Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-12 / 41. szám

sorát végig tekintjük, sok egyháznak s vagyonos protestáns emberünknek neve hiányzik abból, kikről nem lehet feltennünk, hogy szándékosan akartak volna kimaradni a kitűzött fontos és közérdekű célra készséggel adakozók sorából, hanem elmaradásuknak oka inkább az lehet, hogy vagy nem lettek megkeresve, vagy nem voltak kellőleg értesítve a cél fontosságáról. Azért zörgessünk még folyvást, különösen ilyen helyeken, hogy nevekedjék a Károli-alapítvány összege. En szívesen vállalkozom arra, hogy továbbra is elfogadom az adakozásokat, és azokról — mint az eddigiekről — készséggel számolok a protestáns közönségnek. —• Püspök úr e lelkes szavaihoz nem kell kommentár. Részünkről tovább is készséggel gyüjtünk, mert egy tekintélyes «Károli-alap» megteremtését a vépies vallásos irodalom érdekében egyházunk vitális kérdésének tartjuk. Tegye meg minden lelkész és egyháztag a maga kötelességét s akkor néhány hónap alatt ezrekből álló alapítvány fogja örökíteni az «istenes vén ember» emlékét s fentartani és ápolni népünk között azt a bibliai vallásos szellemet, mely anyaszentegyházunknak ledönthetetlen oszlopa és erőssége. Mi ugy tudjuk, hogy még sokan vannak egyházunknak előkelőségei között, sőt egyházi lapjaink között is találkozik egy pár, kik és melyek még semmit se tettek a Károliügyben. Elvárjuk, megkívánjuk tőlük, hogy bár a 12-ik órában actióba lépjenek. Későn is jobb, mint soha! Mi addig zörgetünk, sürgetünk, kopogtatunk, míg kiáltó szónkat a siketek is meghallják * A Bethesda-kórház és diakonissza-intézet építkezési ügyében kibocsátott alábbi felhívást melegen ajánljuk a belmisszió barátjainak munkás szeretetébe és pártfogásába. Bethesdánk, az egyedüli diakonissza-kórház hazánkban, 1890. évi január i-én fogja megünnepelni 25 éves fennállásának jubilaeumát; szerény kezdetből kiindulva, ez idő alatt Isten jóvoltából sok szenvedő embertársunk talált benne nemcsak testi gyógyulást de megtalalta azt az áldást is, mely ott, hol a mozgató erő a keresztyén szeretet, soha sem hiányzik, másrészről intézetünk növekedésével szaporodtak annak barátai is és jóakarói úgy a fővárosban, mint az országban. Ez idő alatt azonban nagyot haladott egyátalán a betegápolás ügye s ezzel karöltve örvendetesen fejlődtek a helybeli kórházak is. Ezzel szemben intézetünk — tekintve korlátolt anyagi erejét — mindeddig csak a legszükségesebb javításokra szorítkozott, immár azonban elérkezett az idő, a midőn.nagyobbszerű beruházások elől el nem zárkózhatik ; szükségünk van ugyanis elkülönített betegszobákra, megfelelő rendelési és fürdő helyiségre, ftrtőtLnitó\ száiítő kamarára, a betegszobáktól kellő távolban fekvő konyhára s mosóházra; nem kevésbbé szükséges, hogy az ingyenes ágyak számára külön szobákat rendezzünk be. De továbbá tudva levő dolog, hogy intézetünknek nem egyedüli czélja a betegápolás sőt nem kevésbbé fontos feladatául tekinti diakonisszák — vagyis keresztyén szeretetből munkás betegápolónők kiképzését. Tekintve, hogy ilyenekre napról-napra nagyobb a szükség, de meg tekintettel arra a buzdításokra is, melyeket irányadó egyéniségek intéznek hozzánk, a diakonissza-képzés szempontjából is egy további lépést kívánunk tenni, a mennyiben "részökre új lakó-, tanuló-, és háló helyiségekről akarunk gondoskodni. Mind e szükségletek kielégítésére nézve az elöljáróság abban állapodott meg, hogy egy kétemeletes szárnyépületet emeltet, mely a főépülettel fedett folyosó által lenne összekötve. Ez épület helyreállításával azonban még egy más keresztyéni czélt kiván szolgálni. Evek óta, felette gyakran kényte len az igazgatóság abbeli kérelmeket visszautasítani, hogy egyedül álló, éltesebb vagy gyöngélkedő nők állandóbb tartozkodás és gondozásra felvétessenek. Ez s az a körülmény, hogy ily czélra már folytak is be nálunk adományok, arra határoztak bennünket, hogy a tervezett új szárnyépületben női menhelyet is rendezzünk be. Ez a szárnyépület mind e célokra berendezéssel együtt 45,000 frtba kerülne; 18,000 frt rendelkezésünkre áll az ingyenes ágyak alapjaból, tehát még 27,000 forint felteremtéséről kell gondoskodnunk. A tisztelettel alólirott igazgatóság abban a hitben él, hogy Istennek tetsző dolgot végez, midőn kórházát gyökeresen javítani, sin/ő nők részére menhelyet állítani j diakonisszatestvér házát kibővíteni fogja, azért minden könyörületes emberbaráthoz azt a kérelmet intézi, hogy őt e munkájában segíteni ne terheltessék. A ki adomány által teheti, legnagyobb hálával fogadjuk; de e mellett az igazgatóság 200 frtos kölcsönkötvényeket is ki fog bocsátani, melyeket 4°/0

-al kamatoztat és 10 év alatt sorsolási terv szerint visszafizet. A kamatokat a megszaporodott ápolási díjak, a tőkét a kórház tehermentes telke és épületei bőségesen fedezik. — Bizalomteljesen kérjük az érdeklődő ember-barátokat : támogassanak bennünket e munkában; az utóbbi mód mellett alig kerül anyagi áldozatukba, mert tőkéjük annyit vagy többet hoz, mint a takarékpénztárban s ezzel ama hármas szent célt is szolgálják ! Budapesten 1890. augusztus havában. — A „Bethesda"-kórház elöljárósága. * A Tábitha-nőegylet mult évi működéséről kibocsátott Kimutatás ismét fényesen tanúskodik e keresztyén egyesület áldásos tevékenységéről. Ugyanis 1889. október 15-től 1890. ápril 15-ig 23 rendes összejövetelt és ugyanannyi választmányi ülést tartott, melyeken 854 drb új ruha és fehérnemű készíttetett. Továbbá 381 folyamodó közül — a választmányi tagok által a szegények lakásain megejtett vizsgálatok eredményéhez képest — rendes heti kenyérsegélyben 71 egyén és 145 csalad részesült; 291 egyén, illetőleg család között 984 drb új és 365 drb viselt ruha és fehérnemű osztatott el, ezek közül különös gond fordíttatott oly családokra, melyekben iskolásgyermekek vannak, és ezeknek számi 164 volt; egy-egy pár új czipőt vagy csizmát 316 egyén kapott, 52 pedig fűtőanyaggal segélyeztetett. A kelenföldi gyermekmenhely számára ismét hat pár bőrczipő és hat pár csizma adatott. Végre ez idén 130 dnb új és 275 drb viselt női- és férfiruhát, fehérneműt és czipőt kapott az egylet ajándékul. A hölgyek közül 12-en ismét -— mint minden évben — szünidőnk alatt fehérneműt varrtak; a közelmúlt szünidőben 121 drb készíttetett el. A Tábitha-nőegylet, a mely a főváros területén lakó szegényeket, vallás különbség nélkül, ruhával, kenyérrel és fűtőanyaggal gyámolító egyesület, a maga összejöveteleit — mely alkalommal tagjai ruhavarassal foglalkoznak — október közepétől április közepéig minden héten egyszer, szerdán délután 2 —6-ig tartja egyleti helyiségében (Deák-tér 4 — 5. evang. gymnásiumi épület). Az egyleti tagok által varrott új ruhadarabokon kívül segíti az egylet a szegényeket az emberbarátoktól kapott ruhával és fehérneműekkel is, miért is felkéri tisztelettel minden rendes tagját, mint általok a szerencsésebb körülmények közt élő embertársakat, hogy az egylethez viselt ruhákat és fehérneműeket beküldeni szíveskedjenek. * Érdekes irodalmi vállalatot indított meg Debreczenben a «Debreczeni Ellenőr» könyvkiadóhivatala. Ugyanis apró olcsó füzetekben jelenteti meg Vértesi Arnoldnak e magyaros irály 11, s magyar szellemű rónak elbeszéléseit, hogy azok a nép minden rétegébe elhat-