Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 12. szám - Králik Jenő: A modern énektanítás új irányai
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 365 A régi erdélyi népdalokból könnyen megismerhető a hangsorok őse : a pentatonika. Régi evangélikus, főleg magyar korálok az egyházi hangsorok világába vezetnek s ezeknek ismerete könnyen fogja megvilágítani a mai modern muzsika régi hagyományokon felépülő lényegét. Egy szép Bach-ária a legnagyobb evangélikus zeneszerző világába vezet el ; egy oratórium gyermekkara Handelt ismerteti meg az énekesekkel. S ha a IX. szimfónia örökhimnuszát is az énekóra tananyagába iktatjuk, akkor már Beethovenről is könnyű lesz pár történeti adat megtartása. Az énekórák anyagának ilyen szempontból való összeállítása szinte összesűríti a zenetörténet nagyjainak — ha csak dióhéjban való — megismerését. Az énekórákon kívül zenetörténeti tanfolyamok rendezése is segíthetne a zenei műveltség megszerzésében, mint azt a budapesti evang. leánygimnázium az idén megkezdette ; itt mozaik- szerűen illeszkednek egymás után a zenetörténet főbb korszakai s alakjai. Az énektanításra szolgáló aránylag igen kis idő az, ami a művészi nevelés terén a zene számára jut. Ha hozzávesszük az iskolai karének órákat, ennek iskolai ünnepélyeken való szerepléseit, az ünnepélyeken hallható zeneszámokat, akkor készen áll előttünk az a kör, amely a növendékek zenei ízlését az iskolában irányítja. Nézzük közelebbről, mit kapnak a tanulók zeneileg az iskolától, az iskolán kívül mi van rájuk zeneileg hatással s a jelentkező bajokkal szemben hogyan védekezik a modern énektanítás. Mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy a mai köztudatban élő népdal tulajdonképpen nem is népdal, hanem a XIX. században élő, többnyire műkedvelő szerzők műdala. A XIX. században gazdag áradatban halmozzák el ezek a népies modorban írt mű-nóták a városban élő népréteget s rendesen nem mások ezek, mint a német szentimentális dalkultúra magyar utánzatai : magyar versekre írt német típusú dallamok. Hány kiváló ekkori költőnk, merült bele ebbe az idegen versformába, úgy, hogyha a költeményeit énekelni akarnék, az szinte lehetetlen a magyar ritmika szerint s az egyes szavak elveszítik magyaros lüktetésüket az idegen, természetük elleni deklamációban. Ezek a műdalok megfelelő népies mázban kerültek a közönség elé s sajnos, ezek töltik meg még mindig a különböző iskolai énekeskönyveket. Ezek hallhatók nagyon sokszor iskolai ünnepélyeken és ezek alkotják az előírt tananyag érzékeltetésére szánt dalok zömét ; ezeket csépelik az iskolai énekkarok ; ilyen mű- magyar nóta levegőben élnek iskolai növendékeink. Ezeknek a dallamoknak nincs sok közük a magyar népiélekhez (néhol egy bővített másod igyekszik ezen segíteni). Szövegük is sokszor szentimentális, álgügyögő, retorikai szóvirágokat tartalmaz, ami minden szépérzékű gyermek száján csak nevetség tárgya lesz. Még jó, ha az iskolai ünnepélyeken ilyen magyaros müdalokat hallanak a gyermekek, mert ezek helyét sokszor sokkal értéktelenebb produkciók foglalják cl. Sok iskolai ünnepélyen, különösen leányiskolákban szerepel a meló
