Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-23 / 12. szám

RÉGISÉGEK. A tolnai és tolna-külsomogyi egyházvidékek mult századi jegyzökönyvei. (Folytatás.) 1732. Felső-Nyék. V. D. Praedicant: Sámuel Gicei. Ezen ecla megvisitáltatván, t. senior urunknak mind tudományáról, mind erkölcséről, ugy háza népéről jó tanúbizonyságot tettenek, és marasztották is ő kegyelmét, de ő kegyelme bizonyos okokra nézve nem kötelezte magát. (Az urodalmi tisztekkel esett némi kellemetlenségbe.) Az ecla sok restantiákkal tartozik ő kimének ; kötelezték magokat arra: mindezekről contentumot tesznek. 1733. K i 1 i t i. (Latinul; Gicei saját irása.) Lelkitanitója, a tractus seniora : Gicei Sámuel, kinek seniorságát ezen ecla épen ugy nehezteli, mint Nyék. A vármegye is tiltja, hogy seniori, hanem V. D. minister v. Praedicans cimet, s ne speciális öltönyt, hanem tunica talaris ós chlamist viseljen. Ezután tizenötféle panaszszal áll elő az ecla ellen, hogy nem fizetik poutosan, földjeit hanyagul szántják, sót nem adnak stb. Ügyét a superintendentia elé viszi, s végzésének magát aláveti. Ezen a kilitiek elleni 15 panasza után jön szakadozott rendben 25 különféle jegyzet, melyek hadart irálya, modora, a jó ember tört lelki állapotára fényt vetnek. A 6-dik pontban panaszkodik, hogy midőn a somogyi eclákat visitálná, erről a nemes várme.ye nemcsak letiltotta ; de az alispán Festetics Kristóf, a tapsonyi börtönbe akarta vettetni, mely elől csak nehezen birt Keszibe menekülni. Lelkósztársai mellette nem szólaltak fel — coram me non surrexerunt, sőt a nyékieket, kik pártomra keltek, Pathai János elhallgattatta. 1734-ben Gicei Kilitiben maradt. 1734. K a z s o k. Németi István azt prédikálta: a Krisztus gyermekkorában több gyermekekkel a porból csibét csinált: ez elröpült; a többié nem. (Ezt az u. n. Tamás ál-evangyéliomából vette.) Más panasz ellene, hogy a házasulandó személyeket szombaton kihirdeti, vasárnap összeesketi, s hogy násznagy volt Ü r ö g. Szalontai, a hegedűsöket bebocsátja, quia sunt mixti pontificiis. Som. Hubai mindig részeg, leánykérésbe vegyíti magát; táncol. A csepeliekkel még Szokolban kiegyezett, de a senioratus nem eresztette. K e s z i. A papné nyelves; az embereket a templomból elriasztja. M o c s o 1 á d. Igrici István levita, az egész somogyi plebánusokat farizeusoknak mondta. A birót összeszidta. Felfogadta, hogy bort nem iszik: mégis gyakran részeg. Azután Csepelre tétetvén át mesternek, ott is részeg, garázda volt, miért felesége nem maradhatott vele. Az iskolába sipost, dudást hozatott. Ezen garázda emberrel még alább találkozunk. Kánya, Minthogy vegyest laknak pápistákkal: a lakodalmakban muzsikálnak. Papot szeretne tartani az ecla, de 1727-ki szerződése tiltja. B á b o n y. Veszprémi Mihály levita, magát maradásra kötelezte; meg is itta hírünk s akaratunk ellen az Ő megmaradásának italát. Quaeritur : an sít mulctandus ? 1737. K i 1 i t i. Sallai István tanítót az elöljárók hamis esküvel, hamis esketóssel: a sógor és sógornénak öt forintért felsőbb engedelem nélküli összeesketésóvel vádolják, s midőn rábizonyult gonosz tettét tagadta : az eklából kirekesztették. S z ó 1 á d. Béládi István a seniort a superintendens előtt hamis feladással rágalmazta. H i d v é g. Bajomi György neje azt mondta : gyerünk innen^ mióta itt vagyunk: koldusok lettünk. T ó t-K eszi. Ecclesia est occupata a plebano ejusdem loci, papistarum fraudulentia et violentia. Bővebben jegyzőkönyvünk erről nem szól. Szóhagyomány szerint, az itteni plebánus a magyar és a mezőkomáromi katholikus tót népet fölizgatván, általok fegyveres kézzel a csekély számú ref. őslakosokat a faluból kiverette. A kiüzöttek aztán Szokolyba menekültek. Az esetet Gicei az urodalmi praefectusnak följelentette: de eredmény nélkül. A fel-egresi — ma németegresi, tabi, kishidvógi — Somogyban, s a vajtai ref. eklának Fehérben, mikor ? hogyan ? elpusztulása nincs följegyezve. Magán tudomásom sincs rólok. Az 1741—42. évek : a botrányok, az 1744 ós kövotkező évek : az üldöztetések évei. 1741 mart. Nyéken, az esperes Gicei házánál fölvétettek a következő ügyek: (latinul.) 1) Szalontai János, ürögi papot a helybeli jegyző azzal vádolta, hogy az ő nála szolgált leányát teherbe ejtette. Tanuk által bebizonyíttatott, hogy a kocsis ejtette meg. A netaláni további botrányok s boszantások kikerülése végett Szalontai, Csepelre áttétetett. 2) Molnár István, tengődi pap vádoltatott, hogy miskolci tanuló korában egy asszonyt a férjétől megszöktetett. Kitisztázta magát, hogy mikor öcscsével együtt Egerbe ment, útközben találkozott egy asszonynyal. Ugyanő vádoltatott, hogy a Mátyus földén laktában egy gyermeket hagyott. Válaszolta, ha ugy volna, a gyermek anyja már azóta jelentkezett volna. 3) Gencsi János, tabi levita, Megyeren, Kovács András szolgálójával táncba keveredett, aljas káromlások s beszédekkel hivatalos állását beszennyezte ; magát ezen tiszt viselésére képtelenné tette. Arra ítéltetett: a) hogy feküdjék a földre, s mindegyik tanácsbiró egyet üt rá — ad penates; b) bocsánatot kér istentől, a tiszt, társulattól, a gyülekezettől, s azoktól, kik előtt magát illetlenül viselte. Ha ezt megtette: továbbra is Tabon maradhat. 4) Hubai Bálint, szóládi tanitó jan. 26-kán éjjel, nemzetes Varsányi Gergely ur Katonái közé ment, azoknak ruháiba, fegyverzetébe öltözvén, velők kezet fogott, hogy katona lesz, táncolt, s magát oly garázdául viselte, hogy a katonák, kezét, lábát farkasguzsba kötvén, megforgatták, és csak néhány köröshegyi ember kérésére, két máriás borravalóért bocsáták szabadon. — Más alkalommal is az utcán hegedültette magát, s részeg fővel a he-