Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
Kós 496 Közeli barátságba került Csutak Vilmos ig.- örrel. Dálnokon László Ferenccel együtt skanzenhez akart ún. egyes házat vásárolni (csak az előtte álló székely kapu és egy ajtókeret megvétele sikerült), Gyárfás Győzővel Csíkba utazott szárnyas oltár vásárlása céljából (1911). Lászlóval és Csutakkal Csíkban gyűjtött, szárnyas oltárokat tanulmányozott (1912), majd Zrumeczkyvel előkészítette László Ferenc Udvarhely megyei gyűjtését (1913-ban Dálnokról és innen került be a múz. utcai frontjára a két székely kapu). Tervet készített a múz. festett üvegablakaira (lépcsőház és kápolna, 1913; a háború kitörése miatt nem valósult meg); a belső felületek kifestésére, a fedélzet javítására, az üvegablakok elkészítésére, a képek elhelyezésére (1923). Berendezési tárgyakat tervezett (szekrény- és padrajzok), 1922-ben felavatták a dísztermet, majd újabb tervet készített az üvegablakokra (1932). Zsögödön Nagy Imrével és Csutakkal előkészítette a szept.-i képzőművészed kiáll.-t. Oltszemi régészeti kiszálláson is részt vett Csutak és Bibó Erzsébet társaságában. 1930-ban ajánlást adott a Csíki Fláz (a skanzenrészleg) számára a szomszéd telek megvásárlására. A múz.-ot ekkor az egyetlen megmaradt romániai m. tud.-os-kulturális intézménynek jellemezte. Csutakkal körutat tervezett betelepítendő ház kiválasztására (1931); Csík- ménaságon előbb a kiszemelt ház előtti kaput (1932), majd a házat is megvásárolták (1934); a házat lebontották, beszállították Sepsiszentgyörgyre, ahol ~ részletrajzai alapján újra felépítették (1937). A múz.-ban előadásokat tartott a székely házról (1929), a népművészetről (1931), majd Kelet építőművészete Nagy Szulejmáti korában címmel (1934). Gelencén és Kézdivásárhelyen Csutakkal és Gödri Ferenccel régi emlékeket fotózott (1932). Szervezte a Helikon és a Pásztortűz szerzőinek előadóestjét (1935). A második bécsi döntés után megtervezte a főépület ÉNy-i szárnyát (ez négy évtizeddel később épült meg). Folyamatosan megküldte a múz.-nak saját és az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványait stb.; halála után fia adományozott a múz.-nak hagyatékából. A Székely Nemzeti Múz. fennállásának 50-ik évfordulóján megjelent Emlékkönyvben (1929) megírta a múz. épületének építéstörténetét. - Az 1930-as években Baróczy Ferenc ref. esperessel együtt létrehozta Kalotaszeg első intézményesített közgyűjt.-ét, az 1933. okt. 15- én Bánffyhunyadon megnyílt Kalotaszegi Múz.-ot - Szépirodalmi és szakirodalmi munkássága egyaránt jelentős. írói életműve két regényből, két kisregényből, két drámából, néhány elbeszélésből és számos szakcikkből áll. Elindította és szerkesztette a Kalotaszeget (1912), majd a M. Néppárt képes hetilapját, a Vasárnapot (1921; főszerk.: Benedek Elek), állandó munkatársa a Keleti Újság és a Napkelet c. újságnak (1920-tól). A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság tagja (1910). Az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapítója (1924) és ig.-ja, folyóiratának, az Erdélyi Helikonnak a főszerkesztője (1932-1944). Az Erdélyi Ref. Egyházker. Műemlékvédelmi Biz.-ának tagja (1930). Szolnay Sándorral együtt létrehozta a Barabás Miklós Céhet (1931). - Bp.-en és Sepsi- szentgyörgyön utca viseli nevét, szobrai számos helyen állnak. Emlékét képzőművészeti alkotások, Sepsiszentgyörgyön szak- középisk., Marosvásárhelyen alapítvány őrzi. Az 1963-ban megjelent Hármaskönyv irodalmi és művészeti tárgyú írásaiból, publicisztikáiból, az 1973-ban kiadott Kalotaszegi krónika szépirodalmi alkotásaiból nyújt válogatást. - M. Mérnök- és Építész Egylet Czigler-érme (1912). F. m.: épületei: óbudai ref. parókia és imaház (1908- 1909, Zrumeczky Dezsővel); zebegényi r. k. templom (1909, Jánszky Bélával); bp.-i Állatkert pavilonjai (1910, Zrumeczky Dezsővel); Városmajori isk. (1910, Györgyi Dénessel); marosvásárhelyi lakóházak, tisztviselőtelep és gázgyár (1910); kispesti tisztviselőtelep (1912-1913); templomok építési, ill. felújítási és bővítési tervei: Kolozsvár, Monostor úti ref. templom (1912-1913); Magyarbikal, ref. templom (1925); Felek, gór. kát. templom (1925); Bárót, ref. templom (1927); Sztána,gör. kát. templom (1927); Erdőfalva, gör. kát. templom (1928); Bonchida, ref. templom (1936); Ketesd, ref. templom (1937); Nagyiklód, ref. templom (1943); Körtvélyfája, ref. templom (1948); stb. - írásai: Erdély népének építőművészete (A Ház, 1909. 2-3.); Régi Kalotaszeg (Bp., 1912); Emberek a havason (1912); Erdély kövei (Sztána, 1922); Varjú nemzetség. Regény (1925); A lakóház művészete (Kolozsvár, 1928); Erdély. Kultúrtörténeti vázlat (Kolozsvár, 1929; Bp., 1933); Kalotaszeg (Kolozsvár, 1932; Bp., 1938); Országépítő. Regény
