Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
V
388 Vezér gyűjtött militária műtárgyai (Veszprémi Szemle 52., 21. évf., 2019. 1, 71– 81. p.); VMÉL. Fotó: Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa Rainer Pál Vezér Erzsébet (1915. jan. 23. Bp. – 2003. júl. 5. Bp.): irodalomtörténész. – A bp.-i PPTE-n szerzett bölcsészdoktori oklevelet (1937), majd m.–francia szakos tanári diplomát (1941). Az irodalomtud. kandidátusa (1969). – A Ganz Vagongyárban gyors- és gépíró, majd fordító (1937–1946), a háború alatt munkaszolgálatos a Göring (korábban Weiss Manfréd) Műveknél (1944), zsidó származása miatt családjával csillagos házba, azután gettóba költöztették. Hamis iratokkal sikerült megmenekülniük. A felszabadulás után rövid ideig újra a Ganznál, majd propagandistaként a Nehézipari Központban, 1949-től a Nehézipari Külkereskedelmi Vállalatnál (1946–1950) dolgozott. Rövid ideig előadó a Közoktatási Min.-ban (1950), tanár a M. Néphadseregnél (1952–1953), korrektor, majd lektor az Akad.-i Kiadónál (1954–1957), az MTA Irodalomtud.-i Int. tud.-os munkatársa (1957–1963), a PIM osztályvezetője, a Hangtár alapítója (1963– 1972). – Fő kutatási területe Ady Endre munkássága. A kritikai kiad. keretében s. a. r., szerk. és jegyzetekkel látta el Ady Endre publicisztikájának nyolc kötetét, Adyról több összefoglaló művet írt. A PIM Hangtárában (ma Médiatárában) nevéhez fűződik az írói hangok és irodalmi emlékezések gyűjtése és megőrzése. Felismerve ezek forrásértékét, elsősorban Ady, Babits és József Attila többnyire külföldön élő kortársait kereste föl az 1960–1970-es években. Munkája során közel 150 emlékezést, interjút rögzített a Nyugat még élő tagjaival és kortársaikkal (Dienes Valéria, Dutka Ákos, Fenyő Miksa, Hajnal Jenő, Hatvany Bertalan, Arthur Koestler, Ignotus Pál, Lengyel Menyhért, Lesznai Anna, Cs. Szabó László stb.), a Vasárnapi Kör egykori tagjaival (Hajós Edit, Hauser Arnold), megteremtve a PIM-ben az emigrációs gyűjt. alapjait is. Az első interjúkból Emlékezések címmel adott ki kötetet (1967). Jelentős volt szerzeményezési munkája: számos kéziratos anyag (levelek, naplók, verskéziratok), fényképek, dedikált könyvek, személyes tárgyak közgyűjt.-be kerüléséhez közvetített, pl. a Fenyő Miksa-gyűjt., Lesznai Anna, Ady és József Attila kéziratai, Polányi-hagyaték. Ady születésének 90. évfordulójára a költő kortársaival és jelenkori írókkal (Benedek Marcell, Komlós Aladár, Jékely, Pilinszky, Vas, Weöres stb.) készített interjúsorozatot, ebből született az Ifjú szívekben élek? c. kötet (1969). Restauráltatta az OSZK Babits-hagyatékában talált röntgen- és viaszlemezeket, rajtuk Babits, Karinthy, Schöpflin Aladár, Szabó Lőrinc, Török Sophie hangjával. 1968-tól 1971-ig Eörsi Istvánnal közösen életműinterjút készített Lukács György gyel (magyarul megjelentek: A megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon, 1989). 1971 végén, vél hetően ellenzéki kapcsolatai miatt nyugdíjazták; a közvetlen kiváltó ok Tasi József Vas Zoltán-interjúja volt. Ezt követően még elkészítette az Ady Emlékmúz. tervét, amely akkor még nem valósult meg, majd ösztöndíjjal az USA-ba utazott, ahol Jászi Oszkár életét és a Polányi-család történetét kutatta. Karádi Évával együtt összegyűjt. és s. a. r. a Vasárnapi Kör működésére, tagjaira vonatkozó dokumentumokat. Tanulmányait, cikkeit, beszélgetéseit, filológiai felfedezéseit rendszeresen publikálta szaklapokban és irodalmi folyóiratokban. Az 1970-es évek végétől az ún. demokratikus ellenzék tagja. 1989-ben kezdeményezésére megalakult az Ady műveit, magatartását, eszmeiségét életben tartani hivatott Ady Endre Társaság. Adyról tervezett filmje nem valósult meg. 1998-ban megírta önéletrajzát, amelynek címét Adytól kölcsönözte (Szeretném magam megmutatni, 1999). – A M. Kommunista Párt (1946–1956), a Szabad Demokraták Szövetsége, a Társadalomtud.-i Társaság (1990–2002), a Jászi Emlékbiz. tagja (1991). – M. Köztársaság Csillagrendje (1990), Demény Pál Emlékérem (1994), M. Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995). F. m.: Benedek Elek (Bp., 1937); Emlékezések. S. a. r. (Bp., 1967); Ady Endre. Arcok és vallomások (Bp., 1968); Ifjú szívekben élek? I–II. Kiad. Vallomások Adyról . S. a. r., előszó (Bp., 1969, 1972); Ady Endre élete és pályája (kan didátusi értekezés, Bp., 1969; 1977; 1997); Hangmúzeum az irodalomtörténet szolgálatában (Irodalomtörténet, 51, 1969. 1., 158–166. p.); Ady publicisztikai írásai. I–X. Kritikai kiad. Szerk. Koczkás Sándorral és Láng Józseffel (Bp., 1973–1990); Feljegyzések és levelek a Nyugatról. Szerk., vál. (Bp., 1975); Lesznai Anna élete (Bp., 1979); Vasárnapi Kör. Karádi Évával (Bp., 1980); Georg Lukács, Karl Mannheim und der Sonntagskreis. Karádi Évával (Frankfurt am Main, 1985); Írástudó nemzedék. A Polányi család története dokumentumokban. Szerk.
