Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 7. szám - Hazai és külföldi irodalom
294 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE szellem és méltatását“ másfelől „a pártszempontokon felülemelkedő önérzetes és meggyőződéses kritika ápolását az elfogultság veszélye és látszata nélkül.“ A különféle ünnepi és tagavató beszédeiből Várdaival kiemeljük Jókai védelmét a jezsuita oldalról ért támadásokkal szemben. N. Jókainak különösen erkölcsi értékét méltatja, hangoztatva mily szerencse és áldás ránk, hogy Jókai az ő megbabonázó hatalmát általában az eszményiség szolgálatába állította. „Négyesi L. irodalmi tanulmányai" címen Alszeghy Zsolt értekezik. Ha valami összefoglaló néven akarná jellemezni tanulmányait — mondja — a pszichológiai esztétika hajtásainak kellene őket nevezni. Négyesy egyébként a maga értékelő megítélésének mértékegységét abban a munkában határozza meg, amelyet a történelmi ember a közösség, a nemzet és emberiség javára végzett. N.-vel a nyelvtudóssal Tolnai Vilmos foglalkozik. N. mint nyelvész kezdte pályáját. Szegedi nyelvjárás c. munkája sok módszerbeli elvi kérdést vet fel, Balassa Fonetikájának, Simonyi Mondattanának kitűnő bírálatai jelentékeny nyelvészeti készültségről tanúskodnak. Legmélyebben járó tanulmánya: ,,Arany és a magyar nyelv.“ Ennek végső következtetése az, hogy „Arany minden nyelvművészünk közt a legmagyarabb. Az ő szelleme volt eddig a nyelvalkotó magyar népléleknek legnagyobb átmérőjű, legtöbb sugarat összefogó és erősítve továbbadó lencséje." Zlinszky Aladár (N. L. a tankönyvíró) N. tudományos értékű tankönyveinek jelentőségét emeli ki. A középiskolai oktatással 'raló foglalkozást, Kármán Mór tudóshoz méltó munkának hirdette, míg az ifjabb nemzedék csak tudós célokat ismer s lehetőleg nem kívánkozik a középiskolába. N. a tudós mint tankönyvíró is kiváltságos helyet foglal el. Horváth Cyrill (N. L. és a magyar verstudomány) végigvezeti az olvasót verselméletünk fejlődésén s N. L. verselméletét magyarázza és méltatja. Horváth C. azt mondja, hogy ő és kortársai N. ezen művének köszönhetnek legtöbbet. Csodálták — mondja — N. nagy tudását, finom boncoló elméjét, nagy esztétikai érzékét, stílusának csillogó művészetét más műveiben is, de fiatalkori mestereik, Gyulai Pál, Budenz József, Thewrewk Emil, Beöthy Zsolt közé verstudományi iratai révén sorozták. Ezen a téren az akkori nemzedék és az irodalom valóban neki köszönhet legtöbbet. Morvay Győző (N. L. a szónok) N. akadémiai emlékbeszédeiből, a középiskolai tanárság ügyeiért mondott és politikai beszédeiből sok mély gondolatot, szellemes mondást idézve teljesebbé teszi a N.-ről eddig ismert képet. „Magyarország arat, csak a tanárság nem arat, csak vet, mindig csak vet!" idézi Morvay N.-t. N. beszédeiben is nagylelkű magvetője nemzetének. Ilyennek ismerjük meg Hankiss János cikkéből is: („N. L. az egyetemi tanár"). A jó pedagógus és tudós tanár egyesül N.-ben. Pap Károly N. L. és Beöthy Zsolt barátságát érdekesen festi. Beöthy segítette N.-t a gyakorlógimnázium tanári székébe, befogadta csütörtöki társaságába, a Pallas Lexikon irodalomtörténeti részének szerkesztésére maga helyett ő ajánlja N.-t, ő ajánlja a Kisfaludy Társaságba s Négyesy váltja fel Beöthyt az Orsz. Tanáregyesület elnöki székében, N.-nek Kisfaludy Társaságbeli szerepével külön
