Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-12-21 / 51. szám

„casus belli"-t mindenáron vagy igy, vagy amúgy, de mielóbb megszüntetni az egyházi elöljáróságnak, egyetértve az államhatalommal, a vallás ós morál érdekébeu, mulhatlan teendője. Ami eddig ez érdek­ben tétetett, nem kielégítő, gyakorlatilag csaknem kivihetlen. Komoly dolog ez uraim, gondolkodjunk felette, s tegyünk, még pedig behatóan s nem későn! Kártékonyán hatnak móg a vallásos élet s a nép erkölcsére a következők: az évenkénti sorozás >' megfoghatlan valami, hogy ifjaink, amint besoroztat­nak, mintha kicserélnék őket, egészen átváltoznak; nem azok a születisztelők többé, a kik valának, az elöljáróság iránt engedetlenek, vallástalanok s er­kölcstelenekké lesznek; továbbá, azon naponta ész­lelhető körülmény, mely szerint a köznép leányai nem tisztességes keresztyén s magyar családok, hanem zsidó házakhoz mennek szolgálatba, azórt, mint tud­juk, mert ott hetenként két nap az ünnep s nincs annyi dolog. Igaz, hogy ott többet heverhet, mivel e nópfaj maga is naphoszszat henyél, átalában erő­sebb munkától idegen, s legíelebb pénzével üzérke­dik, s korcsmáros, de hogy leányaink' erkölcse a szol­gálat folyama alatt teljesen megmérgeztetik, ezt elég fájdalommal kell tapasztalnunk. S a ki e ragály el­len gyógyszert tudna föltalálni, az tenné prot. egy­házunk s általában magyar nemzetünknek a legna­gyobb s hasznosabb szolgálatot. Rontják a nép jellemét, vallását és erkölcsét végre az úgynevezett korteskedések. Nem lehet lgondolni, mily káros nyomot hagy maga után csak egy ily követválasztás is, mint volt a közelebbi. A népnek e hadjáraíok ideje alatt nem kell se isten, se templom; egészen átváltoztatja a kortesvezór ámitó beszéde, bor, pá­linka, s ki tudná megmondani, a hazugság és csá­bitásnak mindannyi nemtelen eszközei. Hát móg a munkátlanul eltöltött napok mennyi kárt s romlást vonnak maguk után a családra?! De van még egy másnemű korteskedós is, mely szintén divatba kezd jönni. Értjük az egyházi élet terén fel-felmerülő szép­séges jeleneteket, papválasztásokat, holott ama fen­tebb jelzett nemtelen, erkölcsrontó eszközök mind használatba vétetnek. No , kérem, ennyi oldalról megtámadva az egyházi s vallásos élet, csoda-e, ha mezején s termő földében ,a buza közt oly sok a kon­koly ?! Csoda-e, ha a magvető komoly gondolatokba mélyed s el-elmereng a jövendőn, mely gazdag aratást sehogy sem igér. Hiszen a jelen méhében rejlenek a jövendő magvai! Mint tudjuk, a „protest. egylet" pályakérdést tűzött ki arra, „mi okozá a vallásosság hanyatlását hazánkban 49 óta?"— hisszük, hogy az iró komolyan tanulmányozván, tüzetesebben fejtendi meg kórdósét, mint e merengések pongyola elbeszélője. H—i. KÖNYVISMERTETÉS. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek a közoktatás 1870. és 1871. évi állapotáról szóló s az országgyűlés elé terjesztett jelentése. 1872. Budán, m. k. egyetemi nyomda. 4-r. 280. 1. (Vége.) Abauj megyéből ki van hagyva : Regéc, Szalánc, várromok; Szepsi góth ,stylü, a nép hite szerint csehek idejében épitett r. kath. templom. — Arad m. í Kova­szinc, ócska torony; Odvos, Solymos, Tótvárad, Világos, várromok. — Bars : Kis-Sarló, átmeneti btylü ref. tem­plom ; Léva, Revistye, Saskő , várromok. — Bereg : Munkács, átalakított régi vár. — Bihar: Pocsaj, Földvár, Nagy-Szalonta csonkatorony. — Borsod : Ónod, Szar­vaskő, Szendrő, várromok. Esztergom : Karva, átala­kított góth stylü templom, egy magyar lovag művészi kivitelű síremlékével. —• Gömör: Rahó, várkastély Serke, várrom, Tiszolc, Bacsó Tamás várbérce. — He­ves : Sírok, várrom. — Hont: Csábrág, régi vár romjai. — Komárom : Tata, középkori vár. — Krassó : Zsidóvár, várrom. — Liptó : Likavai váromladék. — Nógrád : Bussa, őrtorony romjai ; Cigányvár, Divény, Éleskő, Hol­lókő, Hrussó, várromok ; Ludány, várkastély; Pogányvár, Salgó, Somoskő, várromok; Szécsény, magtárrá átalakított vártorony; Zonda, a régi vár alapfalai. — Nyitra : Ap­pony, Bajmóc, Tapolcsán, várromok. (Hollókő hibásan van Nyitra megyébe téve). — Pest: Eres-Mizse, u. n. la­banctorony, és Báránykútnál, Fábiánmajor mellett római sirok és vízvezeték maradványai; Gomba, a „Várhegyen" római castrum alapfalai és boltozatos pincék; Mária-Tölgy, középkori kolostor romjai; Pest város : Transacin­cum alapfalai, az Ördögmalom mellett; Ujszász, régi templomomladék; Vacs, az u. n. „török templom" magas téglaromjai és magas földhányások a „török vigyázó he­lyen". — Pozsony: Modor, várfalak. — Sáros: Kis-Sze­ben, várkerités ; Makovica, várrom; Nehre, várkastély ; Sz.-Kereszt, zárdaomladék ; Sáros, Tarkő, várromok. — Sopron : Fraknó, várkastély; Hegykő, váromladék ; Lán­zsér, a leégett vár romjai; Mattersdorf, négy góth-kori halotti mécstartó oszlop ; Macskakő, (Katzenstein), Szarv­kő, régi vár nyomai.— Szathmár: Aranyos-Medgyes, Er­dőd, várkastélyok; Simán nem góth, hanem átmeneti stylü téglatemplom létezik, mely közelebb áll a román, mint a góth stylhez; Kocsord, Vársziget, várak romjai száraz időben kilátszanak az ecsedi lápból; Vásáros-Na-101*

Next

/
Oldalképek
Tartalom