Pro Domo, 1941. július-december
1941-08-25 [1303]
/Bárdossy miniszterelnök cikkének folytatása./ Még a keserves trianoni esztendőkben sem tagadtuk meg az e küldetésből fakadó kötelezettségek teljesitését. Nem tagadtuk meg, noha a reánk kény szeri tett béke politikai és gazdasági erőforrásaink nagy részétől megfosztott bennünket és alap jában ^változtatta meg azt a geopolitikai helyzetet.amely a magyar politika törekvéseit a századok során szinte magától irá nyitotta. Elveszítettük a Kárpátok hegyláncát és dél felől is yisszc szorítottak bennünket csonka-Magyarország szűk határai közé. Mindezek ellenére mélységes hitünk a magyar küldetéshen a húszéves elnyomatás nehéz iáe:U alatt sem ingott meg. Ellenkezően, megerősödött, elmélyült az a meggyőződé-sünk - amelynek levontuk minden következményét -/hogy a Dunamedenceben nem alakulhat ki soha természetes egyensulyállaoot anélkül, hogy a magyarság részére ne biztosíttassák feladata teljesítésének lehetősége. Pedig ez az egyensúly-állapot biztosítja egyedül, hogy Délkelet-Európa valóban ért éke^ tényezője lehessen az európai műveltségnek. Az a zűrzavar, amelyet a volt kisantant-államok a Dunamedenceb en teremtettek, belső ellentmondásaival együtt, kétségtelenül komoly tanulság minden idők számára, hogy az európai szárazföldnek ebben a részében erős Magyarország nélkül nem képzelhető el pozitív fejlődést lehetővé tevő^tartós béke. Ma ismét a Kárpátok ormán állunk és a Bácskában is elértük régi történelmi határunkat .azt L a határt,amely a Nyugat védelmében már annyi véres harcot lát ott.Küldetésünk ezzel újból geopolitikai alapokat kapott." Egyben katonailag és gazdaságilag is annyira megerősödtünk,hogy noicsak történelmi küldetésünknek tehetünk eleget,hanem ismét megnyílik előttünk a Nyuga'* és a Kelet közötti egészséges egyensuly*állapot biztosításához szükséges közvetítő szerep teljesítésének lehetőségei Az évezredes műveltségen nyugvó uj európai rendben Magyarországnak talán még könnyebb lesz hü maradni hagyományos szerepéhez, mint volt az elmúlt századokban, mert éppen a magyarok voltak azo k, akik 1919-be-. az elsők között álltak sorompóba ezért az uj világrendért és (ettek hit vallásta magyarországi bolsevista uralom megdöntésével a^nemzeti eszme, a nemzeti életforma mellett. A magyarság tehát nem újoncként jelentkezik, hogy teljesítse küldetését a Dunamedenceben. Igényli ezt a feladatot két évtized keserves tapasztalatai, kitartó munkája és nehéz küzdelmei alapjánSs hivatástudatunkat továbbra is ugyanaz az érzés táplálja, amely érzés irányította cselekedeteinket az elmúlt századokban: szolgálni önzetlenül ; önfeláldozóan Európát és vele együtt az uj európai rend egyetemes érdekeit ORSZÁGOS LEVÉLTÁR -,- rtr