Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
B
31 Bíró (1838–1904) pomázi földbirtokosnak, mérnöknek, országgyűlési képviselőnek. F. m.: A restaurátor tanfolyamról (Múzeumi Híradó, 1952. jún.); Cpби y Maѣapckoj [A magyarországi szerbek] (Belgrád, 1998); Ceнтaндpejcки cимбoли [Szentendrei jelképek] (Novi Sad [Újvidék], 2002); Ceнтaндpeja y oглeдaлy пpoшлocти [Szentendre a múlt tükrében] (Újvidék, 2003); Luppa Péter és úti kalandjai (Szerb Int. Bp.–Szerb Fővárosi Önkormányzat, 2010; m., szerb és orosz nyelven) Fotó: B. F. 2008-ban, Újvidék, Morgós András felv. Morgós András, Olajos Anna Bíró Endre (1930. jún. 24. Bp. – 2008. szept. 6. Tatabánya): régész. – Második felesége (1962-től) Szatmári Sarolta régész. – A kőbányai Szt. László Gimn.-ban érettségizett. Az ELTE régész szakán végzett, ókor– római kor specifikációval. 1954-ben a győri Xantus János Múz.-ban kezdett dolgozni. Innen rendelték 1956-ban Tatára, a letartóztatott Kralovánszky Alán helyére, majd kinevezték a Kuny Domokos Múz . ig.-jának (1957–1966), ezt követően a Komárom M.-i Múz.-i Szervezet ig.-ja lett. Szívinfarktusa következtében 1984-ban rokkantnyugdíjba kényszerült. – Kiváló szer vezőképessége a m.-i múz.-i szervezet mintegy három évtizedet átölelő kiépítésében és a tatai múz. fejlesztésében egyaránt megnyilvánult. Gyarapította az ingatlanállományt, létrehozta a szervezeti egységeket. 1962-ben kivívta a tatai vár épületének kizárólagos múz.-i hasznosítását, majd 1966-ban létrejött a Komárom M.-i Múz.-i Szervezet. Az egykor híres tatai vízimalmok közül 1971-ben a Miklós-, 1982-ben a Nepomucenus Malom került a múz. kezelésébe, utóbbiban alakult ki a német nemzetiségi bázismúz. 1975-ben a múz. a fenntartó Komárom m.-i önkormányzatnál benyújtotta a romos, a tatai önkormányzat által lebontásra ítélt tatai zsinagóga hasznosítási tervét; miután a Szépművészeti Múz. nagyhírű másolóműhelyekből származó ókori szobormásolati gyűjt.-ét a tatai múz. vette át, annak darabjaiból 1978-ban itt nyílt meg a didaktikai szempontból kiemelkedően értékes tárlat. – Mivel a megyeszékhely Tatabányán nem volt múz., ~ 1971-ben tett felajánlása alapján, a tatai és az esztergomi tagmúz. jelenkor-történeti anyagából, a m.-i múz. jelenkori helytörténeti csoportjaként, majd 1980-tól „m.-i helytörténeti osztályaként” Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Gyűjt.-t hozott létre, amely 1985-ben alakult tagmúz.-má. Komárom m.-ben kiépült az emlékházak láncolata (Ászár: Jászai Mari, Ácsteszér: Táncsics Mihály, Szőny: Dobi István Emlékház). Az ismert komáromi helytörténésszel, Kecskés Lászlóval megszervezték a komáromi Klapka György Múz.-ot, az Igmándi erődben kialakított kőtárral. Az esztergomi Balassa Bálint Múz. is a m.-i múz.-i szervezet részét képezte. ~ a múz.-i szervezet kiépítését és fejlesztését nem egyéni szakmai ambíciói kiélésének, hanem ,,történelmi szükségszerűségnek ” látta a Trianon hatásaitól súlyosan érintett Komárom és Esztergom m.-kben. ~ szervező tevékenysége mellett viszonylag keveset publikált. Szerkesztője és tanulmányírója volt az 1979-ben megjelent, kétkötetes tatai várostörténeti monográfiának. Tevékenységének fő helyszíne a tatai vár volt. 1964-ben az egész várra kiterjedő állandó kiáll. nyílt meg. Az objektum feltárásának befejeztével, az újabb anyagokkal gyarapítva készült el az új tárlat 1974-ben. Élete fő műve kétség kívül az 1961-ben feltárt, a 2. sz. első feléből származó ún. szőnyi freskó, a brigetioi polgárváros egyik épülete mitológiai témájú freskókkal díszített termének rekonstrukciója; ifj. Bóna István művész-restaurátor szerint: ,,Korszakalkotónak mondható és még ma is teljesen helytálló a szoba esztétikai bemutatásának koncepciója... [ez] Itálián kívül a legnagyobb rekonstruált római freskóegyüttes.” – Tata város díszpolgára (2007). F. m.: Győr-nádorvárosi koracsászárkori sírok (Archaeo logiai Értesítő, 88, 1961/1., 233–254. p.); „Azaum-Almás füzitő”. In: Fitz Jenő (szerk.): Römische Limes in Ungarn (Székesfehérvár, 1976, 38–39. p.); Királyi palotából végvár . In: Régészeti barangolások Magyarországon. Szerk. Szombathy Viktor (Bp., 1978, 368–380. p.); A brigetioi falfestmény pannóniai vonatkozásai. Die pannonischen Bezüge des Freskos von Brigetio (Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5., 1997, 203–213. p.); II. századi falfestmény Brigetióból. Kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Múz. állandó kiáll.-ához II. A kiáll.-t rendezte és a vezetőt írta (Tata, Vár, 2001). Irod.: Fülöp Éva Mária: B. E. (1930–2008) Komárom-Eszter gom Megyei Múzeumok Közleményei 15. 2009, 165–166. p.). Fotó: Mohainé Varga Edit felv., Kuny Domokos Múz. Fülöp Éva Mária Bíró Ibolya: → Várayné Bíró Ibolya Mária
