Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 9. szám - Rágyánszki Pál: A korszerű magyar nyelvi és irodalmi érettségi
Rrigi/ánszki Pál: A korszerű magyar nyelői és irodalmi érettségi. 195 nunk, hogy már a tapasztalt vizsgálati mód is, a fent ismertetett beszélgetéssel folyó analízis, sokkal élénkebb, jobb eredményt felmutató, mint az előadó módszer. Folyik ez abból, hogy a tanítás módszere arra nevelte a növendékeket, hogy gyorsan és röviden válaszoljanak a feltett kérdésekre, döntsék el a vitát, avagy vonják le a következményt,állítsanakfel tételeket, érveljenek, bizonyítsanak, s mondjanak végső ítéletet. Legalább ennyi változatosságot vártunk volna a mai újrendszerű érettségin is, sajnos, a kérdés-felelet-mód nem volt elegendő ahhoz, hogy a növendékek többféleképen is eljussanak az igazsághoz. Nyilvánvaló volt gondolkodásuk egyrétűsége. Ezen általános megjegyzéseink úján, lássunk néhány példát a gyakorlatból 1 A növendékek drámai, epikai, lírai és kritikai természetű szövegeket kaptak kézhez, melyeket megadott irányító kérdések segítségével elemeztek a rendelkezésre álló idő alatt, majd a vizsgáztató tanár kérdező irányítása mellett. A beszélgetés a mű kijelölt részének felolvasásával kezdődött, majd újabb és újabb kérdések felvetésével tágult a vizsgálati kör. Az első vizsgázó Bánk bán Tiborc-jelenetét kapta elemzésül. A felolvasás után a „fátyol“ szó megmagyarázásán keresztül indult meg a beszélgetés, melyben okadatoló részként kellett bemutatni a növendéknek az előzményeket. A cselekmény rajza után Bánkra terelődött a szó, s jellemének, tragikumának, többi szereplőkhöz való viszonyának fejtegetése volt a beszélgetés tárgya. Majd sorra kerültek a többi alakok, a cselekmény ideje s a dráma keletkezése kora, valamint a két kor közötti hasonlóság, végül a kor panaszrajzának más költőknél található kifejezése. í ne, vázlatosan így festett a drámai természetű szöveg elemzése. A tanuló, akivel a tanár a szövegelemzést végeztette, kitüntetéssel érett. Az idő, m_*ly alatt ez a vizsgálat lefolyt, 10 perc. Az eredmény kitűnő : a tanuló élénken emlékezett mindenegyes részre, határozottan válaszolt a feltett kérdésekre. Az epikai természetű szövegelemzést Jókai Mór: Egy magyar nábob A pünkösdi király c. részlete alapján végezték. A rész tárgya, cselekménye, az előzmények, a további cselekmény vázolásán keresztül előrerajzolódott a regény egész cselekménye. Egy újabb kérdésre ad)tt válaszban a cselekmény meséi és romantikus jellege tűnt ki. Az alakok rajza és szimbolikája, a cselekmény bonyolítása s a természet romantikus bemutatása egy-egy újabb kérdés és k lelet tükrében tárult elénk. E szükebbkörű vizsgálat után a mű folytatása, irodalmi megfelelője, Jókai kedvenc tárgyai következtek a megbeszélésben. Majd asszociációs kérdések felvetésével egészen kiszélesedett a vizsgálati kör. A beszélgetés élénken folyt a közepes képességű tanulóval, aki a feltett kérdésekre gyorsan és határozottan válaszolt, emlékezve a könyvből már ismert szövegelemzésre. Ismert szövegelemzésről lévén í
