Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-19 / 3. szám

mely szerint minden tag kötelezi magát két uj tag s ezek ismét két-két uj tag szerzésére. A hangulatos ülés főtárgya dr. Szabó Aladár egyesületi titkárnak irányeszmékben gazdag, keresztyén lélektől duzzadó felolvasása volt, melyben zajos helyeslésektől kisérve. az egyesület programmját fejtette ki. A nagyérdekü felolvasást nemsokára egész terjedelemben közölni fogjuk. Végül Szőts Farkas egyesületi alelnök intézett rövid buzdító beszédet a jelenvoltakhoz s közölt velők az egyesület beléletére vonatkozó apróbb dolgokat, mire az elnök bezárta az ülést. Az egyesület legközelebbi összejövetele február végén lesz. * Tanácsbirák választása a dunamelléki egyházkerületben. Január 12-én bontotta fel egv bizottság a három egyházi és négy világi ker. tanácsbirói állásra beérkezett szavazatokat. A bizottságban Szász Károly püspök és Szilassy Aladár gondnok elnöklete alatt Farkas József, Kálosi József. Kenessey Béla, Papp Károly és Petri Elek működtek közre. Megválasztattak egyházi tanácsbiróvá Farhas József 165 szavazattal, világiakká dr. Ballagi Aladár 188, dr. Darányi Ignácz 165 és SárJcözy Aurél 141 szavazattal. Szűkebb választás rendeltetett el két egyházi tanácsbiróságra Dányi Gábor (98), Mészáros János (83). Kálmán Gyula (77) és Szőts Farkas (71) között, mint a kik a zárjelbe tett számok szerint legtöbb szavazatot nyertek az első szavazásnál. Szűkebb választást rendelt el a bizottság egy világi tanácsbiróságra is Korbai Károly (94) és Kálosi József (56) között. A szavazatok mindkét részen nagyon megoszlottak, a lelkészek közül még Mészöly Pál (56). Szilágyi Benő (48), Tóth János (47), Lévay Lajos (41), Szánthó Élek (37), Czúcz Lajos (26) kaptak nagyobb számú szavazatokat; a világiak közül pedig Kovács Gyula (55), Váradi Réla (40), Hegedűs Sándor (38). Nem szavazott, 15 egyház, alaki hiba miatt érvényteleníttetett két egyház szavazata. Az ujabb szavazás határideje április 15-ike. * Kövy-jubileum Sárospatakon. Régi mulasztást akar most helyrehozni a sárospataki főiskola, megbízván jogakadémiáját, hogy országos hirü volt tanárának, Kövy Sándornak az év folyamán emlékünnepet rendezzen. Az ünnepélyen Zsindely István jogtanár fog emlékbeszédet tartani a nagyhírű tudós felett. Lesz arckép-leleplezés, s ha sikerül összehozni, tervben van egy ujabb Kövy-alap létesítése is. Az ünnepélyre meghívják a protestáns egyházak vezérférfiait, a főiskolák és jogakadémiák képviselőit. * Felolvasás a polgári házasságról. A budapesti katholikus körben f. hő 11-én az Aschenbrier Antal egyetemi theologiai tanár szépszámú, inkább hölgvközönség jelenlétében felolvasást tartott a polgári házasságról. Aschenbrier helyesen állította fel a kérdést. Arról van szó, hogy a házassági kötelékre vonatkozó törvényhozás és bíráskodás tovább is megmaradjon-e az egyházi kezelésben, vagy áttétessék az állami kezelésbe : a pápa legyen-e a törvényhozó és a szentszékek a biráskodók a házassági ügyekben, avagy a parlamentek és a világi birák? Persze Aschenbrier, ki pápai kamarás és esztergomi áldozó-pap, a legkeresettebb argumentumokkal védte az egyház érdekét, dogmatikus, egyháztársadalmi, közerkölcsi, politikai okokra támaszkodva. De semmi ujat nem hozott fel, mert ezek az argumentumok mind ismeretesek azok előtt, kik az ügyekkel a tudomány szempontjából foglalkoznak. De Aschenbrier dr. elég ügyesen szedte össze az argumentumokat és distinkciói tanult és éles elmére vallanak. Értekezése történeti részében kimutatta, hogy a polgári házasság Európa minden államában, továbbá Észak-Amerikában és Braziliában is be van hozva, csak Magyarországon hiányzik eddig még ez az intézmény. A polgári házasság alakját különben, hogy t. i. az kötelező, választható avagy kényszerbeli legyen, Aschenbrier dr. is közömbösnek mondta, mert itt csak arról a nagyfontosságú elvi kérdés eldöntéséről van szó, hogy az egyház kizárólagossága a házassági törvényhozás és bíráskodás ügyében elismertetik-e vagy nem az államhatalom részéről. Végül a magyar egyházpolitikai viszonyokat érintve, röviden cáfolgatta azt az állítást, hogy nálunk a polgári házasság behozatala szükséges volna. Az ő meggyőződése szerint erre nincs szükség. * A gyülekezetek életéből Budapesti eklézsiánk körében élénk belmissziói tevékenység indult meg. Mutatja ezt többek között az & jelentés is, melyet dr. Szabó Aladár, theol. tanára holdutcai imateremben (17. sz.) az 1892 év folyamán tartott vallásos összejövetelekről most nyomtatásban közrebocsátott. A holdutcai skót-iskola dísztermében 1891, évi karácsonyünnepén Kovács József katekheta tartotta az első magyar nyelvű istenitiszteletet. A mult év elején Papp Károly lelkész dr. Szabó Aladár theol. tanárt kérte fel a holdutcai vallásos összejövetelek vezetésére. A termet Moody András skót lelkész ingyen engedte át. A mult évben február 14-étől május 15-ig 14, november 27-től az év végéig 5, tehát öszzesen 19 vallásos összejövetel tartatott e helyen, a híveknek mindinkább növekedő részvetele mellett. Az összejövetelek vasárnap este fél hétkor veszik kezdetüket, s menetök csak nagyobi) változatosság által tér el a ref. istenitiszteletektől, amennyiben többen tartanak rövid beszédeket, egyszerűen, érthetően hirdetve amaz igazságokat, melyek Isten megváltó munkáját lelki szemeink elé állítják. E mellett rendesen szivet emelő karéneket is hallhatnak a hívek. Ugyanis több buzgó nő és lelkes ifjú ember (leginkább ref. theologusok) Hoffmann Viktor zenetanár vezetése alatt egyházi zenekart létesített, amely a mult évben 7-szer működött közre. Azonkívül a reform, theologusok férfikara is többször emelte az istenitiszteletek áhítatát szép énekekkel. — A Lipót- és Terézváros e részeiben egy jótékony ref. nőegyesület is működik, mely a mult évben 30 szegényt látott el ruhával és tiznek adott más ajándékot. A Jelentés közlése szerint a nőegyletnek 70 frt 94 kr. bevétele és 67 frt 44 kr. kiadása volt. Énekkara is van e városrészi híveinknek, melynek javára adakozásból 23 frt, az istenitiszteletek költségeinek fedezésére perselypénzekből 52 frt 4 kr. gyűlt be. Adományok a nőegyletre és az énekkarra dr. Szabó Aladárhoz (Budapest, Eötvös-utca 47. sz.) küldendők. — Valóban szép, keresztyén munka, melv itt csöndben folyik. Isten áldása legyen a munkán és a lelkes munkásokon! * Középiskoláink korosabb tanárai aránylag számosabbak, mint más középiskolákéi. Nincs nyugdíjintézetünk, tehát az elöregedett tanár mind halálig húzza az igát. Református gimnáziumainkban körülbelől 38—40 olyan tanár működik, a ki legalább 30 év óta terjesztgeti a tudományt s a nyugdíjintézet, felállítása után tüstént kérhetné, hogy teljes fizetéssel nyugalomba helyezzék. Legidősebb tanár a középiskolában Baksav István rimaszombati tanár, ki 48 év óta, Szilágyi István m.-szigeti igazgató, ki 47 éve működik; 42 év óta működő tanárunk van három, 41 éves kettő, 40 éves öt, 39 éves kettő, 38 éves kettő, 37 éves három stb. Legtöbb idős tanár van a kecskeméti főgimnáziumban (5), aztán a tnáramaros-