Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

D

Dómján

212

Lengvári István: D. J. levelezéséből. I. Dombay régészeti tevékenységének kezdetei (in: „Együtt a Kárpát-medencében." A népvándorláskor fiatal kutatóinak VII. összejövetele. Szerk. Kiss Magdolna, Lengvári István. Pécs, 1996. szeptember

27-29. Pécs, 2001,291-309.); Lengvári István: D. J. levelezéséből. II. D. J. és Faragho Gábor levelei (Baranya, IX-X., 1996-1997, 253-263.); Lengvári István: D. J. levelezéséből. III. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 43., 1998. Pécs, 1999, 325- 340.); Dombay Sarolta: Apám emlékezete. D. J. (1900-1961) (Pécsi Szemle, 2000. ősz, 92-97.); Lengvári István: D. J. irathagyatéka. Repertórium (A Baranya Megyei Levéltár Segédletei 1. Pécs 2000); RÚL V.: 641.

Lengvári István

Dómján István, domjánszegi; Daniján (1863. jan. 1. Torda - 1902. szept. 28. Sepsiszentgyörgyi: tanár, múzeumőr, múzeumi igazgatóválasztmányi tag. - A kolozsvári tudományegy.-en tanult, történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1888); Szabó Károly tanítványa. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó-Koll. segéd- (1886-tól), helyettes (1887- től), majd r. tanára (1889-1901); betegsége miatt szabadságolták, utóbb nyugdíjazták

(1902). A Székely Nemzeti Múz. (SZNM) Történeti, Régészeti és Levéltári Osztályának őre (1891-től); a könyvtárat és a levéltárat kezelte. Első múz.-i évében már költöztetnie kellett; a SZNM a főtér felőli földszinti helyiségekbe került (régiségtár), majd a könyvtárat a K-i szárny földszintjére költöztették tovább. Levéltári fondokat rendezett (1891), rendezte és cédulakat.-sal látta el a 4500 kötetes könyvtárat (1894-1897), s előkészületeket tett az éremtár rendezésére (1900). Kiadta A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője I—II. részét (1890—

1891). A vm.-i kiáll.-i anyag részeként a SZNM 95 tárggyal jelen volt az Ezredévi Orsz. Kiáll.-on (1896), majd az 1900. évi Párizsi Világkiáll.-on. Cikkei a Székely Nemzetben jelentek meg (1889-től; pl. A székely kérdés eredete c. cikksorozat); a lapnak főmunkatársa (segédszerkesztője) volt (1890-1893). Dolgozatokat közölt a Sepsiszentgyörgyi Ref. Koll. értesítőjében (1890-től), Háromszékvármegye Emlékkönyvében (Sepsiszentgyörgy, 1899) és szakfolyóiratokban (Kemény János fejedelemségének története a beszterczei országgyűlés után, Századok, 1890; Cserei Mihály, a kálvinista, Erdélyi Múzeum, 1894; Adatok Váradi Gyulai István portai követségéhez, Történelmi Tár, 1894; Abrugi György, Magyar Könyvszemle, 1902). - A Prot. Irodalmi Társaság tagja, az Orsz. Középisk.-i Tanáregyesület t., a Háromszéki Háziipar-Egyesület intézőbiz.-i tagja.

F. m.: A sepsiszentgyörgyi állami seg. ref. székely Mikó-Koll. alapításának története (Sepsiszentgyörgy, 1893); A sepsiszentgyörgyi ág. ev. ref. székely Mikó- Koll. története 1859-1895 (Sepsiszentgyörgy, 1898). írod.: Péter Mózes: A Székely Nemzeti Múzeum rövid története 1890-1900-ig (A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője, III. rész, 1-8.); Berde Zoltán: D. I. (Gyökerek, Sepsiszentgyörgy, 1969. 5., 26-27.); Gulyás VI.: 87-88.

Boér Hunor

Domokos Pál Péter (1901. jún. 28. Csík- somlyó - 1992. febr. 18. Bp.): etnográfus, népzenekutató, múzeumalapító. - Fia Domokos Péter (1936—) irodalomtörténész, lánya Domokos Mária (1932-) etnográfus, népzenekutató. - A csíksomlyói tanítóképzőben tanítói és kántori (1919), a bp.-i Polgári isk.-i Tanárképző Főisk.-n tanári (1926), majd a kolozsvári tudományegy. BTK-n bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1943). Tanított Csíkkarcfalván (1919-1920), Vulkánban (1920-1923), a Csíkszeredái főgimn.-ban (1926-1928), a Kézdivásárhelyi Állami Tanítóképző Int.-ben (1928-1933), Gyergyóal- faluban (1933-1936). Az Erdélyi R. K. Nép- szövetség titkára (1936-1938), az erdélyi egyházm. tanfelügyelője (1936-1940), a Kolozsvári Állami Tanítóképző ig.-ja (1940— 1944). Mo.-ra áttelepülve (1944) a bp.-i Népjóléti Min. miniszteri osztálytanácsosa (1945—1948), segédmunkás (1949-1950), Bp.- en ált. isk.-i tanár (1951-1954), a József Attila (1954-1956), majd a Kaffka Margit Gimn. tanára (1956-1961). - Elsősorban moldvai és erdélyi vonatkozású néprajzi, népzenei, nyelvészeti, történelmi és egvháztörténeti kérdésekben végzett kutatómunkát. A csángó m. népcsoport elismert tudósa. Népzene- gyűjtőként elsőként járta be a moldvai csángó településeket. Közreadta Kájoni János Cautionale Catholicum c. énekeskönyvét és Petrás Ince János írásait. A Csíki Székely Múzeumegyesület tagjaként megalapította a Csíki Székely Múz.-ot (Nagy Imrével és Vámszer Gézával, 1930). A hajdani csíksom-