Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-19 / 42. szám

egyházi symbolumokat és theologiai rendszereket ; az örök kőszikla, amelyre kell támaszkodni minden egyházi vagy theologiai tannak, mely keresztyén akar maradni. A biblica theologia hát határozattan különbözik a dogmák történetétől és annak kiindulási pontul szolgál. A mi pedig a symbolikát illeti az ugy tekinthető, mint a dogmák történelmének folytatása, melynek a symbolica, némileg utolsó fejezetét és bezárását képezi. Míg a dogmák történelme elbeszéli a tan rendszeresítését és megállapítását a különböző keresztyén egyházak kebelén, a symbolica összehasonlítván azokat egymás között, előadja a különböző egyházak tanait, ugy amint azok legutolsó confessioikban formuláztattak. A dogmák történelme különbözik végre a dogmatikai történelmétől. Tárgyok nem ugyanaz. Más a dogmák, a hit különböző pontjairól szóló egyházi hivatalos tanok és állítások; más megint a dogmatica, mely e tanoknak összege, tekintve azokat kölcsönös viszonyaikban, organikus összefüggésökben és egy rendszernek egységében. (Folyt, köv.) Baksay László. BELFÖLD. A lutheránusok egyetemes gyűlése. A népes, fényes gyűlésnek két új püspök első megjelenése különös érdeket, a zsinati előmunkálatok revíziója nagy fontosságot adott, de legtöbb idejét mégis a luth. egyház tengeri kígyója, az áldástalan nemzetiségi küzdelem foglalta le. A gyűlést megelőző isteni tiszteleten Schranz lelkész fungált, minek végeztével a Deák-téri díszterembe felvonult gyűlést b. P/ónay Dezső nyitotta meg, nagy tetszéssel fogadott beszéddel. Fájdalommal kell konstatálnia, hogy sokan hiányoznak azok közül, a kiket az egyetemes gyűlésen együtt szoktunk látni. Mintha vihar dult volna az egyház fölött, annyira megritkultak a legbuzgóbb hívek sorai. A dunáninneni kerület elvesztette vezérét, Geduly Lajost, a ki nehéz időkben ki tudta egyenlíteni az egyházban felmerült sajnos ellentéteket. Elhunyt a tiszai egyházkerület nagyérdemű püspöke, Czékus István is, a ki az egyházi ügyek vezetése körüli fáradhatatlan munkásságával, hitbuzgó működésével és hazafiságával szerzett maradandó érdemeket.jE veszteségeket igyekeztek az egyházkerületek már részben pótolni. Ürömmel üdvözli a tiszai kerület uj püspökét, Zelenka Pált, üdvözli Baltik Frigyest, a dunáninneni püspököt is; ők teljes mértékben birják kerületeik bizalmát s ők vannak hivatva arra, hogy a feledhetlen emlékű püspököknek nyomdokaiba lépjenek Üdvözli Karsay Sándor püspököt is, aki most is megjelent az egyetem, gyűlésen, hogy annak munkájában részt vegyen. Az egyetemes gyűlés most nagy feladatokra készül, zsinat előtt áll. Szép és nagy feladat az egyházat egységes demokratikus szellemében megerősíteni. Kell, hogy egyetemes egyházunk alkotmányának főbb alapelveit megállapítsuk most e gyűlés alkalmából. A részleteket azután könnyebb lesz kidolgozni a már kiépített szilárd alapon. Azon reményben, hogy az egyetemes gyűlés munkássága áldásos lesz, üdvözli az egyetemes gyűlésre nagy számban megjelent testvéreket, a gyűlést megnyitja. Zelenka Pál tiszai püspök köszönetet mond az elnöknek megemlékezéseért. Nagynevű egyháznagyok helyét foglalta el az egyetemes gyűlésen. Parancsnak tekinti meghivatását s szerény tehetségeit fölajánlja a közös munkálkodáshoz. A személy változhatott azon a helyen, melyet elfoglal, de a szellem nem. Abban a szellemben szándékozik tovább vezetni egyházkerülete és az egyetem ügyeit, melyet elődei honosítottak meg az egyházban : az a szellem az, mely nem üldöz, hanem nevel, mely nem sujt le, hanem fölemel magához, mely csak egy kötelességet teljesít, azt, melyet hazája, egyháza, testvérei érdekében teljesíteni a legnagyobb készséggel vállalkozik. Baltik püspök szólt azután általános figyelem között. Midőn eljött a gyűlésre, már ez által is kifejezést akart adni annak, hogy egy test akar lenni az egyház egyetemmel, a többi testvérkerületekkel s annak alkotmányos életében részt óhajt venni. Boldogult elődöm nyomdokaiba akarok — úgymond — lépni s bocsássák meg és csak gyarlóságomnak tulajdonítsák, ha nem tudom őt helyettesíteni mindenben. Kell, hogy a munkában valamennyien egyek legyünk s kell, hogy kötelességeinket végezzük az egyház és a haza iránt. Azokat az ellentéteket, melyek az egyházkerületek között fölmerültek, igyekezni fogok kiegyenlíteni s ha lesz is valami ellentét az egyházkerületek között, az nem ellenséges indulatból fog származni, hanem elvi különbségből. Az egyház és a haza szolgálatában munkálkodni legszentebb kötelességnek tartom, s ezt Isten előtt is szentül megfogadván, kijelenti, hogy testvéri jobbját nyújtja az egyházkerületeknek. Baltik püspök beszéde jótékony hatást gyakorolt a jelenvoltakra s mindenfelől gratuláltak neki. Prónay Dezső báró benső örömmel üdvözli Baltikot azon a téren, melyre imént tett nyilatkozatai szerint lépni akar. Karsay Sándor, mint hivatalában legidősebb püspöke a lutheránus egyháznak, mélyen meg van hatva ifjabb püspöktestvéreinek imént elhangzott meleghangú és rokonszenves szózatai által. Szeretné, ha azokat az egyetemes közgyűlés kötelező Ígéreteknek tekintené s 1 egyszersmind örömének kifejezése gyanánt egész ter-I jedelmükben jegyzőkönyvébe is beiktatná. Zelenka püs| pök ugyanazt indítványozta Prónay Dezső báró megnyitó beszédére vonatkozólag, a mit a közgyűlés el is fogadott. Ezután a bizottságoka: egészítették ki és választották meg. Az első napi ülést ettől kezdve nemzetiségi vita töltötte be, mely két kérdés körül forgott, Mudrony Pál kiewi útja volt az első, a dunáninneni kerület felirata az anyakönyvek magyar nyelven való vezetése ellen a második. Mudrony ismeretes kiewi útjára vonatkozólag tavaly — tudvalevőleg — megbízta a konvent a dunáninneni kerületet, hogy tartson ez ügyben elővizsgálatot s az eredményről tegyen jelentést. Az elővizsgálatot Dulla Máté vezette, a ki természetesen semmi okot nem talált a további eljárásra; az esperesség konstatálta, hogy Mudrony nem mint felügyelő, hanem mint magán ember járt Kiewben. A dunáninneni egyházkerület tehát azt indítványozta, hogy a konvent térjen napirendre e tárgy fölött s tekintse azt befejezettnek. A heves és hosszas vitában többen vettek részt. Radó K. dunántuli felügyelő szerint Baltik püspök beszéde után egészen más helyzetben van a konvent, mint az előtt s e békés nyilatkozatra tekintettel azt indítványozta, hogy az egyetemi gyűlés térjen napirendre a kérdés fölött, mint Trsztyénszky, Zsilinszky, Pulszky, Bánó, Dula s mások is támogattak a jó békesség kedvéért. Ellenben Szentiványi Árpád, Kubinyi, Szontágh Pál, Fabiny azt javasolták, hogy az egyetemes gyűlés utasítsa ujabb