Pro Domo, 1944. január-március
1944-02-12 [1308]
Bosca Malin az Erdéllyel kapcsolatos rcmán versekről* /Csak tájékoztatásul, nem közlésre,/ i Ö Br/Sa 5 B u k a r e s t x_február 12,: r. '. l. A Curenikul /13/ "Erdélyi kirakat 7 * cimü rovatában Bosca Malin az utóbbi négy áv alatt megjelent romáa verseket a következőkben jellemezte? Az a tény, hogy a román föld különböző részoi~ bői származó román költők mind megénekelték Erdély fájdalmait, azt jelenti , hogy az a kérdés egyformán foglalkoztatja az azonosvértt és azonos nyelvű testvéreket, • i 4 Erdélynek Romániával képező gazdasági egységéről, tartott előadást egy román :• gyet ami tanár, ' . /Csak tájékoztatásul, nem közlésro,/ 0 Br/Sa 5 Bukarest, február 12. A román akadémia nyilvános ülésén Tasoa aorge egyetemi tanár, volt miniszter, Erdélynek Romániával képező gazdas sgi egységéről tartott előadást, Az előadó rámutatott arra, hogy Erdély nyugati határa a történelem előtti időktől a mai napig egy1 belesett a Tiszával, Idáig terjedt Bocrobista és Decebal királysága is, Idáig terjedt Traián Dáciája, Idáig terjedt Erdély határa akkor is, amikor Árpád ido berontott; Itt maradt Erdély határa a magyar királyság megalakulása után is, Bár a Tiszát környező'mocsarakat lecsapolták, Erdély határa továbbra is a Tisza maradt, k Tiszánál szabta heg a magyarok íe rocaVnok közötti etnikai határt Kossuth, Lajos, az ismert'magyar nemzeti izgaté is és ugyancsak a trianoni békeszerződés is. Konnyü megérteni, hogy a többezeréves határ következtében Erdély gazdasági és kereskedelmi élete dél Ós kelőt felé fordult, a helyett, hogy nyugat felé fordult volna, mint ahogy azt a magyarok és szászok szerűtek volna. Erdély ennek következtében ősrégi-idők óta gazdasági egységet alkotott a román fejedelemségekkel, Erdélynek az ékirálvaággal való gazdasági kapcsolatai mindig ennek felvirágozását jelentőttéké Erdélynek a 22 ér* alatti fényes fejlődése és íszakerdélynck a.bécsi döntés utáni visszaesése tisztán mutatják, hogy Erdélynek Romániával való egyosülése nemcsak nemzet:.,történelmi és nyelvi kérdés, hanem különösen égbe;* . kiáltó gazdasági szükséglet is.
