Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
457 Kelemen lyeket barátaitól kapott és vásárolt; ezeket a zempléni levéltárban helyezte el (ma is megtalálhatók a Szirmay----féle históriai iratok gyűjteményében: 26 db együtt mint arcképgyűjt., 38 db különböző irategyüttesekhez csatolva). - nagy érdemeket szerzett más híres magángyűjt.-ek, képtárak, könyvtárak, levéltárak létrehozásában is. F. m.: Tövisek és virágok (Sárospatak, 1811); Pályám emlékezete (1828); Levelezések. I-XXIII. (Bp., 1890- 1960); Összes munkái. Kiad. Abafi Lajos. I-V. (Bp., 1879-1884). írod.: Toldy Ferenc: K. F. és kora (Bp., 1915); Czeizel János: K. F. élete és működése (Bp., 1930); Négyesy László: K. pályája (Bp., 1931); K. Abaújban és Zemplénben. Szerk. Kováts D. (Sátoraljaújhely, 1978); Szinnyei V: 1161-1291.; Gulyás XVI.: 393- 400.; MÉL L: 882. Hőgye István Kecskés László (1913. szept. 7. Komárom - 1995. okt. 27. Komárom [Komárno]): hely- történész, múzeumigazgató. - A komáromi bencés gimn. elvégzése után az É-komáromi városházán városi tisztviselő (1931-től). Pozsonyban államszámviteli szakképzettséget szerzett (1933). 1946-ban családjával együtt áttelepítették a mo.-i Komáromba, ahol hentesinasként dolgozott. A komáromi városházán városi tisztviselői állást kapott, majd az Építőipari KTSZ főkönyvelője volt nyugdíjba vonulásáig (1973). A Szakszervezetek Művészeti Csoportjának tagja (1948), amelynek keretében több kiáll.-on is részt vett szobraival. Az 1950-es évek elejétől szorgalmazta a komáromi múz. létrehozását, amely a megyei múz.-i szervezet keretében 1965-ben alakult meg. Az újonnan megalakult komáromi Klapka György Múz. vezetője (1965-től haláláig). A múz. első állandó kiáll.-a, a római kőtár az Igmándi erődben ugyancsak 1965-ben nyílt meg. A következő évtől több, Komáromhoz kötődő időszaki kiáll, is készült az erőd belső helyiségeiben. Kapcsolatainak köszönhetően a múz. gyűjt.- ébe került Juba Ferenc egyedülálló, a m. tengerészet történetével foglalkozó dokumentum- és tárgyi gyűjt.-e, amelynek állandó kiáll.-a a Városháza alagsorában látható. Helytörténeti kutató- és gyűjtőmunkája egyidős a múzeumalapítás gondolatával. A város felkérésére várostörténeti összefoglalókat írt, elsőként foglalkozott a komáromi erődrendszerrel, és - az akkori lehetőségekhez képest - a lehető legalaposabban dolgozta fel történetét. A komáromi mesterségekről szóló könyve a mai napig az egyetlen ilyen témájú kiadvány. A Jókai Mór Városi Könyvtár helyismereti szaktanácsadója (1973-tól). Az általa létrehozott Komáromi Múzeumbarát Kör vezetője (1972-től), a Klapka Alapítvány (1989-től) és a Komáromi Közgyűjt.-i Alapítvány kuratóriumának elnöke (1991-től). - Pro Urbe Komárom (1992), Orsz. Bél Mátyás-díj (1993), Komá- rom-Esztergom M. Alkotó-díja (1993), Komárom Város Díszpolgára (1994, D-Komá- rom), Komárom Város Díszpolgára (1995, É-Komárom, Szlovákia). F. m.: Komárom története (Komárom, 1973); Komárom utcanévadói, műemlékei és emlékművei. Hegedűs Bélával (Komárom, 1975); Komáromi mesterségek (Komárom, 1978); Komárom erődrendszere (Műemlékvédelem, 1978. 3, 193-222.); Komárom irodalmi élete (Honismereti Kiskönyvtár, 1979); Komárom, az erődök városa (Komárom, 1984); Komárom (Komárom, 1985); A komáromi Klapka György Múzeum három évtizede (Komáromi levelek, 1., 1995. 1. 4.). Számadó Emese Kelemen Lajosné Zathureczky Berta; Kelemenné Zathureczky Berta (1855. febr. 1. Ho- moródszentmárton - 1924. jan. 20. Sepsiszentgyörgyi: író, zeneszerző, múzeumtámogató. - Özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emília unokahúga és szellemi örököse. Férje (1878-tól) Kelemen Lajos, Háromszék vm. tiszti főügyésze. - Részt vett a Székely Nemzeti Múz. által, ill. a múz. javára szervezett első estélyek szervezésében. A sepsiszentgyörgyi Jótékony Nőegylet elnökeként jelentős szerepet töltött be a megyeszékhely művelődési életében; az egylet rendezvényei, az általa szervezett adakozások hozzájárultak a Székely Nemzeti Múz. főépületének felépítéséhez. Kapcsolatban állt többek között Mikszáth Kálmánnal is. A múz.-mal együtt megrendezte Jókai Mór 50 éves írói pályájának jubileumát, s megszervezte a sepsiszentgyörgyi M. Dalárdát (1921). A Bazár, a Vasárnapi Újság, az Új Idők munkatársa. 79 műdala jelent meg (12 füzetben) saját szöveggel, emellett operetteket, regényeket írt. - Az Erdélyi Irodalmi Társaság tagja
