Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
Csete 162 Csete Balázs (1893. márc. 15. Jászkisér - 1958. febr. 24. Jászkisér): rajztanár, etnográfus. - A Kiskunfélegyházi Tanítóképzőben tanult, a Képzőművészeti Főisk. rajztanári szakán megkezdett tanulmányait a vh. kitörése miatt miatt meg kellett szakítania; frontszolgálatot teljesített (1915), orosz hadifogságba esett, Turkesztánban és Moszkvában volt hadifogoly (1915. máj. 1.-1920. máj. vége). Tanulmányainak befejezése (1921) után a csepeli Államilag Segített Községi Polgári Fiú- és Leányisk. rajztanára (1921-1948), kézimunka és rajz tanulmányi felügyelő (1936-1945). Növendékeit a népművészeti alkotások, fafaragások, a népi építészeti emlékek megörökítésére ösztönözte. Az Ifjú Polgárok Lapjában 1930-ban meghirdetett néprajzi pályázatra benyújtott rajzos munkája elnyerte a Kir. M. Egy.-i Nyomda által kitűzött 250 pengős első díjat, a Bátky Zsigmond vezette bírálóbiz. további 100 pengővel megemelte a díj összegét. Az 1930-as években bejárta az egész országot; erről tanúskodik Faluról falura, házról házra... c. munkája. Elsősorban díszített nép- művészeti tárgyakat rajzolt. Fényképhűségű ábrázolásait gondosan adatolta. Számos rajza jelent meg az 1930-as évek reprezentatív néprajzi és népművészeti kiadványaiban, többek között A magyarság néprajza köteteiben, továbbá az Ethnographia, a Néprajzi Értesítő, a Magyar Iparművészet lapjain. A Néprajzi Múz. több száz erdélyi és jászsági színezett és tusrajzát őrzi. 1942-1943. évi kalotaszegi néprajzi gyűjtése során egy-egy témakör teljes és szöveges feldolgozására törekedett; a kalotaszegi fafaragásokról készített rajzai 1944-ben valószínűleg megsemmisültek, helyszíni vázlatai alapján azonban 1951-re újrarajzolta az anyagot. A Csepel-sziget néprajzával, történetével is foglalkozott, régészeti és egyéb vonatkozású anyagát kiáll.-on mutatta be (1938). Csepel-sziget múz.- ának megteremtésén fáradozott. A tanítványaival összegyűjtött anyagot 1944-ben egy bombatámadás megsemmisítette. 1948-ban Jászárokszállásra, majd szülőfalujába helyeztette magát, hogy a Jászság és Jászkisér életét megörökítse a néprajztud. számára. Rendkívül értékes néprajzi anyagot tárt fel, tárgyakat gyűjtött, rajzokat készített. A jászsági népművészetet kutatta; megörökítette a jászkiséri ember életét a születéstől a halálig, összeállította a település tájszótárát. A jászkiséri gyermekek játékéletét és maguk készítette játékszereit tartalmazó feldolgozása nyomán az egész megyére kiterjedő gyűjtési mozgalom indult (1954); az anyagot kiáll.-on is bemutatták. Nyugdíjba vonulása után a szolnoki múz. munkatársaként dolgozott (1952— 1957). Végrendeletében a szolnoki múz.-ra hagyta könyvtárát, összes kéziratát és rajzait. Rajzait és másfél ezer oldalnyi kéziratát a Néprajzi Múz. Ethnológiai Adattára és a szolnoki múz. őrzi. - Jászkiséren nevét viseli az ált. isk. (falán relieffel), s utcát is neveztek el róla. 1970 óta honismereti szakkör folytatja az általa megkezdett munkát. A Jász-Nagykun-Szolnok M.-i Honismereti Egyesület arra érdemes tagjainak évente —plakettet adományoz. F. m.: Faluról falura, házról házra... Gyűjtötte, rajzolta és írta (Bp., 1939); Temetkezési szokások a kalotaszegi Nyárszón (Ethnographia, 1942); Jászkiséri gyermekjátékok (Jászkunsági Füzetek. Szolnok, 1957); A jászkiséri gyermek élete a születéstől a házasságig. Szerk. T. Bereczki Ibolya (Szolnok, 1993); Kalotaszegi fafaragások. S. a. r. és előszó: Selmeczi Kovács Attila (Series Historica Ethnographiae 3. Bp., 1990); Örök forrásoknál (Bp., é. n.); Néprajzi pályafutásom (Múzeumi Levelek 71-72. Szerk. T. Bereczki Ibolya, Gulyás Katalin. Szolnok, 1993, 219-233.). írod.: Kaposvári Gyula: Cs. B.-ra emlékezve... (Néprajzi Hírek, XVII., 1988. 1., 45-47.); Bereczki Ibolya: Utószó Cs. B.: A jászkiséri gyermek élete a születéstől a házasságig című művéhez (Szolnok, 1993, 271-276.); Selmeczi Kovács Attila: Cs. B. kalotaszegi kutatásai (Jászsági évkönyv 1998. Jászberény, 1998, 214-220.); Gulyás IV.: 908. Kaposvári Gyöngyi, Selmeczi Kovács Attila Csetneki Jelenik Elek (1856 Karád - 1889. jan. 27. Bp.): régész. - Középisk.-i tanulmányainak befejezése után az MNM Érem- és Régiségtárában díjnokként kezdett
