Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
N
641 Nagy ban. Régi könyvei között megtalálható volt Bonfini munkája, Cserei Mihály históriája, Reznik kéziratos munkája az eperjesi vértanúkról. Képtárában főként 19-20. sz.-i m. mesterek, többek között Barabás Miklós, Keleti Gusztáv, Mednyánszky László, Sykó Miklós és Székely Bertalan műveit őrizte. A család levéltárát (a Nagy- és a zsögödi Mikó-féle örökséget) vásárlással és gyűjtéssel több más erdélyi família levéltárából származó régi okirattal gyarapította; számuk meghaladta a 3000-et. Az irattár szakszerű rendezését Entz Géza és Jakó Zsigmond végezte el. A Székely Nemzeti Múz. ig.-választ- mányának tagja (1921-től), a testület alelnö- ke (1926-1944). A múz.-ot anyagi és erkölcsi támogatásban részesítette. Támogatta a csík- delnei gótikus templom restaurálását (19351936). Az 1930-as évek közepén a csíkmé- nasági Pottyondon megvásárolta, és saját költségén Sepsiszentgyörgyre szállíttatta a Csíki Házat. 1930-ban Csíksomlyón a pünkösdi búcsú alkalmával megnyílt a Csíki Székely Múz. elnevezésű néprajzi és egyházművészeti kiáll.; a Csík vm. régi székházában összehozott tárlat egyik termében ~ múz.-i gyűjt.-ének egy teremre való, kisebb része is helyet kapott (1930). Később kísérletet tett a Csíki Székely Múz. néven ismert gyűjt, jogi helyzetének rendezésére (1937-1938). Gyűjt.-e a II. vh. végén szétszóródott. A levéltári anyag egy része a sepsiszentgyörgyi állami levéltárba került, a múz.-i tárgyak legnagyobb részének hollétéről semmit nem tudunk, írod.: Entz Géza-Jakó Zsigmond: Jelentés Sütő-N. J. csíkszentmártoni közjegyző levéltáráról (Erdélyi Múzeum, 1944. 1-2.); Erdélyi Lexikon (Nagyvárad, 1928. 203.); Lévai Lajos: N. J. múzeuma Sanmartinban (Jud. Ciuc) (Székelység, 1934. 9- 10.); Székelyföld, 2001. jún. 6. Boér Hunor-Szőcs János Nagy Károly (1929. okt. 19. Bánhorvát 2000. okt. 15. Ózd): pedagógus, iskolaigazgató. - A sárospataki tanítóképző elvégzése (1951) után az ELTE-n történelem-pedagógia szakos tanári oklevelet szerzett. Szentsimon- ban és Ózdon tanított, majd másfél évtizeden át az Ózdi járás művelődésügyét irányította, végül iskoláig, volt Somsályon és Farkaslyukban (1990-ig; nyugdíjba vonulásáig). Pedagógiai munkája mellett - Ujszászy Kálmán faluszemináriumi előadásai nyomán - helytörténeti kutatásokat folytatott. Az ózdi Lajos Árpád Honismereti Kör tagja (1964-től), majd vezetője (1979-2000). Szerkesztette a kör két kiadványsorozatát (Lakóhelyünk Ózd; Ózdi Honismereti Közlemények). Kezdeményezte az Ózdi Honismereti Pályázat megindítását (1980), amelyet azóta is rendszeresen meghirdetnek. Létrehozott egy pedagógiai gyűjt.-t (1985), amelyet előbb az Ózd-szentsimoni Ált. Isk.-ban helyezett el, majd az Ózdi Városi Múz.-nak ajándékozott. A Borsod-Abaúj- Zemplén M.-i Honismereti Biz. elnöke (1990), majd élete végéig tb. elnöke, egy cikluson keresztül a M. Pedagógiai Társaság Borsod- Abaúj-Zemplén M.-i Tagozatának alelnöke. - Ortutay Gyula-emlékérem (1985), Kossuth- emlékérem (1992), Istvánffy Gyula-emlékpla- kett (1992), Alkotói E>íj (1994), Ózd város díszpolgára (1996), Bél Mátyás-díj (1997). F. m.: Beszélnek a régi kövek Ózd környékén (Ózd, 1982; 1984); Somsálybánya története. 1900-1980 (Borsodi Kismonográfiák. 20. Miskolc, 1985); Szentsi- mon. Plébániatemplom (Tájak-Korok-Múzeumok. Bp., 1985); Szemelvények Farkaslyuk történetéből (Ózd, 1989); Dr. Almási Balogh Pál életútja. 1794-1867 (Nagybarca, 1992); A putnoki Állami Polgári Fiú- és Leányiskola története. 1916-1948 (Putnok, 1991). írod.: Kováts Dániel: N. K., a szerző bemutatása, (in: Dr. Almási Balogh Pál életútja. 1794-1867. (Nagybarca, 1992); N. K. önéletrajza (in: A putnoki Állami Polgári Fiú- és Leányiskola története. 1916-1948. Putnok, 1991); Pedagógiai ki kicsoda. (Bp., 1997, 185.). Bodnár Mónika Nagy Lajos (1897. márc. 15. Nagyvárad - 1946. dec. 10. Bp.): régész, történész, múzeumigazgató. - A bp.-i tudományegy. BTK latin-történelem szakán, többek között Ku- zsinszky Bálint, Pas- teiner Gyula és Hein- lein István tanítványaként tanult (1914-től); közben 1915-1919 között összesen 33 hónapot töltött az orosz és az olasz fronton. 1919- ben a Vörös Hadseregben harcolt, 10. vörös tüzérezred 4. ütegének parancsnokaként részt vett a felvidéki
