Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
163 Csiha dolgozni (1875), őrsegédi kinevezést 1878 máj.-ában kapott. Az 1878 végén megalakult Régészeti Társulat I. (ősrégészeti és embertani) osztályának előadója. 1880. jan. 31-én lemondott múz.-i állásáról, és államvasúti tisztviselőként helyezkedett el. Rövid múz.-i pályája alatt, Rómer Flóris útmutatását követve, a leghíresebb bronzkori településen, Tószeg-Laposhalmon végzett ásatást (1876), majd a Csepel- szigeti Tökölön bronzkori urnasírokat tárt fel (1878). Mindkét ásatásának a leletei az Őskori Gyűjt, fontos műtárgyai közé tartoznak. A Régiségtárnak adományozott régészeti gyűjt.-ékből kiáll.-t rendezett (1878). Munkáiról több kisebb közleményben adott hírt az Archaeológiai Értesítő hasábjain. F. m.: Tószegi ásatások (Archaeológiai Értesítő, 10., 1876, 277-283.); A tószegi őstelep (Archaeológiai Értesítő, 11., 1877,78-83.); A Csepel-szigeti őskori temetők (Archaeológiai Értesítő, 13., 1879,47-49.). írod.: Bj. [Banner János]: Cs. J. E. (in: Filip, Jan: Enzyklopädisches Handbuch zur Ur- und Frühgeschichte Europas. I. Prag, 1969, 252.); Szinnyei II.: 345. Kemenczei Tibor Csiby Mária, Istvánffy Lászlóné (1951. dec. 1. Sopron - 1981. szept. 4. Bp.): erdőmérnök. - A soproni Erdészeti és Faipari Egyen erdőmémöki oklevelet szerzett (1975). A zirci Bakonyi Termé- szettud.-i Múz. zoológus-muzeológus munkatársa (1977-től haláláig). Rövid ideig tartó tud.-os pályafutása alatt a zoológia, azon belül az entomologia (rovartan) művelése volt a feladata. Elsősorban a kétszárnyúakkal (Dip- tera) és a szitakötőkkel (Odonata) foglalkozott. A kétszárnyúak közül behatóbban az erdészeti szempontból kiemelkedő szerepet játszó fürkészlegyeket (Tachinidae) kutatta; vizsgálatai alapján készítette el doktori disszertációját (A fürkészlegyek [Diptera: Tachinidae] szerepe a Bakony hegység fontosabb erdőtársulásainak biológiai védelmében), amelynek megvédését korai halála megakadályozta. Fő tevékenysége a Bakony hegységhez kötődött, emellett több hazai természettud.-i központ kutató- programjába is bekapcsolódott. Széles körű közművelődési tevékenységét a rendszeresen tartott ismeretterjesztő előadások és a Bakony természeti értékeit, növény- és állatvilágát népszerűsítő cikkek fémjelzik. - Az Odonatológusok Nemzetközi Biz.- ának tagja. F. m.: A Balaton-felvidék szitakötő faunája (Insecta: Odonata) (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 16., 1981, 69-90.); A Bakony hegység katonalégy faunája (Diptera: Stratiomyidae). Társszerzővel (uo., 16., 1981,179-202.); Adatok a Barcsi Borókás Diptera faunájának ismeretéhez (Dunántúli Dolgozatok. Természettudományi Sorozat 2., 1981, 149-156.); Adatok a Bakony hegység Phasiinae faunájának ismeretéhez (Diptera: Tachinidae). (Folia Musaei Historico-naturalia Bakonyiensis, 1., 1982,111-118.). írod.: Tóth Sándor: Emlékezés Cs. M.-ra (1951- 1981) (Folia Musaei Historico-naturalia Bakonyiensis, 1., 1982, 9-14.); Tóth Sándor: Obituary notice Maria Csiby (Notul odonatol., 1., 1982. 9., 155-156.). Tóth Sándor Csiha Antal (1897. júl. 27. Hajdúböszörmény- 1981. júl. 16. Hajdúböszörmény): tanár, múzeumigazgató. - A Debreceni Tisza István Tudományegy.-en történelem-földrajz szakos középisk.-i tanári (1922), majd doktori oklevelet szerzett (1924). Házitanító Tiszacsege-Cserepes tanyán, Fied Leo föld- birtokos családjánál, a hajdúböszörményi Bocskai István Ref. Gimn. tanára (1931— 1961), közben a Kálvineum felügyelő tanára (1928-1938), a gimn. cserkészcsapatának vezetője. Megrendezte az 1937. évi Hajdúhetet, az általa szervezett régészeti táborral feltárta a zeleméri templomot. A Hajdúsági Múz. ig.-ja (1960-1964). A Hajdúker. művelődéstörténetének neves kutatója. A Fejezetek a Hajdúságból c. kötet egyik szerkesztője és társszerzője. F. m.: Hajdúböszörmény ipara és kereskedelme 1872-ig (in: Hajdúböszörmény története. Szerk. Szendrey István. Hajdúböszörmény, 1972). írod.: Gulyás IV.: 939.; MÉL IV: 158. Bencsik János
