Protestáns Tanügyi Szemle, 1941

1941 / 11. szám - Hazai irodalom

310

Hazai irodalom

lelki vezér;—Árpdssy Gyula: A 19. század magyar tanítóképzőinek értékes munkássága.

Kereskedelmi Szakoktatás. 1. (szept.) (Borotvás )-N agy Sándor: Egy tanári pályakezdet 40. évfordulójára, Imre Sándor.

2. (oki.) Heinrich János : Tapasztalatok és gondolatok az iskolai nyelv- tanításról. Egyes iskoláknak jó hagyományaik, finomra csiszolt módszereik vannak. A jó tanár kedvet, állandó érdeklődést tud kelteni, ez kiveti a lusta lemondást a tanulókból. „Figyelni, látni, hallani, beszélni kell mindenkinek. Folyton, folyton. Ez fontos, ínért minden nyelvtanulás komoly, erős munka, nyelvet tanulni, valakit nyelvre tanítani nem ugyanaz, mint ismereteket átvenni, vagy valakit ismeretre tanítani. A nyelvtanulás akkor halad leggyorsabban, ha a szavak, kapcsolatok és mondatformák egyszerre tárgyaikkal vagy jelentéseikkel társulnak.“ „A jó tanár a legtökéletesebb szemléltető oktatás“, őt semmi sem pótolhatja. Összefoglalva ; ,,a) Kezdőfokon túlnyomó jelentősége van az élő beszédnek és beszéltetésnek, hogy a tanuló füle hozzászokjék az új nyelv hangjaihoz és beszélőszervei rászokjanak az új hangok és szavak kiejtésére, b) A nyelvtanulás második periódusában túlsúlyra kerül az olvasás fontossága, részint az olvasás mechanikai művészetének és a helyesírásának elsajátítására, részint minél több szónak és szólásnak, mondatformának megismerése céljából.“

Oktatófilm. 7. (júl.) Geszti Lajos beszámolója az 1940—41. filmes tanévről. Itt megemlítjük, hogy 39,000 filmegységet mutattak be az előző évi 33 ezerrel szemben. Kimutatást közöl a dicsért, kisebb kifogásokkal illetett filmekről, filmpergetési adatokat ad (legtöbbet pergették az Alföld címűt).

9. (szept.) Zivuska Alfonz: Az iskolai filmvetítés című, 40 oldalas dolgozata értékes gyakorlati tanácsokat ad következő beosztásban ; a filmigénylés szabályzata, állami intézkedések, a vetítőgép, a vetítőlámpa, a filmorsó, a film, á vetítővászon. Mindenkinek el kell ezt olvasnia, aki komolyan foglalkozik a filmek vetítésével, akkor sok nehézséget elkerül, és sok hibát szüntet meg saját maga. Krónikás.

HAZAI IRODALOM

Csele Balázs: Az iskoláin az én váram. Tanulmányok, jegyzetek. Buda' pest, 1940. 170 1. Kapható a szerzőnél, Csepel, áll. polg. fiúiskola.

Szerzőnk az iskola, a diák, az ifjúság szerelmese. Minden írásában, szóljon az az orosz pusztákról, a hadifogság éveiről, a magyar földön való vándorlásairól, a Nagykunságról vagy Dunántúlról, Erdélyből vagy Baranyából,, mindig ott van a gyermek, a teremtés legszebb virága. A gyermeki lélek, az örök érték, a magyar boldogság, a jó felé való haladás, az “eszményiért való harc, ezek csillannak fel állandóan írásaiban. Mai pedagógusainkból legtöbbet az iskoláért és a legtöbb témát az iskolából tán Csete Balázs vette.

Vérbeli pedagógus, de unalom nélkül. Az iskolából repül ki, mint a fiatal madár az anyai fészekből, odagyüjt minden anyagot, amit életútain talál. Az iskola a műhelye, az a temploma és a megerősített vára. Az iskola életének a tengelye, mert életének legfőbb kincse a gyermek, elsősorban a magyar diák. Sorsa szerzőnket Budapest közelébe, a nagy munkás létszámú Csepelre sodorta és megtalálta élete célját : a magyar gyermekek nevelését. Könyvének fele az iskolával kapcsolatos témákat tárgyal. A honismertetés, a szív, a lélek pedagógiai vonalvezetése igen sok ösztönzést kap a melegszívű szerző írásaiban.

Könyvének második része is kapcsolatos a honismertetéssel, és pedig Csepel községről, a kialakuló gyárvárosról lévén szó, az iskola és Csepel-sziget múzeuma a vezető eszmék. A tanár mindenütt ott van, de nem feleslegesen, sem nem tolakodóan, csak értelmezőén és magyarázóan, az édesatya szerető gondoskodásával.

Ha szeretjük szülővárosunkat, azt a helyet, ahol működünk, szerzőnk írásait olvasva feltétlenül felébred a régi világjáró protestáns tanárok nagyot-