Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-19 / 25. szám
aztán a könyv forrásait, azok értékét stb. és mindenütt kimutatja a Cselekedetek könyvének nagy értékét s megbízhatóságát. Ha visszagondolunk a tübingeni. kritikára és az annak nyomában járt kedvezőtlen megítélésekre, a melyekben a Cselekedetek könyve részesült és azután látjuk, hogy mikép ítél ma róla egy Harnack, itt is Isten által intézett fordulatról beszélhetünk. D. Gy. BELFÖLD. Az ország 1908. évi egyházi és valláserkölcsi közállapotai. (Folytatás.) IV. Halálozások. A Magyar birodalomban az 1908. év folyamán 51G, 128 haláleset fordult elő; 2486-al kevesebb, mint az előző évben. Ebből kifolyólag 25"2-ről 24'8-ra szállt alá az ezer lélekre eső halálozási arányszám is. A halálozások számainak csökkenése annál örvendetesebb, mert egyidőbe esik a születések számának emelkedésével. Az elmúlt évekkel való összehasonlítás egyébként azt mutatja, hogy halálozási arányunk csökkenése állandóan tart. Míg ugyanis a 80-as évek átlagában 32*6%, a 90-es évek átlagában 29'9% volt a halálozási arány, addig 1908-ban, fokozatos csökkenés után, a 24"8%-°s arányhoz jutottunk el. Bízvást állíthatjuk, hogy a halálesetek számának e kedvezőbb alakulása népünk művelődésének s közegészségügyi viszonyaink állandó javulásának fokmérője; remélnünk lehet tehát, hogy halálozási arányainkkal előbb-utóbb el fogjuk érni-a nyugateurópai államok kedvező arányát. Az 516,128 halottból 446,516 esett az anyaországra és 69,612 a társországokra'; ezzel szemben 1907-ben 453,977, illetőleg 64,637 halálozás volt. A halálozási arány tehát csak az anyaországban csökkent 25'3%"i'ól 24"6°/o"r a - Ellenben a társorsországokban a kedvezőtlen születési arányt betetőzi a halálozások számának nagymérvű emelkedése, 24'8%-ról 26'3%-ra. A halálozásoknak területi megoszlása meglehetősen egyenetlen. Legnagyobb volt a halálozás — Fiúmétól eltekintve — a Tisza-Maros szögén (ezerre 27*0) és a Tisza balpartján (26'3); legkisebb a Duna jobbpartján. A törvényhatóságok között a halálozási arány legkedvezőbb Hont (20-0), Brassó (21*3), Vas (21'6), Győr (22'0) és Sopron (22"0) vármegyékben, továbbá Budapest (17*3), Hódmezővásárhely (19'7) és Komárom trh. jogú városokban. Ezek legtöbbjében a születési arány is alacsony. Legkedvezőtlenebb aránnyal szerepelnek : Torontál (29*8), Csanád (28'6), Ugocsa (28'0) és Heves (28'0) vármegyék, valamint Szabadka (34"2), Pozsony (27*4) és Baja (27*3) trh. jogú városok ; tehát túlnyomóan épen azok a törvényhatóságok, melyekben a születési arány is magas, bizonyságául annak, hogy a halálozások gyakorisága — különösen hazánkban, hol a gyermekhalandóság rendkívül nagy — a születések gyakoriságával öszszefiigg. A halálozási viszonyok javulását vagy roszabbodását nálunk rendesen a gyermekhalálozások döntik el. Az 1908-ik évben száz halott között az anyaországban 43'6, a társországokban pedig 45'6 volt 5 éven aluli. 1907-ben a két arány 44'5 és 457 volt; tehát a gyermekhalálozás 1908-ban, úgy az anyaországban, mint a társországban csökkent, míg az 5 éven felülieké némileg emelkedett ós pedig az anyaországban 55'5-ről, 56'4-re, a társországokban 54'3-ról 54*4-re. Ha a gyermekhalottak számát az élveszülöttekéhez viszonyítjuk, akkor az anyaországban 100 élveszülöttre 31'4, a társországokban 33'8 gyermekhalálozás esett. Országrészek szerint a legnagyobb gyermekhalandósággal a Tisza-Maros szögén (100 élveszületésre 39'1) és az ezzel szomszédos Tisza balpartján (32'7), a legkisebbel pedig a Duna jobbpartján (28'4) és a Királyhágón túl (29'0) találkozunk. A törvényhatóságok között a szélsőségeket egyrészt Torontál (45*0) és Szabadka (42*8), másrészt Hont (21*6) és Budapest (21'6), a társországokban pedig Szerém (50T) és Lika-Krbava (25*7) képviselik. Hitfelekezet szerint a gyermekhalálozás az anyaországban legnagyobb a görög keletieknél és legkisebb az izraelitáknál; a nemzetiségek közt pedig legtöbb gyermekhalottjuk van a szerbeknek és legkevesebb a magyaroknak. A társországokban egyfelől a gör. kath., másfelől az izraeliták, a nemzetiségiek közt pedig a tótok és — a kis számban élő oláhokat figyelmen kivül hagyva —- a magyarok gyermekhalandósága képviseli a szélsőségeket. Nem szerint ezúttal is nagyobb volt a férfi, mint a nőhalottak száma: 51'3% a fi és 48*7% a n < 5- Különösen az egy éven aluli halottak között volt igen erős a fitöbblet; 83,556 egy évnél fiatalabb fiúgyermek halt el, ezzel szemben csak 66,916 ugyanazonkorú leány. Az anyaországban a felekezetek között a róm. kath. és gör. kath., valamint a gör. kel., a nemzetiségek között pedig az oláh, ruthén, horvát és szerb anyanyelvűek aránya haladja meg a népszámlálási arányt. A társországokban a gör. kel, gör. kath. és ág. li. ev., illetőleg a tótok, ruthének, de különösen a szerbek halálozási aránya volt nagyobb. A felekezetek és nemzetiségek halandóságát még hívebben tükröztetik vissza az ezer lélekre eső arányszámok. Esett ugyanis ezer lélekre halálozás Magyarországon : róm. kath. 24'5, (36'8) [24*6] (a (—) zárjelben levő számok Horvát-Szlavonországokra vonatkoznak, a [—] zárjelben levő szám a birodalmi arányt mutatja), gör. kath. 26*4 (36*8) [26*5], reform. 23*9 (25*4) [24-0], ág. h. ev. 22*7 (261) [22*8], gör. keleti 29*0'(29*2) [29*0], unitárius 22*2 (—) [22*2], izraelita 15*2 (13*5) [15*21. Magyar 23*5' (18*0) [23*5], német 22*7 (22*9) [22*7], tót 25*1 (25*9) [25*1J, oláh 27*1 (—) [27TJ, ruthén 25.6 (29*4) [25*6], horvát 26*5 (26*6) [26*6], szerb
