Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

Sz

Szigeti 850 1929). 5000 m-en és mezei futásban csapat­ban ugyancsak tizennégyszeres bajnok, hét­szeres m. válogatott (1926-1930), a MAC örökös bajnoka. Orsz. csúcstartó (10 000 m- es síkfutásban 32:32,8 [1930]). A Közgazda- sági Egy.-i Atlétikai Club ifjúsági elnöke (1925), a MAC Régi Gárda megalakítója (Asbóth Jenővel, 1925), a MAC választmá­nyi tagja (1933-1944); főtitkára (1935-1938). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy. Testnevelési Int.-ének ig.-ja, a Főisk.-i Sportszövetség alelnöke (1935-től). A II. vh. után a M. Atlétikai Szövetség elnöke (1947), társelnöke (Rajk Lászlóval, 1948; ugyaneb­ben az évben minden tisztségétől megfosz­tották; 1990-ben rehabilitálták). A MAC újjá­szervezője (1989), ismét elnöke (1989-1990). Az OSZK tud.-os munkatársa (1948-1949; kényszernyugdíjazták). A Csepeli Vasas edzője (1954), a Testnevelési Tud.-os Tanács (111) tagja, főtitkárhelyettese (1954-1957); közben a forradalom alatt a TTT Nemzeti Biz.-ának tagja (1956). Az Orvostörténeti Könyvtár és Múz. külső munkatársa (1960­1972), a M. Testnevelési és Sportmúz. tud.-os munkatársa, szaktanácsadója (1972-1990). A mo.-i atlétika és labdarúgás, ill. a m. ifjú­sági sport történetével, orvostörténeti kuta­tásokkal foglalkozott. Kezdeményezte a m. sport kiemelkedő személyiségei életrajzi adatainak összegyűjtését és a m. testneve­lés- és sporttörténet kronologikus feldolgo­zását, ez utóbbihoz kidolgozta egyedülálló, m. és egyetemes testnevelés- és sporttör­téneti osztályozási rendszerét. A mo.-i sportfaktográfiai kutatások megindítója. F. m.: Az egyetemi testnevelés és szükséges reformjai (Bp., 1931); A MAC története. 1933-1937. Szerk. (Bp., 1939); 100, 75, 50 éve... Adatok a testnevelés és sport tárgyköréből. írta és a sorozatot szerk. (Bp., 1982-1985). Kozák Péter Szigeti Iván (1910. jan. 15. Pápa - 1996. aug. 30. Bp.): tanár, festőművész, múzeum­vezető. - A Képzőművészeti Főisk.-n rajzta­nári képesítést szerzett (1930-1935). Az ELTE l'l K-n elvégezte az ábrázoló-geometria szakot (1955). Kőszegen, Egerben, Marcali­ban, majd a tiszafüredi polgári isk.-ban rajz­tanár (1939-től), utóbb a gimn.-ban ábrázoló geometriát és művészettörténetet tanított (1955-1970; nyugdíjba vonulásáig). Mű­vészhajlama révén került kapcsolatba a múz.-i munkával. A tiszafüredi Múz. és Könyvtár Egyletnek a háborút átvészelt gyűjt.-éből 1949. dec. 21-én megnyitott falu- múz. — Mo. első falumúz.-ának - vezetője (1949-1954). Irányítása alatt költöztették a múz. gyűjt.-ét a városháza épületéből a Lip- csey-kúriába (1952). Javaslatára vette fel a múz. Kiss Pál, az 1848-1849. évi szabadság- harc Tiszafüreden elhunyt tábornokának nevét. A gyűjt.-t néhány régészeti és népraj­zi tárggyal gyarapította. Kísérletet tett a ki­halt tiszafüredi fazekasság felélesztésére (1952); Katona János fazekasmester bevoná­sával fazekasműhelyt üzemeltetett, de a mester betegsége miatt a kísérlettel 1954- ben felhagyott. Füvessy Anikó Szigeti Lajos Rémig (1913. aug. 8. Mura- keresztúr - ?): csornai premontrei kanonok, tanár, régiségtári őr. - Belépett a premontrei rendbe (1936). Bölcsészdoktorátusának megszerzése után a rend szombathelyi Szt. Norbert Gimn.-ában latin és görög nyelvet oktatott (1939-1948); a gimn. ig.-ja (1947— 1948), egyúttal a rendház helyettes házfőnö­ke, vmint tanker.-i felügyelő. Közben a Vas­vármegyei Múz. régiségtári őre (1941-1942; e tisztségben utolsóként). 1948-ban megvált a rendtől, és az esztergomi főegyházm. szol­gálatába lépett; a bp.-i Pozsonyi úti temp­lom lelkésze, ill. kápolnaig.-ja (1950-1978; nyugalomba vonulásáig), írod.: Az esztergomi főegyházmegye névtára és évkönyve. (Esztergom, 1982, 375.); Kiss Gábor- Mayer László: A szombathelyi régiségtár őrei. 1872-1942 (Vasi Szemle, 45., 1991,423.). Kiss Gábor Szigetváry Ferenc (1926. okt. 3. Szombat­hely - 1998. ápr. 16. Szombathely): gyógy­szerész, gyógyszertörténész, múzeumigaz­gató. - Gyógyszerészcsaládban született. A II. vh. idején behívták katonának, 1945 tava­szán orosz fogságba esett; tífuszban megbe­tegedett, Temesvárnál sorsára hagyták. Fel- gyógyulása után a Pázmány Péter Tudo- mányegy. Orvosi Karán gyógyszerészeti ta­nulmányokat folytatott (1945-1951). Szom­bathelyen gyógyszerész, a Vas M.-i Gyógy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom