Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
L
Lengyel 558 igh.-e (1961-1975), nyugdíjas (1975-től). Főként a 19. sz. kiemelkedő m. íróinak életművével, az irodalomtanítás kérdéseivel foglalkozott. Szerkesztette a Nagy M. Költők c. sorozatot, részt vett Jókai Mór összes művei kritikai kiadásainak szerkesztésében, kiadta a régi m. irodalom néhány fontos művét. F. m.: Ovidius és a francia renaissance (Bp., 1933); Székely színház (Bp., 1943); A fogalmazás tanítása. Kerékgyártó Imrével (Bp., 1954); La Fontaine (Bp., 1963); Jókai Mór (Bp., 1968); Régi magyar mondák (Bp., 1972; 9. kiad. 1994); Benedek Elek (Bp., 1974); Irodalmi kirándulások (Bp., 1974); így élt Jókai Mór (Bp., 1975); Kossuth Lajos öröksége (Bp., 1977); Ókori bölcsek nyomában (Bp., 1981); Újkori bölcsek nyomában (Bp., 1987). írod.: Dömötör Tekla: L. D. (Ethnographia, 1988. 3—4., bibl.-val); Gulyás XVIII.: 213.; MÉL III.: 560. (téves halálozási nap: júl. 19.!) Nagy Csaba Lengyel Irina; ered. (1954-ig) Gotman (1931. febr. 23. Leningrád - 1984 Bp.): régész. - A leningrádi egy. régészet szakán végzett (1954). M. férjével Bp.-re költözött. Az MNM Régészeti Osztályán ősrégész (1954 végétől); a szkíta korral foglalkozott. Az Orsz. Széchényi Könyvtár munkatársa (1970). - Tiszavasvári- Dózsa-kertben 61 szkíta sírt tárt fel (1959- 1960,1964), a Tiszavasvári-Csárdaparton fekvő szkíta temetőből 54 temetkezést ásatott ki (1966, 1972); a két lelőhelyről feltárt leletanyag az alföldi szkíta kultúra emlékei közé tartozik. Tanulmányaiban több tárgytípus átfogó elemzését végezte el. Bebizonyította, hogy a fazekaskorongot a Kárpát-medencében nem a kelták, hanem a szkíták használták először a Kr. e. 6. sz.-ban. Egy Bujon talált lelet kapcsán kimutatta egy jellegzetesen szkíta állatábrázolás iráni eredetét. Összegyűjtötte, közétette azokat az alföldi fazekastermékeket, amelyeken „írásjelek" találhatók. Az orosz régészeti szakirodalom jó ismerőjeként értékes adatokkal gazdagította a sztyeppéi és az alföldi szkíta típusú emlékek közötti összefüggéseket kereső kutatást. F. m.: A fazekaskorong megjelenésének kérdése a Nagy- alföldön (Folia Archaeologica, 1964, 25-32.); Früheisenzeitliche inschriftliche Denkmäler (Acta Antiqua, 16., 1968, 105-116.); Die Bronzeplatte von Buj (Acta Archaeologica Hungarica, 22., 1970,51-68.). Kemenczei Tibor Lenhard György (1901. jan. 27. Rév-Ko- márom - 1977 Dunaalmás): restaurátor. - Az Iparművészeti Főisk. elvégzése után festőként dolgozott. Kiáll.-okon is bemutatkozott. Az Állatorvosi Főisk. részére szemléltető képeket festett (1929). Illusztrálta Man- ninger és Marek professzorok könyveit. Dolgozott a Külkereskedelmi Hivatal bel- és külföldi kiáll.-ain. A komáromi művésztelep (a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya) egyik alapító tagja. A Műcsarnokban 1927- ben állították ki Hegyi beszéd c. olajfestményét. Az állam és a főváros is vásárolt tőle képeket. Gyakran szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiáll.-ain. Gyűjteményes kiáll.-át a tatai Kuny Domokos Múz.-ban rendezték meg (1969). Rokonától, Kállay Ödön szőnyi főjegyzőtől és műgyűjtőtől nagyobbrészt római tárgyakat tartalmazó kis gyűjt.-t kapott ajándékba, amelyet az 1930- as évektől maga is gyarapítóit. A tárgyakat főként lakóhelyén, Dunaalmáson, vmint Neszmély környékén gyűjtötte úgy, hogy ismerősei között bejelentő hálózatot szervezett. A tárgyakat maga konzerválta. AII. vh. után a gyűjt, tárgyairól a lelőhelyi körülményeket is taglaló, rajzokkal ellátott kat.-t állított össze. Megírta és saját költségén kiadta Dunaalmásról írt könyvét (1942). Az Almásfüzitői Timföldgyár dolgozója (raktáros, könyvelő, 1948-1961; nyugdíjba vonulásáig). A vörösiszap-tároló és a nagykolóniai lakóházak építésekor megsemmisült leletekről csak az általa gyűjtött tárgyak adnak képet. Részt vett a M. Történeti Múz. és a Közgyűjt.-ek Orsz. Főfelügyelősége által szervezett két hónapos restaurátori tanf.-on (1947). A tatai Kuny Domokos Múz. munkatársa (1961-től haláláig); a múz. első restaurátora. Főként régészeti kerámia- és fémtárgyakat restaurált. - Az Orsz. M. Képzőművészeti Egyesület tagja (1936-tól). Morgás András Lépőid Antal (1880. jan. 22. Révfülöp - 1971. máj. 3. Bécs): r. k. pap, kanonok, művészettörténész, múzeum- és könyvtárigazgató. - A bp.-i tudományegy. Hittud.-i Karán tanult. Pappá szentelték (Kalocsa, 1904). Zentán és Horgoson káplán, majd Kalocsán tanítóképzőint.-i hittanár és hitszónok (1906-1913), az érseki hivatal udvari papja
