Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

M

Merza 602 Főgimnáziumának Értesítője, Győr, 1864, 17-19.); A megye állatvilága - Győr-vár - A győri székesegy­ház kincstára - Győr város utcái és nevezetesebb épü­letei - A megye egyéb műemlékei (in: Győr megye és város egyetemes leírása. Szerk. Fehér Ipoly. Bp., 1874, 133-161., 410-450.); Arrabona temetői Győr harmadik római temetőjének ásatása alkalmából (uo., Győr, 1876, 3-73.); Pázmándi Horvát Endre élet- és jellemrajza (Pannonhalmi Szent-Benedek-rend Győri Főgimnáziumának Értesítője, Győr, 1878- 1879, 3-170.); Toll és kard vagy: A három Kisfaludy (Győri Közlöny, 1866. X., 205-207., 210-211., 213­214., 217-218., 221-222.). írod.: Kocsis Lénárd: M. E. irodalomtörténeti és szépirodalmi munkássága - Börzsönyi Arnold: M. E. archeológiái működése (Pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. A pannonhalmi Főapátság története. A rend új kora, új munkakö­re 1802-től napjainkig. Szerk. Sörös Pongrácz. Bp., 1916, 474., 476.); Uzsoki András: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története (Arrabona 7., 1965, 5-85.); Szinnyei VIII.: 1119- 1121.; MÉL II.: 192.; GYÉL: 228-229. Tóth László Merza Gyula (1861. febr. 25. Kolozsvár ­1943. dec. 15. Kolozsvár): armenológus, tu­risztikai író, múzeumalapító és -igazgató. - A szamosújvári származású, örmény Merza Joachim kereskedő és Simái Jozefa fia. - A kolozsvári és a bécsi egy.-en orvosi tanulmá­nyokat folytatott. Édesapja halálát (1893) követően átvette a családi birtok vezetését. 1885-től publikált a fővárosi és a helyi sajtó­ban, az 1890-es évek elején bekapcsolódott a turistamozgalomba. Részt vett az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) megalakításában (1891), jegyzővé, majd főpénztárossá válasz­tották (1894). Szerkesztette az EKE honisme­reti folyóiratát, az Erdélyt (1903-1908). Az egyesületet képviselte az Európa különböző országaiban megrendezett nemzetközi alpe­si kongresszusokon, tanulmányozta az otta­ni kirándulóhelyeket, idegenforgalmi intéz­ményeket. Nagy szerepet játszott az 1902. okt. 12-én - a kolozsvári Mátyás-szobor le­leplezését követően -, Hunyadi Mátyás ki­rály szülőházában megnyitott EKE-néprajzi múz. felállításában. 1930-ban átvette a múz. igazgatását. Kolozsváron ő kalauzolta a múz.-ot meglátogató Jókai Mórt, Benedek Eleket és gr. Apponyi Albertet. A román ha­tóságok a múz.-ot kilakoltatták a Mátyás­szülőházból (1934), s anyagának egy részét a román néprajzi múz. részére foglalták le. A többi értékes tárgyat 1940-ig, a második bécsi döntésig ládákban voltak kénytelenek tárol­ni; ekkor újra megnyílt a múz. Az 1905-ben megnyíló szamosújvári Örmény Múz. egyik kezdeményezője (a Bécsben megismert Argutinszky kaukázusi örmény hg., néprajz- kutató és Szongott Kristóf szamosújvári armenista társaságában) és ismertetője. Az Örmény Múz.-Egylet lapjának, az Armeniá- nak gyakori munkatársa. Szongott Kristóf ha­lála után az erdélyi m. armenológia vezető egyénisége. Kiemelten foglalkozott az erdé­lyi örmények történetével, kutatásainak eredményét több kötetben közölte. Kezde­ményezte (1893), majd Fadrusz Jánossal egyezkedett Verzeleskul örmény püspök szobrának Szamosújváron való felállításáról, amelyet végül nem sikerült megvalósítani. Az örmény kereszt - Crux Armena (Számos- újvár, 1903) c. tanulmányát egy latin ajánló­vers kíséretében elküldte XIII. Leónak ne­gyedszázados pápai jubileumára, amiért a bíboros-államtitkár útján pápai áldásban ré­szesült. Több mint ezer kirándulást vezetett Kolozsvár környékére, s ezekről feljegyzése­ket is készített. Turistautak kialakításában, je­lek elhelyezésében segédkezett. A kolozsvári Bükk-erdő két, máig legismertebb kirándulá­si célpontját javaslatára nevezték el Árpád- csúcsnak (1896), ill. Mailáth-kútnak (1905). Részt vett az erdélyi és a kolozsvári útikala­uzok összeállításában. 1935-ben megünne­pelték írói munkásságának fél évszázados év­fordulóját, az EKE tb. elnökké választotta. 80'. születésnapján az EKE ünnepi közgyűlést tartott, s 1942-ben róla nevezték el a Bükk-er- dei menedékházat. Élete végén külön turista- múz. felállítását tervezte. Munkatársa volt a Magyar Polgár, a Kolozsvári Közlöny, a Kolozs­vár, az Erdélyi Híradó, az Újság, a Kolozsvári Hírlap, az Ellenzék, a Keleti Újság c. kolozsvá­ri, vmint a Magyar Állam, a Magyarország, az Alkotmány, a Budapesti Hírlap, a Pester Lloyd, a Magyar Hírlap, a Pesti Hírlap, a Független Ma­gyarország, a Fővárosi Lapok, a Nemzet, a Pesti Napló, Az Újság c. fővárosi lapoknak, továbbá számos folyóiratnak, évkönyvnek, emlék­könyvnek. írói álnevei: Sinapis, Ekefalvi, Araráti, Vendicus, M. Gy., Za-la. Saját köny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom