Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-28 / 35. szám

meg eziránt, különösen Németországiján több okokból. Egyrészt több németországi nagyvásár, különösen a lipcsei világraszóló nagy évi vásár ősi hagyomány szerint épen húsvét után tartatik meg s itt a húsvéti ünnepnek örökös ingadozása nagy kárára van a kereskedelemnek, a miért már egy évtized óta több német kereskedelmi kamara folyamodott a minisztériumokhoz, legutóbb épen a birodalmi kanczellárhoz is oly kéréssel, hogy a húsvét ünnep dátuma állapíttassék meg véglegesen a világi hatóság által. Másrészt a német protestáns lelkészek is, a lelkészi egyesületekben, már régen erősen sürgetik a húsvét ünnepnek állandósítását azért, mivel, az északnémetországi nagyvárosokban (Berlin, Hamburg, Bréma) a világraszóló nagykereskedelem, hajózás már április elején teljes erővel megindul, minek következtében sok ezer ifjú ebben az időben kényszerül otthonát elhagyni és mint kereskedősegéd, utazó vagy hajóslegény a világba menni. Ha pedig a húsvét nagyon késői dátumra esik, akkor mindezek a fiatalok a húsvéti istentisztelettől, úrvacsorázástól elesnek. Mindezekből az okokból már a német protestáns egyházi hatóságok is foglalkoznak e kérdéssel, többek között a németországi közös „evangélikus egyházi bizottság" már tárgyalásokat is folytat a húsvétnak állandósitása végett úgy a világi kormányokkal, mint a különböző egyházi hatóságokkal. Ebből az egész történelmi áttekintésből mi reánk nézve a tanulság ? Első tanulság az, hogy a nicaeai zsinatnak a húsvét ünneplésére vonatkozó határozata reánk, mai felvilágosult keresztyénekre, különöseri reánk protestáns keresztyénekre nézve már semmi jelentőséggel sem bír. Mi igen jól tudjuk azt, és tudják a zsidók jis, hogy a mi husvétunk egészen más ünnep mint a zsidó páska-üimep. Ez sokkal inkább nemzeti, semmint vallásos ünnep: az Izrael népének, mint nemzetnek úgyszólván születésnapja, az a nap, a melyen az egyiptomi fogságból való kiszabadulása után először szerepelt mint nemzet a történelemben. A mi húsvétunk egészen vallásos, lelki ünnep : a váltság munkája elvégzésének és az örök élet reményének örömünnepe. Vagy ha van hasonlóság a két ünnep között, akkor ez az, hogy míg az Izrael népe a páskaünnepén ünnepli az Egyiptomból, a „szolgaság házából" való testi kiszabadulását, addig mi a keresztyén húsvétkor ünnepeljük a bűnnek rabságából és az Isten haragjának átka alól való lelki felszabadulásunkat, fenséges örömmel ismételve Pál apostol szavait: „Adjunk hálát az Atyának, ki alkalmatosokká tett minket a szentek örökségében való részesülésre, a világosságban ; ki kiszabadított minket a sötétség hatalmából és áthelyezett az ő szeretet Fiának országába; kiben van a mi váltságunk az ő vére által, a bűnök bocsánata". (Kol. 1, 12—14.) Ilyen viszony lévén a két ünnep között, mi nem látunk abban semmit, ha az égi testeknek Isten által kiszabott keringésénél fogva esetleg mindkét ünnep ugyanazon napon tartatik meg (a mi különben így is egyszer-másszor megtörtént, mint pl. 1825-ben, valamint 1903-ban is} és következésképen a niceai zsinat határozatát a keresztyén egyház közmegegyezéséből elavultnak tekinthetjük. A második tanulság épen az, hogy a húsvét állandósításának közmegegyezésből kell történnie. Itt nincs helye a rendeletnek; sem a magas felségek: császárok, királyok rendeletének, sem valami önkényes pápai rendeletnek, hanem csak a különböző keresztyén egyházak kölcsönös jóakaró megegyezésének. Hogy milyen szempontok szerint történjék a húsvét ünnepnek az új naptárban való elhelyezése, azt a következő bezáró czikkemben fogom kifejteni. Franz-Josefsfeld (Bosznia). Jurán'y Gusztáv. A tiszai ev. egyházkerület statisztikája. Hazai ev. egyházunk a közelmúlt évtizedekben válságba jutott. Mint alábbi statisztikai összeállítás mutatja, egyházközségeink lélekszáma, egynehányat kivéve, állandóan fogyásban van. íme a tények beszélnek: I. VI. szab. kir. városi esperesség: lsz. 1826. lsz. 1866. 1. Bártfa német . 504 457 Bártfa tót . 2255 425 2. Eperjes német . . 770 787 Eperjes tót . . 1497 411 3. Kassa német . 643 830 Kassa tót . 933 658 4. Kézsmárk . . . 2473 3174 5. Lőcse .... . 2214 1890 6. Kisszeben német . 486 236 Kisszeben tót . . 907 876 II. XIII. szepesi városi esperesség: lsz. 1826. lsz. 1866. 1. Béla . . . . 2609 1820 2. Duránd . . . . 617 392 3. Felka . . . 1160 1196 4. Igló . . . . 2587 1971 5. Leibitz . . . . 1504 1158 6. Majerka . . . 391 302 7. Matheótz . . . . 910 702 Lgy. • • • . 381 — 8. Ménhárd . . . . 1272 647 9. Mühlenbach . . . — 390 10. Sz.-Olaszi . . . 817 647 11. Poprád . . . . 878 482 12. Ruszkinótz . . . 490 372 13. Sz.-Szombat. . . 582 507 14. Sztrázsa . . . . 513 482 15. Sz.-Vár alj a . . . 793 712 16. Zsákócz . . . . — 586