Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-10-03 / 40. szám

világ szeretetlenül, törjön kíméletlenül, én saját lelkiismeretemben föllelem a vigasztaló megnyugvást s hallgatni fogok, bízva a fölöttem őrködő gondviselésben. Fogadja mégegyszer szives barátságáért köszönetemet s tartson meg, kérem, szives emlékezetében. Rónay Jácint«. E levélváltáshoz Rónay Jácint naplójában még a következő nagy érdekű megjegyzéseket fűzi: »Midőn a sürgetésre első válaszomat adám s még akkor is, midőn a főapát levelére féleltem, Őszinte lélekkel mondhatom, csak betegségemre s a kétes januáriusi útra gondolok, nem tulajdonítva a felsőházi fegyverkezésnek s a remélt diadalnak jelentőséget. De később a kérdés bővebb tanulmányozása s az újabban felmerült kürülmények ismerete, főleg az idegen indigenákra indított hajtóvadászat más irányt adott meggyőződésemnek. Lapozgassanak e nagyok, ha van idejök, lapozgassanak hazánk leviharzott századai történetében s ott föllelendik, mennyire védekeztek őseik az idegenek avatkozása ellen az ország dolgába; föllelendik, minő hazafias féltékenységgel tiltakoztak a koronázási esküben az idegenek részvéte ellen az országtanácsban ... És most, rég elavult törvények holt betűire hivatkozva, nem mondom, hogy általában indigenákat, a hazában lakó, bíró és adózó indigenák ellen nincs kifogásom, hanem oly idegeneket csődítettek a magyar felsőházba, kik Magyarországot nem ismerik, nyelvét nem értik s a hazában egy maroknyi földet sem birnak, tehát az ország terhei viseléséhez nem járulnak . . . Kinek arcán ne lobogna szégyenpír, midőn nagyjainkat e téren látja, mely Európa minden művelt országában a lehetetlenségek közé tartozik . . , De mért folytatnám? A pártoskodó hazafiatlanság kivívta a szegény diadalt; a sok pénzzel, bajjal szerzett idegen vendégek kétszász szóval győztek százkilencvenegy ellen!* Talán felesleges is minden kommentár e nagyérdekű és rendkívül tanulságos kijelentésekhez, a magyar klérus egy nagynevű tagja szájából. Ha valami még fokozná e nyilatkozatok jelentőségét, úgy ez az, hogy Rónay ugyanakkor az udvar legbensőbb köréhez tartozó egyéniség, a korona valódi meghittje is bizalmasa volt — r. IRODALOM. ** »Az 1848/49-iki Magyar Szabadságharc Története* című nagy illusztrált műből most jelent meg a 89-ik füzet, melyben a szerző Gracza György a szabadságharc történetének leírását bevégezvén, a kivégzésekre tér át. Ebben a füzetben az október 6-iki előtti vértanuk szomorú sorsát beszéli el a nála megszokott érdekességgel A nagy munka mint látjuk, teljesen kész, csak az utolsó epizódok elbeszélése van hátra. A füzet képei ezek: Honvéd .foglyok szállítása. Haynau tintatartója, melyből a halálos ítéleteket megerősítette. Az aradi vértanuk börtöne, gr. Batthyány Lajos kivégzése 1849. október 6-án, Batthány holttestének átszállítása a ferencrendiek sírboltjába. ** >Szövétnek* lesz a neve annak az új vallásos néplapnak, melyet Hornyánszky Viktor kiadó indít meg Szivos Béla hírlapíró szerkesztésében és Zsigmond Sándor h.-szoboszlói lelkész és esperes főmunkatársasága mellett, A *Kis Tükör* pedig, mely eddig a Hornyánszky V. kiadásában jelent meg, jövőre Kolozsvárott dr. Kecskeméthy István kiadásába megy át. A »Szövétnek«-et, mint az előfizetési felhívás igéri, igaz protestáns szellem lengi át s egyik legszebb feladatának fogja tartani a vallásosságot, erkölcsiséget, ezen legfőbbb javainkat, legnagyobb erősségeinket ápolni. Ezért gondoskodtunk róla, hogy minél több kiváló protestáns egyházi férfiú közreműködését is megnyerjük. Mindig ismertetve lesznek a »Szövétnek«-ben a politikai és országos események, még pedig tisztán a való igazságnak megfelelőleg, lesz gazdag hírrovat, lesznek érdekes elbeszélések, tanulságos ismertetések a természet országaiból, ismertetve lesznek a legújabb felfedezések, utazások. Különös gondot fordítunk a gazdálkodás minden ágára, kertészetre, szőlészetre, méhészetre; ezenkívül bármi kérdést küld be valaki, arra minden díjazás nélkül készségesen megfelelünk. Kép is lesz a »Szövétnek« minden számában, azonkívül érdekes apróságok, mulattató adomák, talányok. Rendesen közöljük a hiteles gabona- és jószágárakat is, valamint annak idején a vetések állását stb. Szóval igyekszünk a lapot olyanná tenni, hogy az az olvasó közönség minden igényét kielégíthesse s minden tekintetben épülésére, mulatságra lehessen. A lap hetenként egyszer jelenik meg s árát, terjedelméhez képest lehető jutányosra szabtuk, nevezetesen. - egész évre 2 frt — kr. fél évre ...... 1 » — » negyed évre .... — » 50 > Az J. sz. már f. é. szeptemberben megjelenik. EGYHÁZ. Dunamelléki egyházkerületi közgyűlés. Egyházkerületünk őszi rendes közgyűlésének idejét, Nagyméltóságú Főgondnok Einöktársammal egyetértőleg f. é. október hó 23. és kővetkező napjaira tűzvén ki, van szerencsém a közgyűlés minden rendű összes tagjait arra tisztelettel meghívni. A közgyűlés október hó 23-án d. e. 10 órakor fog Budapesten az ev. ref. főgimnázium nagytermében összeülni, a szokott módon megnyittatni s tárgyalásai megkezdetni; 24-én, vasárnap, a megválasztott új rendes lelkészek ünnepélyes felavatása lesz a Kálvin-téri templomban; 25-étől kezdve naponként d. e. 9 órakor kezdetnek a rendes ülések; 27-én (esetleg 28-án is) d. u. 4. órakor a bírósági ülések. A közgyűlést megelőző napokon és pedig 19-én (kedden) az első, 20 án a második lelkészképesítő vizsgálatok tartatnak a theologiai intézet vizsgatermében; 2l-én és 22-én — a theologiai ülésteremben és a gimnáziumi nagy- és könyvtárteremben megosztva — a Theologiai Választmány, a Fő-, Közép- és Népiskolai Bizottságok és a IX-es Bizottság tartják üléseiket. A többi bizottságok ülései idejét a Közgyűlés fogja meghatározni és kitűzni. Az Egyházmegyéket s Fő- és Közép-