Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Szalay László: „Fald fel felebarátodat...” Jegyzetek egy Prohászka-beszédről
Szalay László: „Fald fel felebarátodat...". Jegyzetek egy Prohászka-beszédről A rabbi is, a püspök is ugyanarról beszélt: a hittagadó egyetemi szellemről. Nem véletlen, hogy amikor Steinherz Jakab 1921 tavaszán elhunyt, a fehérvári egyházmegye lapja szép nekrológban méltatta munkásságát.18 Az aradi vértanúk napján elmondott beszédében Prohászka püspök így fogalmazott: tiszteletet érdemel az a liberalizmus, amely egyenlő jogokat, a tehetségek érvényesülésének jogát hirdeti, de - tette hozzá - „a liberalizmus ürügye és rosszul értelmezett lobogója alatt jött ide a hitközöny, a hitetlenség; a szabadkőművesség. Bejött az a szektárius szellem, amely Magyarországot alapjaiban megrendítette.” Látjuk tehát, hogy Prohászka nem a reformkor nemzeti liberalizmusa ellen beszélt, hanem annak elfajult változatáról (Steinherz főrabbi kifejezésével élve: a „szélső liberalizmus”-ról), amelyet ő már a kiegyezéses korszakban is keményen kritizált. Idézünk egy hosszabb részt egyik, kevéssé ismert írásából, amely 1894 végén jelent meg egy keresztény lapban: „Ne adj, magyar népem, a szóra semmit! Amit a pártok szép neve mond, azt mi mind akarjuk; de mi még hozzá azt akarjuk, ami nélkül sehogy sem lehetünk meg: mi a munkás, dolgos, iparos népnek, s az ugyancsak kikopott, bár kapatos19 középosztálynak — mert hisz ez is koldus — a létét, a vallását, az erkölcsét, meg a zsebét, a haladását és boldogulását akarjuk óvni a keresztény tanok és elvek szerint. Tehát nekünk a szép név bizony ki nem szúrja a szemünket, bármily csillogó legyen; nekünk a szép névhez más is kell: élet és igazság! Ilyen szépnevű pártok, először a szabadelvű párt! Istenem! hát ki ne akarna szabad lenni, s hol van az a szolga, aki csak úgy, aranyos jókedvében robotol, mikor nem muszáj?! Ki ne akarna szabad polgár lenni? Hát van-e a föld hátán ember vagy párt, amely az ellenkezőt: a szolgaságot, az elnyomatást, a szájkosarat, a békát árulgatná? No hiszen sok vevője akadna! Bizonyára mindenki közülünk azt a szabadságot kívánja az embereknek, amely a legjobb is. Mert van ám szabadság, amely rossz. Rossz szabadság az, amikor a gőzös kiszabadul a sínekből, r a tigris a menazsériából. Rossz szabadság az, mikor a Duna kiszabadul a medréből, s elmegy lábvíznek a birkaakolba, vagy mosónénak a konyhába. Mi nem azt a szabadságot akarjuk, hogy bárki bármit tegyen; mi nem akarjuk, hogy a pesti malmok megegyék a vidéki malmokat, s a józsefvárosi cipőgyár tönkretegye az esztergomi és csabai, meg piripótyi susztereket; de igenis azt a szabadságot akarjuk, hogy a világ rendezett sorában a kis és nagy ember tisztességesen megélhes-18 19 20 Steinherz Jakab meghalt. In: Fejérmegyei Napló, XXVIII. évf. 62. sz. (1921. március 17.) 2. kaput: hosszú felsőkabát. Prohászka Ottokár: Minek a néppárt? In: Magyar Néplap, III. évf. 49. sz. (1894. december 7.) 771. Prohászka-tanulmónyok, 2018-2022 123
