Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 3. szám - Hazai és külföldi irodalom
J06 azért külföldről kellett hozni magyarázatokat. Az esztergomi érsekség 1561 -i visitationalis jegyzőkönyvében a papokra vonatkozó bejegyzések közt ilyeneket olvashatunk: simplex, doctrinae exiguae, de viszont azt is, hogy sokan eretnek-könyveket tartottak és olvastak. Az eretnek- könyvek útján az iskolákon kívül is így indult meg a lelkészek nagyobb művelődése. A könyvnek a reformációról szóló s itt tárgyalt fejezete egy nagyon hatásos romantikus fináléval záródik, amelyet egész terjedelmében ideiktatok: „A lélekből léleknek írt könyvek sorában van Balassa Bálintnak utolsó munkája is, az anglikánoktól kivégzett jezsuita, Campianus Edmond hitvalló könyvecskéjének fordítása, melyet a költő halála után gyóntatója, Dobokai Sándor jezsuita adott ki — Balassa istenes halálának leírásával, Esztergom, a magyar kereszténységnek török kézen levő főhelye ostrománál a költő súlyos sebet vett s ebben várta az elfoglalt városban utolsó óráját, meggyónván és „kegyes, ájtatos szókkal magát a mi Üdvözítő királyunknak és az ő szent anyjának, a szeplőtlen Szűz Máriának ajánlván.“ „Jól értette az éles elméjű, vitéz ember, teszi hozzá Dobokai, minémü tisztelettel tartozik Asszonyának, úgymint az vitéz magyar nemzetnek Istene és szent fia előtt kiváltképpen való szószólójának." Ütolsó szavai voltak: „Krisztus megholt én érettem és én hogy kételkedjem ? Te katonád voltam Uram és az te seregedben jártam.“ A magyar vitézség örök mintája s a század egyik legbensőbb szelleme így múlt ki, visszatérve ősei hitére, megnyugodva a régi egyház kegyszereiben. A katholikus egyház újra megmutatta, hogy tud a lelkek ura és vigasztalója lenni s így lépett be a most kezdődő évszázados küzdelembe.“ Balassa Bálintot eddig elsőrangúnak csak mint költőt ismertük. Hogy miért magasztosította most őt fel a szerző a magyar dicsőség örök mintaképévé is, azt a fentebbi idézet és beállítás mellett nem nehéz megfejtenünk. Csakhogy erre ám a nagy költő élete, mint azt egyebek közt pl. Takáts Sándor megírta (Régi idők, régi emberek), nem nyújt alapot. A túlértékelés tehát csak bizonyos tendentiával történhetett. S. Szabó József. Dr, Trócsányí Dezső: Magyar Nyelvtan a középiskolák 11. osztálya számára az új középiskolai tanterv szerint. Budapest, 1928. Franklin társulat kiadása. Magyar iskolakönyvek sorozata. 48642. sz. alatt engedélyezve. Egyéb jeles tulajdonságai mellett nagy előnye e könyvnek az is, hogy ismétli az I. osztályban elvégzett anyagot, Szükségessé teszi ezt azon körülmény, hogy a magyar nyelvtani anyag évek óta osztályonként külön-külön füzetben adatik ki s mivel a tanulók általában eladják az előző évi nyelvtani könyveiket vagy azokat használatközben nagy mértékben eltépve, mint már felesleges rongyot eldobják, nincs többé kéznél fekvő módjuk — különösen a gyengébb és feledékenyebb tanulóknak — az előző évi tananyag beható ismétlésére. Ezért az előző évi nyelvtani anyagnak a következő évi tankönyvben való ismétlése a tanítás sikere szempontjából előnyös újítás a tankönvvirodaloniban. E könyvben a II. osztály nyelvi anyagának beosztásáról, egymásVf
