Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

M

Mészáros 604 gyepűn bronzkori halomsírt tárt fel (1958). Korábbi kutatásaiból származó, jelentős tárgyi anyagát a múz.-nak ajándékozta. E gyűjt, alapján írta bölcsészdoktori érteke­zését (A vázsonyi medence mezolit- és neolit­kori települései). A Mencsehely közelében fekvő Vöröstó-Ragonya mellett feltárt, nagyszámú kőeszközzel gyarapította a gyűjt.-t. Ajkán feltárta egy római kori Her- cules-szentély maradványait (1950), Kis­lángon paleolitikus lelőhelyet fedezett fel. Veszprém m.-i terepbejárásai során 18 új neolitikus lelőhelyet regisztrált. Lovas köz­ség határában őskőkori festékbányát tárt fel (1951 tavasza), amelynek szenzációs ered­ményeit A kőkori ember piros festéke címmel tette közzé (in: Régészeti barangolások Ma­gyarországon. Bp., 1978). A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múz. ig.-ja (1951-1974). Az in­tézmény a II. vh. alatt súlyos károkat szen­vedett, a szétzilálódott gyűjt.-ek rendszere­zése, korszerű raktárak kialakítása, a resta­urátor műhely létrehozása a nemesi csalá­doktól, kastélyokból bekerült anyagok megmentése igen nagy feladatot rótt ~ra és munkatársaira. A munka eredményekép­pen nyílt meg az új állandó kiáll. (1963— 1964). Tolna m. területén Szakcson (10. sz.-i m. gyermektemető), Mözsön (11. sz.-i teme­tő), Regölyben (népvándorlás kori fejedel­mi sír), Nagyvejke, Regöly, Dombóvár hatá­rában (késő bronzkori kincsleletek meg­mentése) végzett jelentős ásatásokat. Igaz­gatása alatt készült el a Babits Emlékház négy földszinti szobájában a költő gyerek­korát és Szekszárddal való kapcsolatát megidéző kiáll., vmint a Liszt Ferenc szek­szárdi tartózkodásainak relikviáit őrző em­lékszoba az Augusz-házban. - A Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyvei I—III. kötetének szerkesztője (Szekszárd, 1970,1971-1972). F. m.: Szekszárd és környéke törökös díszítésű kerámia emlékei (Szekszárd, 1968); A nagyvejkei későbronzko­ri kincslelet (A Béri Balogh Ádám Múzeum év­könyve II—III. 1971-1972. Szekszárd, 1972,19-66.); A regölyi aranysír (Szekszárd, 1972); A Mözs-száraz- dombi X-Xl. századi magyar köznépi temető (A Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve IV-V., 1973- 1974. Szerkszárd, 1975, 3-76.); Későbronzkori kincs­lelet Dombóvár Szarvasd-pusztán (uo, VIII-IX., 1977-1978. Szekszárd, 1979, 3-21.); Tükörből idéz­tünk ördögöt (Kisdörgicse hiedelemvilága) (Veszprém, 1987); Régi mórágyi kerámia (A Wosinsky Mór Mú­zeum évkönyve XIX. Szekszárd, 1996, 219-276.). írod.: Alkotások és pálya-képvázlatok. Szerk. Marton Zsuzsa, Vadas Ferenc (Szekszárd, 1990, 112-113.); Magyarország megyei kézikönyvei 16. Tolna megye (Szekszárd, 1996, 592.). V Kápolnás Mária Mészáros Sándor (1929. júl. 7. Temerin - 1996. aug. 16. Újvidék): történész. - Az újvi­déki Tanárképző Főisk. történelem-földrajz szakán (1953), az Újvidéki Egy. BTK Történe­lem Tanszékén végzett (1963), a Pristinai Egy­en a történelem tud. doktora fokozatot szer­zett (doktori értekezése: Munkásmozgalom Bácskában 1890-1918, 1973). Tanár Temerin- ben (1952-1953), az Újvidéki Rádió munka­társa (1954-1955), a Tartományi Párttörténeti Levéltár (1957-1974), az újvidéki Forradalmi Múz. tud.-os munkatársa (1974-1989), közben a Vajdasági Történeti Int. tud.-os munkatársa is (1974-től), majd az int.-nek az Újvidéki Egy. Történelem Tanszékével való egyesülése (1976) után az Újvidéki Egy. M. Tanszékén m. történelmet adott elő. A Történelem Tanszé­ken a Jugoszlávia történelme c. tárgy rk. (1985-től), r. tanára (1991-től). A munkásmoz­galom bácskai történetével, majd az újabb ko­ri történelem, azon belül elsősorban a kisebb­ségi sorba került vajdasági magyarság törté­netével foglalkozott. Megírta a délvidéki ma­gyarság ellen elkövetett 1944. évi atrocitások bácskai eseményeit, majd halála után megje­lent a bánáti népirtásról írott, félbe maradt munkája is. F. m.: A Tanácsköztársaság és a vajdaságiak (Újvidék, 1974); Polozaj Madara u Vojvodini 1918-1929 (Növi Sad, 1981); Madjari u Vojvodini 1929-1941 (Növi Sad, 1989); Holttá nyilvánítva. Délvidéki magyar fa­tum 1944-45 (Bp., 1995); Évszázadok viharában. Temerin története 1941-ig (H. n., 1996). írod.: Juhász Géza: M. S. (Üzenet, 1996. 6.); Cse- hák Kálmán: Emlékezzünk M. S. nyugalmazott egyetemi tanárra (Híd, 1996. 10.); Kalapis Zoltán: M. S. [Életrajzi kalauz] (Magyar Szó, 1997. aug. 9.); Gerold László: Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon (1918-2000) (Újvidék, 2001). Pejin Attila, Balázs-Arth Valéria Mészáros Vince (1913. nov. 11. Halmi ­1994. jan. 30. Bp.): jogász, múzeumi főigaz­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom