Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
N
248 Nagyváthy Nagyváthy Éva: → Thoma Lászlóné Nagyvá thy Éva Nánási Zoltán (1934. nov. 24. Nagyvárad [Ora dea, Románia] – 2012. ápr. 12. Érmihályfalva [Valea lui Mihai, Románia]): tanár, múzeumőr. – A kolozsvári Bolyai Tudományegy.-en szerzett történelem szakos tanári oklevelet (1958). – Friss diplomásként a székelyhídi középisk.-ban, majd Érmihályfalván tanított (1990–1994). A székelyhídi múz. mun katársa (1962–1975), melynek gyűjt.-ét tud.os szempontok szerint rendezte át. Helytörténeti kutatásokat végzett, és megpróbálta összegyűjteni az Érmellékről a két vh. közötti időből származó gyűjt.-eket. Tanárként fontosnak tartotta a szemléltetést az oktatásban, ezért is fektetett nagy hangsúlyt a múz. szakszerű működtetésére és gyűjt.-ének gyarapítására. Nagyváradi és nagykárolyi régészek segítségével számos ásatást végzett az Érmelléken, amelyeken diákjai, a régészeti-történelmi szakkör tagjai is részt vettek. Nyugdíjazása előtt az érmihályfalvi középisk.-ban tanított (1990–1995). – Helytörténeti és régészeti közleményei regionális lapokban jelentek meg (Művelődés, Fáklya, Bi hari Napló). Tud.-os, régészeti tárgyú dolgozatai, pl. az érkörtvélyesi késő Hallstatt-kori temetkezésről és a kelta temetőről, vmint a Körös-völgye neolitikus festett kerámiás műveltségéről Erdély nagyobb múz.-ainak szakfolyóirataiban láttak napvilágot. Az Érmihályfalvi Figyelő nek – amely ben Érmihályfalva jeles polgárai címmel soroza tot jelentetett meg (1997) – szerkesztőbiz.-i tagja volt. – A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság tagja (2000-től). Székelyhíd Város Díszpolgára (2003), Fényes Elek-díj (2012). F. m.: Dr. Andrássy Ernő, az Érmellék utolsó polihisztora (Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Biz., Nagyvárad, 2003); Székelyhíd történeti monográfiája (Székelyhíd, 2009). Irod.: RMIL IV.: 91.; 100 év – 100 személy. Érmihályfalva jeles személyiségei a 20. századból. Szerk. Szilágyi Éva Andrea (Érmihályfalva, 2019, 85. p.). Fotó: Dr. Andrássy Ernő Múz., Érmihályfalva Szilágyi Éva Andrea Nécsey József (1842. aug. 27. Oszlány, Bars vm. – 1929. jan. 17. Verebély [Vráble, Szlovákia ]): postamester, gyűjtő, amatőr régész. – Régi oszlá nyi nemesi család sarja. Középisk.-i tanulmányait a privigyei és nyitrai piarista gimn.-ban, felsőfokú tanulmányait a selmec bányai bányá szati akad.-n végezte. Pozsonyban postai tanf.-ot hallgatott (1862). – Gyógyszerészgyakornok Trencsénbánban (1859), postahivatalnok, később postamester Izsákon (1866), Komáromban és Verebélyen (1869-től). Postai munkája mellett régiségeket, művészeti tárgyakat, ásványokat, érméket, régi okiratokat és könyveket gyűjtött. Éremgyűjt.-éről említést tett Divald Kornél is. Kiemelkedő jelentőségű a régészeti gyűjt.-e, melyre saját ásatásai során tett szert, többek között 1893–1894-ben, a zsitva-völgyi vasútépítés nyomvonalába eső verebélyi lelőhelyeken (Sütteő-birtok, Paphegy-dűlő), vmint a verebélyi Puszta-Kőrös (1894) és a Földvár területén (1896). A környéken Csiffáron, Tilden és Tajnasárin végzett ásatásokat. Gyűjt.-e főleg pattintott és csiszolt kőeszközökből, őskori kerámiából és bronzkori leletekből állt. Egy részét a Bars vm.-i Múz.-nak, ill. a MNM-nak ajándékozta. Ásványtani és kőzetgyűjt.-ét a lévai piarista gimn.-nak ajándékozta, ahol fiai is tanultak. A család több nemzedéken keresztül felhalmozott gazdag gyűjt.-ét 1927-ben és 1928-ban Léva városának adományozta, megvetve így a későbbi Lévai Városi Múz. alapját. Gyűjt.ének végleges elhelyezésében szerepet játszott két fiának, Istvánnak és Lászlónak korai halála és Kriek Jenő lévai tanár, a későbbi múzeumig. közbenjárása. Így a közel kétezer tárgyat számláló gyűjt. az akkori lévai városháza épületének két második emeleti szobájába került. Ennek egy részéből 1928-ban tárlat nyílt Nécsey-szoba címmel. Irod.: Kriek Jenő: N. J. (Bars, 1929. dec. 22. Melléklet, 1–11. p.); Nováková Margaréta: Zberateľ Jozef Nécsey a nové poznatky o vzniku mestského múzea v Leviciach (Vráble – príspevky k histórii mesta, 2015); Nevizánszky Gábor–Prohászka Péter: N. J., a régiséggyűjtő és múzeumalapító (Honismeret, XLVI, 2018. 1, 71–77. p.). Fotó: Barsi Múz., Léva Vincze László
