Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 4. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 191 A munka 3 pengőért kapható a Tiszántúli Madárvédelmi Egyesületnél, Debrecenben. Dr. Nagy Sándor. Csűry Itáliai! A népnyelvi búvúrlat módszere. A Turul Szövetség Nép- kutatási Füzetei. 1. szám. 8°, 42 l. Budapest, 1936. A Turul Szövetség — igen helyesen — a magyar néppel való foglalkozást tűzte ki újabban egyik programmpontjának. A falu egészségügyének fel- használása mellett a népi szellemi értékek kutatására és megmentésére is gondot akar fordítani, s az enemű munkára igen hasznos és értékes útmutatást ad Csűry Bálint professzor értekezésében. A nyelvjárásbúvárlat történetének rövid összefoglalása után lehető részletességgel elmondja Csűry, hogy mit és hogyan kell a népnyelvi kutatásnak gyűjtenie, hogy munkája hasznos és tudományos értékű legyen. Nem elég szavakat feljegyeznie, hanem ügyelnie kell a hangtani, alaktani, mondattani sajátosságokra is, sőt figyelembe veendők a csak egyes helyeken használt tárgyak nevei, mesterségbeli műszavak stb. is. A gyűjtés módszeréül a tárgykérdezést ajánlja, s a meghallgatási módszert, amely azonban igen sok időt kíván. Kapunk még sok gyakorlati részletutasítást a gyűjtés módjára és a gyűjtött anyag feldolgozására — amelyek igen értékesek, mert mind a szerző saját gyakorlatából leszűrt tanulságok —, végül pedig néhány példát a nyelvjárási jelenségek tárgyalására és a szövegfeljegyzésre. Az egész értekezés nemcsak gyakorlati útmutató, melynek alkalomadtán minden fajtáját szerető tanárember nagy hasznát veheti, hanem igen értékes tudományos mű is. Ember Ernő. Poruhni Pál: Gyertyaláng a tükörben. 8°, 56 l. Debrecen, 1935. Porubai Pál álnevű református tanár kollégánk verseskötetének találó, de szerény címéül választotta egyik finom kis költeményének címét. Költeményei valóban leginkább visszatükröződések, reflexiók, de lelkének lángja több a gyertyalángnál, fényesebb, melegítőbb. A versek mind önismeretről, szigorú önkritikáról tanúskodnak, s arról, hogy költőnk a „nagyot, szépet“ olthatatlan szomjúsággal kereső emberek közül való. Prológusában maga is ezt vallja, s a sorokból lépten-nyomon kicsendül a nagyokra törő, de a hétköz- napiság ólomcsízmájába szorított, s így örökké kielégületlen lélek bánatos hangja (Legenda, Violino obligato, Minden dologban. . . Epilógus). Ez az örök, szent elégületlenség azonban gyönyört is okoz (két cél között), és öntudatot, büszkeséget is eredményez, és sokszor meglepően szép, vigasztaló és vigasztalódó sorokban oldódik fel. A kis füzet egy mélyen érző s éppen ezért állandóan fájó sebeket hordozó költői lélek kissé bágyadt, de finom, művészi megnyilatkozásaival örvendezteti meg az olvasót. Ember Ernő. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1935. Összeállította: Dr. Söregi János múzeumigazgató. 8°, 159 l. Debrecen, 1936. A Déri Múzeum Évkönyve az elmúlt években nagyobb terjedelemben jelent meg, s így több értékes tudományos értekezést tartalmazhatott. Ez a legutóbbi anyagi okok miatt csak tíz ívnyi, de belső érték dolgában kiállja a kritikát. I. része a Déri Múzeum 1935. évi működéséről és állapotáról szól. Szép gyarapodásról szerezhetünk belőle tudomást. Különösen a könyv- és oklevéltár, meg az érem- és régiségtár gazdagodott jelentősen. A régészeti kutatásokról külön beszámolót is kapunk. Tizenhárom ásatási helyről előkerült emlékekről tudósít itt a múzeum jelenlegi igazgatója. Különösen a hajdúdorogi szarmata-jasig temető gazdag leletekben, de egyéb kutatások és felfedezések is szép eredménnyel jártak a múzeumra nézve. Ebben a részben van a Déri Múzeumba beleolvadt volt városi múzeum alapítójának, Löfkovits Artúrnak bő életrajza Sőregi Jánostól, továbbá a Közművelődési Könyvtár forgalmáról szóló jelentés is. A II. részben Zoltai Lajos Herman Ottó emlékezetét újítja fel a Herman-centenárium alkalmából „Hermán Ottó és Debrecen“ címen, közölve benne néhány levelet, melyek mind mutatják, mennyire érdeklődött Herman Ottó a debreceni és hortobágyi népélet és eszközök iránt. Néhány Kisebb cikk és könyvismertetés egészíti ki e rész anyagát. Végül a III. részben Fáji Fáy János könyv- és műgyűjtő debreceni polgármester életrajzát olvassuk ismét Zoltai Lajos tollából, s dr. Balogh
