Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-07-05 / 27. szám

a teremtő értelem lehelletére áthidaltatott az űr( mely el­választja a legfejlettebb majmot, a legalacsonyabb fokon álló embertől. Majd ismét XVIII. századdal előbb egy újabb isteni lehelletre kezdetét vette a keresztyén evolutio, a mi még nincs kimerítve, mert még nem jelentetett meg, hogy mik fogunk lenni. És a mi örökös felfelé haladásunknak jövendő szakaszai dicsőbbek leendenek, mintsem elménkbe foghatnánk, de mindig a törvény és a rend korlátai között emelkedünk Isten hasonlóságára. Chr. W. után —a—s. RÉGISÉGEK. Egyházi régiségek. Szerető Atyámfiai, Endrédi Helvetika Konfession levő Lakosoknak érdemes Elöljárói! Vettem a kegyelmetek hozzám bocsátott Levelét minden betsülettel. A miről tudakozódik kegyelmetek benne, annak circumstantiája így vagyon. 1-o. Szabad ugyan már instálni akár kinek is a Nes Vármegyén Oratóriumért, Prédikátorért és Mesterért és attól senkit tiltani, vagy ijjeszteni nem szabad, így van a F. Királyi Intimátumba, s osztán ha valaki instál, a Tkes Vármegye abban a Helységben Deputatus urakat rendel, kik közzül kettő Reformátusok, kettő ismét Pápis­ták, s ezeken kivül meg az V-Archidiaconus, veszprémi, és ezek vizsgállyák osztán meg 2-o. Hogy, hány különös Gazda vagyon a helyben, akár bírjon a földet akár ne, akár lakjék egy fedél alatt kettő s három, akár pedig mindenik külön: egy szóval, füst pénzt mennyin adnak; mert aki füst pénzt ád, azt az Uraság is különös Gazdának esméri és teszi. így osz­tán ha találtatik száz, vagy ha kevesebb is azt felírják. De a Nemesek nem ebbe a Conscriptioba ingrediáinak ha nem különösbe. E meg lévén, 3~o. Azt kérdezik minden kenyeres Gazdától, még pedig külön, vagy ha nem lészen jelen a Feleségétől : Hogy Akar-e Oratiumot építeni: Felelni kell: Hogy Akarok. 4-o. Negyedszer azt kérdik: Van-e pénzed reá, ha van tedd le mindjárt előttünk az Asztalra, s azt meg­számlálják s aki mennyit ád fel írják. 5-o. Azt kérdik: Hogy Esztendőnként mit fogsz fizetni Prédikátorodnak, Mesterednek ? Erre így feleltek Csepelen, Szóládon és Látránban : Minden különös kenye­res Gazda 5 gros és 1 Pos: buza a Prédikátornak és felényi a Mesternek. 6-o. Ezek után meg nézik a Helység Portionalis köny­vét, hogy vallyon nem restál-e a portioban s a szerint azt is fel írják. így viszik osztán a Deputatus urak a Nes Vár­• megye Gyűlése eleibe az Investigatiot, s a Nes Vármegye meg felküldi a Consiliumra, s még onnét jő osztán a végső Deliberatum. Már a mint fellyebb is láthatta ke­gyelmetek Csepelt, Látránt, Szoládot, a fellyebb írt módok szerint el végeztük, azoknak már most fel is mengyen a dolgok; de többet nem mertünk még próbálni. Miért ? azért mert sem Endréden, sem Szárszón, sem Turbán, sem Mágotson nincsen ki a száz különös kenyerű Gazda. Már pedig azt kívánja ő Felsége Intimatuma, hogy annyi legyen: ugy de Csepelbe, Látránba, Szóládon ki van, s ezekkel kívántuk elébb a jeget törni, majd ha ezeknek dolgában minden difficultások superaltatnak, tehát a többek­kel is bátrabban indulhatunk: mert annyi a Vád a mellvet Esperest Ur és Tisztartó Ur, a Csepeli, fel adtak és fel küldöttek ellenek, hogy ha azokat Censusba talállya a F. Császár és király venni, Tyúk ólat sem építhetünk nem hogy Oratoriumot; de ha Censusba nem veszi, ugy bol­dogulunk, ezért várakozunk azok eránt az Ekklesiak eránt, a melyekben száz Família nem találtatik. Van gondunk reájok, magoknak sints nagyobb, de festina lente, és dat cito si dat bene. Majd meg hallyák kegyelmetek csak Sz. Mihály napra is úgy reménlem mitsoda ki menetelek lett ezeknek akik a jeget törik, addig azért csak várakozni kell, mert meg eshetnék, hogy romlást tsinálnánk magunk­nak, ha fundamentum nélkül indulnánk A tiszt. Plebanus urak keze alol is pedig semmi úttal móddal addig nem szabadulhatunk míg Oratoriumot nem nyernek kegyelmetek, azért tsak fizetni kell addig. így levén a dolog, már most megértheti kegyelmetek, hogy bizony nem felejtettük el kegyelmeteket, sőt inkább: azért is kegyelmetek is legyen tsendességben, majd megírom mikor menni kell ha Isten éltet. Az Úr Isten légyen kegyelmetekkel, és Lelki s Testi áldásaiból adjon bővséges részt, Igy kivánnya Kegyelmeteknek Nagy Szokoly, Die 16 Aug. 1783. igaz jó akarója Kiss Ferencz, a külső somogyi Sz. Társaságnak Seniora és N. Sz. Pred. m. p. Közli: Addm Imre. IRODALOM. ** Két alkalmi egyházi beszéd. Gzinke István rimaszombati lelkész beköszönő és millenniumi ünnepi beszéde küldetett be szerkesztőségünkbe. Amazt 1896. április 26-án beköszönése alkalmával, emezt május 10-én az ezredévi ünnepélykor tartotta az irodalmilag is elő­nyösen ismert jeles szerző. Mindkettő kiváló beszéd. Krisz­tusi lélek és erő szól belőlük, melytől megtermékenyül és fölmagasztosul az emberi lélek. Czinke nem az az ember, a ki emberi bölcsességet és emberi erőt prédikál; nemcsak ékesszavú prédikátor, de evangeliumi magvető is: lelke Isten lelkéből van telítve, s így az Isten erejét, igéjét és bölcsességét hirdeti. Beköszönőjében I. Kor. IV. 20. alapján az Isten országáról, ennek erejéről prédikál, mely a hitben és lelki tisztaságban áll. Millenniumi beszédében azt mu­tatja ki, hogy a mi atyáinkkal velők volt az Isten s nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom