Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
M
Merza 602 Főgimnáziumának Értesítője, Győr, 1864, 17-19.); A megye állatvilága - Győr-vár - A győri székesegyház kincstára - Győr város utcái és nevezetesebb épületei - A megye egyéb műemlékei (in: Győr megye és város egyetemes leírása. Szerk. Fehér Ipoly. Bp., 1874, 133-161., 410-450.); Arrabona temetői Győr harmadik római temetőjének ásatása alkalmából (uo., Győr, 1876, 3-73.); Pázmándi Horvát Endre élet- és jellemrajza (Pannonhalmi Szent-Benedek-rend Győri Főgimnáziumának Értesítője, Győr, 1878- 1879, 3-170.); Toll és kard vagy: A három Kisfaludy (Győri Közlöny, 1866. X., 205-207., 210-211., 213214., 217-218., 221-222.). írod.: Kocsis Lénárd: M. E. irodalomtörténeti és szépirodalmi munkássága - Börzsönyi Arnold: M. E. archeológiái működése (Pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. A pannonhalmi Főapátság története. A rend új kora, új munkaköre 1802-től napjainkig. Szerk. Sörös Pongrácz. Bp., 1916, 474., 476.); Uzsoki András: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története (Arrabona 7., 1965, 5-85.); Szinnyei VIII.: 1119- 1121.; MÉL II.: 192.; GYÉL: 228-229. Tóth László Merza Gyula (1861. febr. 25. Kolozsvár 1943. dec. 15. Kolozsvár): armenológus, turisztikai író, múzeumalapító és -igazgató. - A szamosújvári származású, örmény Merza Joachim kereskedő és Simái Jozefa fia. - A kolozsvári és a bécsi egy.-en orvosi tanulmányokat folytatott. Édesapja halálát (1893) követően átvette a családi birtok vezetését. 1885-től publikált a fővárosi és a helyi sajtóban, az 1890-es évek elején bekapcsolódott a turistamozgalomba. Részt vett az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) megalakításában (1891), jegyzővé, majd főpénztárossá választották (1894). Szerkesztette az EKE honismereti folyóiratát, az Erdélyt (1903-1908). Az egyesületet képviselte az Európa különböző országaiban megrendezett nemzetközi alpesi kongresszusokon, tanulmányozta az ottani kirándulóhelyeket, idegenforgalmi intézményeket. Nagy szerepet játszott az 1902. okt. 12-én - a kolozsvári Mátyás-szobor leleplezését követően -, Hunyadi Mátyás király szülőházában megnyitott EKE-néprajzi múz. felállításában. 1930-ban átvette a múz. igazgatását. Kolozsváron ő kalauzolta a múz.-ot meglátogató Jókai Mórt, Benedek Eleket és gr. Apponyi Albertet. A román hatóságok a múz.-ot kilakoltatták a Mátyásszülőházból (1934), s anyagának egy részét a román néprajzi múz. részére foglalták le. A többi értékes tárgyat 1940-ig, a második bécsi döntésig ládákban voltak kénytelenek tárolni; ekkor újra megnyílt a múz. Az 1905-ben megnyíló szamosújvári Örmény Múz. egyik kezdeményezője (a Bécsben megismert Argutinszky kaukázusi örmény hg., néprajz- kutató és Szongott Kristóf szamosújvári armenista társaságában) és ismertetője. Az Örmény Múz.-Egylet lapjának, az Armeniá- nak gyakori munkatársa. Szongott Kristóf halála után az erdélyi m. armenológia vezető egyénisége. Kiemelten foglalkozott az erdélyi örmények történetével, kutatásainak eredményét több kötetben közölte. Kezdeményezte (1893), majd Fadrusz Jánossal egyezkedett Verzeleskul örmény püspök szobrának Szamosújváron való felállításáról, amelyet végül nem sikerült megvalósítani. Az örmény kereszt - Crux Armena (Számos- újvár, 1903) c. tanulmányát egy latin ajánlóvers kíséretében elküldte XIII. Leónak negyedszázados pápai jubileumára, amiért a bíboros-államtitkár útján pápai áldásban részesült. Több mint ezer kirándulást vezetett Kolozsvár környékére, s ezekről feljegyzéseket is készített. Turistautak kialakításában, jelek elhelyezésében segédkezett. A kolozsvári Bükk-erdő két, máig legismertebb kirándulási célpontját javaslatára nevezték el Árpád- csúcsnak (1896), ill. Mailáth-kútnak (1905). Részt vett az erdélyi és a kolozsvári útikalauzok összeállításában. 1935-ben megünnepelték írói munkásságának fél évszázados évfordulóját, az EKE tb. elnökké választotta. 80'. születésnapján az EKE ünnepi közgyűlést tartott, s 1942-ben róla nevezték el a Bükk-er- dei menedékházat. Élete végén külön turista- múz. felállítását tervezte. Munkatársa volt a Magyar Polgár, a Kolozsvári Közlöny, a Kolozsvár, az Erdélyi Híradó, az Újság, a Kolozsvári Hírlap, az Ellenzék, a Keleti Újság c. kolozsvári, vmint a Magyar Állam, a Magyarország, az Alkotmány, a Budapesti Hírlap, a Pester Lloyd, a Magyar Hírlap, a Pesti Hírlap, a Független Magyarország, a Fővárosi Lapok, a Nemzet, a Pesti Napló, Az Újság c. fővárosi lapoknak, továbbá számos folyóiratnak, évkönyvnek, emlékkönyvnek. írói álnevei: Sinapis, Ekefalvi, Araráti, Vendicus, M. Gy., Za-la. Saját köny-
