezetője volt nyugdíjazásáig (2012. dec. 31.). 2006. máj. 4-én tartotta habilitációs előadását a M. Képzőművészeti Egy.en (Gránátalma a szárnyasoltáron – bepillantás a középkori oltárépítő műhely titkaiba címmel). 1977-től a hivatalos munka mellett szabadfoglalkozású restaurátori tevékenységet is végzett. 1983-ban bekerült a restaurátor-szakértői névjegyzékbe. – A gyakorlati munka mellett elsősorban restaurátorelméleti, szervezési és etikai kérdésekkel foglalkozott. Életművéből mintegy 60 műtárgy (festészeti alkotás, szobor, oltár stb.) restaurálása emelkedik ki, amit gyakran csoportmunkában végzett. Az első sikereket a MNG középkori szárnyasoltárainak restaurálása hozta: a leibici Szent Anna- (1977–1982), a Két püspökszent- (1980), a kisszebeni Angyali üdvözlet- (1976–1982), a Szent Anna-oltár (1976–1981), vmint a csíkszentléleki Szentlélek eljövetele-főoltár (1970–1971); ezek az oltárok a MNG Budavári Palota Tróntermének kiáll.-án láthatók, amelynek koncepciótervét is ő készítette. Ezen kívül a MNG hat kiáll.-ának a restaurálási munkáit vezette, látványterveket készített és részt vett a rendezésben. Több kiemelkedő templomi berendezés restaurálását vezette, ill. vett részt a munkában: a pesti ferences templom barokk szószéke (1984), a máriapócsi kegyhely g. kat. bazilikájának ikonosztáza és kegyoltára (2009–2010) stb. Neves hazai és külföldi festők alkotásainak élettartamát hosszabbította meg (Tiziano, Veronese, Lotto, Lippi, id. Cranach, Pissarro, Gaugain, Dorfmeister, Maulbertsch, Mányoki stb.). Kulcsszereplője volt Munkácsy Mihály nagyméretű Krisztus-trilógiája restaurálásának (Golgota,

1992; Krisztus Pilátus előtt,

1995;

Ecce Homo, 2009). Szakmai vezetésével restaurál

ták a császári r. k. templom Dorfmeister István által festett oltárképeit. Falfestményeket is restaurált: pl. a Parlament képviselőházi társalgójának mennyezetfestménye (Vajda Zsigmond: Jelenetek a magyar mondavilágból), vmint a Parlament Vadásztermében Kőrösfői Kriesch Aladár: Bala

toni halászat és Bölényvadászat a középkorban

c. freskói (1989–1990). Szakértései közül kiemelkedik Zala György: Aradi vértanúk

összetört em

-