Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
D
183 Darnay Irod.: Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai (Székelyudvarhely, 1900); Szirmyei II.: 592-594.; MÉL I.: 345. Boér Hunor Darnay Béla: — Darnay-Dornyay Béla Damay Kálmán, szentmártoni (1916-tól); ered. (1884-ig) Dorner (1864. máj. 11. Sümeg - 1945. júl. 2. Sümeg): régész, történész, író. - A Württembergből származó Dorner család leszármazottja; a családnevet apja, Dorner Kajetán kereskedő magyarosíttatta. - Grazban kereskedelmi akad.-t végzett, a Múz.-ok és Könyvtárak Orsz. Felügyelőségének kolozsvári régész tanf.-ára járt (1911). Beszédhibája miatt le kellett mondania a pedagógus pályáról. Apja kérésére vaskereskedő lett (1886). Gyűjtőszenvedélye 1877-ben kezdődött, amikor gyerekként a sümegi várban egy „reneszánsz díszes sarkantyút" lelt. Később boltjában régiségeket kaszára, sarlóra, cserélt ill. a bolt bevételéből vásárolt, s tekintélyes gyűjt.-re tett szert. Ingyenes újságokat indított (Házibarát, Ingyen Naptár), amelyeket a múz. gyarapítói kaptak ajándékba. Vaskereskedését másra bízva hozzálátott a gyűjt, feldolgozásához. Bekapcsolódott a Rómer Horis, Pulszky Ferenc és Hampel József irányításával végzett régészeti feltárásokba. Régészeti megfigyeléseit szakfolyóiratokban (Archaeologiai Értesítő, Archaeolo- giai Közlemények, Múzeumi és Könyvtári Értesítő, Zalai Közlöny) publikálta; közel 60 tanulmánya jelent meg. Berlinben régészeti konferencián vett részt (1889), az Orsz. Régészeti és Embertani Társulat ig. választmányának tagjává választották (1890). A Vallás- és Közoktatásügyi Min. megbízásából a millenniumi ásatások vezetője a Dunántúl több helyén (1895). Ásatásokat végzett Csabren- deken, a sümegi Újhegyen, Csobáncon, Somlón, Szálacskán, Lesencetomajon, Nagykapornakon és Zalaszántón. Hadtörténeti, néprajzi és iparművészeti anyagot is gyűjtött; a közel 20 ezer db-ból álló gyűjt.-t az államnak ajándékozta (1907) azzal a feltétellel, hogy őt nevezik ki a létrejövő múz. ig.-jává. A megalakult Állami Darnay Múz. első ig.-ja (1909-1922). - Egész életét meghatározó élménye volt, hogy gyermekkorában a család könyvespolcán volt Kisfaludy Sándor 3600 kötetes könyvtára, amelyet - a Kisfaludy család irataival együtt - az MNM-nek adományozott (1897). Maga is próbálkozott szépirodalmi írásokkal. A helyi újságokon kívül az Ország-Világ közölte novelláit, amelyek témája a hazaszeretet, a szerelem és a szabadság volt. Régészeti élményeiről történelmi regényeiben is írt. Anyagi gondok miatt bezárta a múz.-ot (1922). Az általa gyűjtött, nagy mennyiségű régészeti anyagot Keszthelyre szállították (1937). Kisfaludy Sándor relikviái Sümegen maradtak; ebből az anyagból nyílt meg a Kisfaludy Múz. (1938 tavasza). 1945. márc.-ban, a front közeledése miatt a vagonokba rakott gyűjt, a zalaegerszegi pályaudvart ért bombatámadás során nagyrészt megsemmisült, a megmaradt gyűjt. ~ halála után a Petőfi Irodalmi Múz. kezelésébe került. - Múzeumalapító munkásságának elismeréséül Horthy Miklós kormányzótól kormány-főtanácsosi címet kapott (1922), Sümeg Város díszpolgára (1927). F. m.: A Kisfaludy Sándor által alapított sümegi casino története, 1841-1891 (Székesfehérvár, 1891); Kisapáti bronzkincs (Archaeologiai Értesítő, 17., 1897, 115-356.); Sümegh és vidékének őskora (Archaeologiai Közlemények, XXII., 1899,5-85.); Magyarország őskora (Pozsony-Bp., 1899); Kelta pénzverő és öntőműhely Szálacskán (Archaeologiai Értesítő, 26., 1906,416-433.; 29., 1909, 334-342.); Somogy vármegye őskora (in: Somogy vármegye. Bp., 1913); Gisi- már. Regény az őskorból (Bp., 1921); Testőrszerelmek. Regényes korrajz (Bp., 1926); Bujdosó gyöngysor. A Balatonmelléki várak történeti regénye (Bp., 1928); Kaszinózó táblabírák. 1-2. (Bp., 1929); Sümegi útikalauz (Sümeg, 1930). írod.: Németh Péter: Emlékezés D. K.-ra (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 2., 1964, 5.); D. K. Szerk. Egerszegi Ferenc (Sümegi írások 1. Sümeg, 1989); D. K. 1864-1945. Tanulmányok. Szerk. Miklósi Sikes Csaba (Sümeg, 1995); Szinnyei, II.: 631-632.; Gulyás V.: 281-282.; MÉL I.: 349-350. (eltérő halálozási adat: júl. 3.!); RÚL V.: 155-156. • Kópházi Ferencné