Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
N
639 Nagy Iáig. (1951-től). 1938-tól dolgozott a M. Kir. Madártani Int.-nek; madárvonulási megfigyeléseket végzett, gyűrűzött, diákjaival odúkat készített és helyezett ki. Fő érdeklődési területe a vadászat volt. 1945-ben több mint százezer kh-on, 365 taggal megszervezte az ország legnagyobb társaságát, a Gyöngyösi Járási Vadásztársaságot. Célja, egy önálló vadászati múz. létrehozása életében nem valósult meg, de a gyöngyösi múz- ban van az ország egyik legjelentősebb vadászati gyűjt.-e. Újságíróként is tevékenykedett. Tanítványaival kis isk.-i múz.-ot alakított ki Gyöngyössolymoson. Szervező- munkájának sikereként hivatalosan is fölkérték a gyöngyösi múz. megszervezésére (1951). A nem minden előzmény nélküli Mátra Múz. számára a gyöngyösi Orczy- kastélyban méltó otthont szerzett (1953), az új múz. első állandó kiáll.-át az általa összegyűjtött anyagból rendezte meg (1957. júl.). Kinevezték a Mátra Múz. ig.-jává (1964-től), ettől kezdve teljes státusban végezhette a múz.-i munkát. Főként madártani gyűjtéseket és megfigyeléseket végzett, ezzel vetette meg a későbbi komoly természettud.-i gyűjt, alapjait. A múz. fő profilja a természettud. lett. Fotólabort hozott létre, irányítása alatt nyílt meg a múz. második állandó kiáll.-a (1970. nov.), amely hét teremben mutatta be a Mátra növény- és állatvilágát, ásványait, kőzeteit, és Gyöngyös város történetéből is adott egy rövid ízelítőt. Nyugdíjba vonulása (1979) után haláláig tud.-os főmunkatársként dolgozott tovább a Mátra Múz.-ban. - Elindította a Múzeumi Füzetek c. kiadványsorozatot (11 kötet, 1958-1971), majd a múz. önálló természettud.-i folyóiratát, a Folia Historico-Naturalia Musei Matraen- sist (1972-től). F. m.: Képek a Mátra élővilágából: Madarak (Gyöngyös, 1961); Képek Gyöngyössolymos életéből (Gyöngyös, 1964); A XVIII, és XIX. század vadászati és vadgazdasági emlékei Heves megyében (Vadászattörténet, 13. Bp., 1974,47-100.). írod.: Solti Béla: Dr. N. Gy. (Folia Historico- Naturalia Musei Matraensis, 8. Gyöngyös, 1983). Horváth László tanítóképzőben végzett (1914). A bp.-i rajztanárképzőben, majd a bp.-i Képzőművészeti Akad.-n Olgyai Viktor tanítványaként (1918-tól), ill. a kecskeméti művésztelepen tanult (1920-1922). 1924-ben hazaköltözött Erdélybe, Zsögödre. A Barabás Miklós Céh alapító tagja. Számos bel- és külföldi kiáll.- on szerepelt műveivel (Kolozsvár, Brassó, Bp., Bukarest, London stb.). A kolozsvári Képzőművészeti Főisk. tanára (1949-1950). Utolsó éveit visszavonultságban, Zsögödön töltötte. - Nyilvánosan először Bp.-en mutatkozott be (1922). Első csíki tárlatát Csíksom- lyón, a Csíki Székely Múz.-ban rendezte (1930). A Csíki Székely Múzeumegyesület tagjaként - Domokos Pál Péterrel, Vámszer Gézával együtt - a hajdani csíksomlyói vár- megyeháza 14 termében több mint 140 db egyházművészeti, néprajzi és képzőművészeti tárgyat állított ki. A két vh. között és a II. vh.-t követően a Székely Nemzeti Múz. igazgatótanácsának a tagja. - Adományaival a marosvásárhelyi és a Csíkszeredái múz., vmint a zsögödi —emlékház anyagát gazdagította. Marosvásárhely városnak több ízben adományozott műveiből: 1959-ben 43 olaj-, tempera- és akvarellképet, 1961-ben 52 eredeti fametszetet és két tusrajzot. Végrendele- tileg ugyancsak Marosvásárhelynek juttatott 1 db olajfestményt. A vásárlás útján szerzett 30 képpel együtt 128 db —alkotás van a Marosvásárhelyi Művészeti Múz. tulajdonában. Ez teszi ki a marosvásárhelyi ~ Képtár anyagát, amely 1959. aug. 23-án nyílt meg, és működött folyamatosan 1986-ig a Teleki Téka épületében; ekkor, anyagi okokra hivatkozva, felszámolták. A Városi Tanács támogatásával, új helyiségben, 2001. febr. 13-án újra megnyílt Marosvásárhelyen a ~ Képtár. F. m.: Följegyzések (Bukarest, 1979). írod.: Gazda József: N. I. (Bukarest, 1972); Kétszáz rajz. László Gyula előszavával (Bukarest, 1973). Pogány Gábor: Erdélyi látásmód a festészetben? N. I. Emlékház és Képtár (Csíkszereda, 1994); Szabó András: Repertoriul de documente privind biografia maestmlui emerit - N. I. érdemes művész életrajzi vonatkozású dokumentumainak repertóriuma (Csíkszereda, 1993); Szabó András: Tamási Áron és N. I. székelysége (Márton Áron Gimnázium Évkönyve, Csíkszereda, 1997); MÉL III.: 551-552; Gulyás XIX.: 133. Bónis Johanna, Szabó András Nagy Imre (1893. júl. 25. Csíkzsögöd 1976. aug. 22. Csíkszereda): festőművész, grafikus, képtáralapító. - A Csíkszeredái
