Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1860-12-30 / 52. szám
közt ragad végig a sorokon, melyek egy gyámolda felvirágzását , az életbiztosító-társaság gyámbotjára felrótt arany számokkal oly kecsegtetőn tüntetik elibénk. Negvallom, velem ez történt, mert mint esmerességi gyámoldánk elnöke kötelezve érzem magamat, hogy ez ügy felett üdvösnek mutatkozó tanácsokat elfogadjam, s a társulatnak felajánljam. Azonban megbocsát tisztelt tanácsadó ur, ha ajánlatát több szempontból átvizsgálva terjesztem elő a szükséges meggyőződést némileg ez által is eszközlendő. Nem oszthatom azon nézetet, hogy a gyámoldák hasznára és felvirágoztatására, az életbiztositó-intézetet kizsákmányolni megkisértsük. Minden biztositó-intézet — kivéve a költsönös biztositást — nyerészkedő vállalat s mint ilyen, szorosan számít, többet kell bevennie, mint kiad, s a befizetőknek nyereményeket is szokott igérni, melyek megnyeréséről körünkben tanút nem ismerek. E nézet nem illetheti az uj magyar általános életbiztositó-társulatot, mert e tárgyban az ellen semmi kifogás, semmi gyanitás nem lehet. Azonban szabad mindenkinek is számítni. Legyen gyámoldai alap tisztelt Boross ur 80 forintja. Lássuk enek rendes növekedését; lássuk újra az ajánlott terv szerinti kezelését egymás mellett. Rendes kezelés. Biztosítással párosítot kezelés. Felvett alaptőke 80 ft. Alaptőke 50 ft. Biztosításrateendő kiadás Biztosított összeg 50 forint 30 f. 42 kr. 700 ft. 100 „ 3 fttal 100 ft. folyó kiadás. 30 f.42 kr. 156 forint 33 f.42 kr. 201 f. 36kr 14 f. 200 ft. folyó kiad. 33 f.42 kr. 263f.44kr 47 f.42 kr. 1. Év végén kamattal 84 ft. 80 kr. 2. Év az uj 80 ft. és kamat 169 ft. 88 kr. 3. Év végén 259 ft. 7 kr. 4. Év végén 354 ft. 61 kr. 5. Év végén 455 ft. 88 kr. E szerint öt év nevel 455 forintot 88 krt, — Boross ur szerint, mivel harmadik évre kétszeres kamatot számított, nevel 263 forintot és 44 krt} — biztosításra a folyó évi fizetésekkel összesen kimegy 192 forint és 10 kr., — biztositott tőke? mivel negyedik évre csak 14 forintig lehet biztositni, tesz 1000 forintot. É számitásnál a tizedes törtek használata noha kimaradt, a külömbség nem sok, és nem áll ellent az összehasonlításnak. Ha már most öt évigkell fizetni a biztosítási díjakat, s ez 192 forint 10 krt tesz, ha meghal — mert meghal — egy 200 forintig biztosít tag, ez esetben nyerni fog a gyámolda 7 forint 90 krajcárt, s ezzel lesz nagyobb tisztelt Boross ur modora szerint kezelt tőke, a rendesen vezetett felett. Ha ellenben csak százas tag hal meg, a veszteség 92 forint és 10 krt teend. Veszteség lesz a keresztelő-levelek dija , bélyege, — a felvételi és posta-dijak — melyek nem maradhatnak el. Megbocsát nekem tisztelt Boross ur — mert a gyámolda ügye előttem szent — miután nyilatkozni méltóztatott, ne kivánja senki tőlünk annak kiszámítását, hogy N. N. egyházmegyei gyámolda tőkéje, a 80 forint harmadrész, törvényes kamatoztatás utján hogyan szaporodnék — én azért azt kiszámítottam, s a calculus vagy zérust mutat, vagy azt, hogy pénzért pénzt cseréltünk, s haszon nélkül az ügy világos kezelését, a remény csalóka borulataiba burkoljuk. S miért? azért az életbiztosítás gyámbotjára felrótt aranyszámokért, ezek gyönyörű szép fürtök, de még savanyúk. Tisztelt Boross ur, minden öt évre tesz egy halálesetet, megeshetik előbb is, de a nyereményt a folyó után fizetés és kamatja utói éri, sőt fölözheti is, mert én az utánfizetések kamatait mellőztem föntebb tett számításomban. Hátha még a halott fináncoló is bele vág az örökülésbe s arat ott is, a hol nem vetett? Igen hihető, hogy az életben a gyakorlat terén még kedvezőbb eredményt lehetne felmutatni, mint a papíron irva van, — mondani méltóztatott, megengedem , de szinte lehet kedvezőtlenebbet is szenvedni, és akkor az igazgató választmány orra alá egy kis borsot fogna törni az illető társulat. Az ily lutrizások felett vaksors uralkodik, mely kijátsza a számítást. Szabadjon kérnem tisztelt Boross urat, ne számítson a gáncsoskodó és feltunni akaró tudálékosok közé, sőt legyen szíves az életbiztosítás ügyét az ellennézetek felvilágosításával minél inkább felmagasztalni. Mező Dániel.