Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-15 / 211. (4654.) szám

1938 szeptember 15, csütörtök. t>r\gaiA\íwAarhiulai» 7 Egy beregszászi hullurboirány a bíróság előtt A tanító, aki ráköp a szülőre, mert magyar iskolába íratja gyermekét Pénzbüntetésre ítélték a ruszin „pedagógust" Amikor „megszavaztatják" a magyar óvódá­sokat, hogy ruszin iskolába juttassák őket,.. BEREGSZÁSZ. — Csúnya botrány foglal­koztatta az Itteni járásbíróságot. A bünper rá­világított azokra a módszerekre, amelyekkel a beregszászi magyar gyermekeket a számukra idegen tannyelvű iskolába terelték. Kiderült, hogy az óvodás magyar gyerekeket megszavaztatták, milyen iskolába akarnak járni és az alig hat éves gyermekek „nyilatkozata" alapján a szü­A szépség titka Gvakran látunk nőket, akiknek szépsége meglepően hat férfire, nőre egyaránt. Mindenki szereti a szépet és amellett irigyli is. Nem titok többé, hogy mindenki sa­ját szerencséjének kovácsa és ha vala­kinek érdeke, hogy a szépség kifej ező j e, azaz arca feltűnjön, úgy használjon Ji!N@ KHFHI, amitől a szeplők, májfoltok, pattanások, ráncok pár napi használat után eltűnnek. Az arcot megszépíti, üdévé és bársonysimává teszi. Bárki megrendelheti Dl". fliftner Jenő ojójjszertárá&an, Danskd Bgslrlca í;«?s°irííT.” Ara Ki 10 ■■f hozzávaló szappan Kő S.­lők, vagy bárki más megkérdezése nélkül óvónőjük beíratta őket a ruszin iskolába. Ez a példátlan eljárás esküvel erősített tanúval­lomások alapján hiteles bírósági jegyzőkönyv anyagát képezi és annak megtörténtét letagadni, kétségbevonni nem lehet. A bünper előzményei az elmúlt tanév végére, a szokásos tanévvégi beiratások idejére nyúlnak vissza, amikor is a beregszászi magyar iskola tanítósága megdöbbenéssel látta, hogy Molnár Júlia, az I. számú állami magyar óvoda óvónője jegyzék alapján, növendékei közül egész csapat­ra valót íratott be a ruszin iskolába. A tanítók kérdőre vonták, mire a beregszászi óvodák igaz­gatójának, Malinics Ermolájnak utasítására hi­vatkozott. Malinics Ermoláj bár ruszin nemzetiségűnek vallja magát, a beregszászi magyar iskola ta­nítója és egyben az óvodák igazgatója. Az óvónő eljárásáról értesült Kőváry Andomé beregszászi állami magyar tanítónő, akinek uno­kája szintén a szóbanforgó I. számú óvodába járt. Miután az óvónő a beiratásokat a szülőkkel nem közölte, Kőváryné nem tudta, hogy az unokáját nem iratta-e be annyi sok más gyermekkel a ru­szin iskolába és azért kérdést intézett az iskola igazgatójához. Amikor Kőváryné az igazgatót felkereste, jelen volt Malinics Ermoláj is, aki meghallva a tanítónő jövetele célját, a következő kijelentésre ragad­tatta magát: „Férjével együtt az állam kenye­rét eszik és mégis az állam ellen tesznek. Szé- gyelje magát." Majd amikor Kőváryné távo­zott, utána sietett és a folyosón több tanítónő és tanító jelenlétében ráköpött és készer is ki­jelentette: „Pfuj, szégyelje magái!" A kulturemberhez nem illő, példátlan inzultus után Kőváryné a bíróságtól kért elégtételt, amit 8 a tegnap tartott tárgyaláson a legteljesebb mér- I tékben meg is kapott. A vádldft nem jelent meg a tárgyaláson, de a tanuk mindenben igazolták a feljelentés állításait. A tanuk rávilágítottak a botrányos eset előzményeire és a magyar gyer­mekek beiratása körül tapasztalt törvénytelen eljárásra is. A bizonyítási eljárás befejezése után dr. Meisels László beregszászi ügyvéd rövid vád­beszédében kifejtette, hogy e bünperben nemcsak a sértett vádló, hanem az egész kisebbségi ma­gyarság, mert Malinics Ermoláj a magyarság leg­szentebb jogának gyakorlásáért követte el durva sértését. Kérte Malinics szigorú megbüntetését. A bíróság a vádlott távollétében hirdette ki ítéletét, amellyel Malinics Ermolájt ötszáz ko­rona pénzbüntetéssel sújtotta. A tárgyalás iránt városszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg. A magyar szülők körében mély megdöbbenést keltett Malinics cselekedete és azért mozgalmat indítanak a tanító elhelyezé­séért, amit különben a tanügyi hatóságoknak minden kezdeményezés nélkül is meg kell ten­niük. Nem taníthat magyar iskolában olyan tanító, aki meggyaláz egy szülőt, mert gyermekét ma­gyar iskolába íratja. Megtorlást követelnek a szülők Malinics azon rendelkezéseiért is, I amellyel a magyar óvoda gyermekeit „meg- 5 szavaztatta" és azokat a szülők előzetes bele- 1 egyezése nélkül nem az anyaayelv szerinti is- j kólába íratta. Megtorlást követelnek a magyar szülők Molnár JuMával szemben is, aki a nyilvánvalóan törvénytelen rendelkezés alapján közreműködött az elnemzetlenitést célzó akcióban. — POLGÁRI ISKOLAI ESTI TANFOLYAM KOMÁROMBAN. Komáromból jelentik: A komá­romi községi polgári fiúiskolában polgári iskolai esti tanfolyam nyílik meg tizennégy éven felüli férfiak és nők számára, akik a polgári iskolai bi­zonyítványt meg akarják szerezni. Ugyancsak nyitnak külön tanfolyamot is a továbbképző IV. osztály tananyagából. A komáromi polgári iskola tanárai már tartottak hasonló tanfolyamokat, mindig kitűnő eredménnyel, azzal a céllal, hogy a magyar népnek ama rétege, amely nem jutha­tott gyermekkorában polgári iskolai bizonyít­ványhoz, azt megszerezhesse s igy pályáján előbb­re jusson, bizonyos állásokat elfoglalhasson. — AZ UJ ZEPPELIN. Fried.richsib.afénből je­lentik: Az uj német óriás-léghajó, a Gráf Zep­pelin ma délelőtt tette meg első kisérieti útját a Bodeni-tó fölött dr. Eokener vezetése alatt. A léghajó személyzetén kiviül hetvennégy utast vitt magával első útjára. A léghajó hosszúsága 245 méter, legnagyobb szélessége 45.2 miéter, gáztartallma 200.000 köbméter. A léghajó bur­kolatát rendkívül erős elszakíthatatlan szövet- anyagból készítették. Négy 800—850 lóerős Daimler-Benz-Diesel-motor szolgáltatja a hajtó­erőt, a léghajó maximális sebessége 135 kilo­méter. — SOROMPÓ NÉLKÜLI VASÚTI ÁT­JÁRÓ — NÉGY HALOTT. Páriából jelentik: Perpdgnan közelében egy sorompó nélküli vas­úti átjárónál villanyos mozdony nyolcvan- kilométeres sebességgel belerohant egy, a síne­ken áthaladó autóbuszba. A szerenecsétíenség- néi négy ember meghalt, tizenegy pedig súlyo­san megsebesült. — SZERENCSÉTLENSÉG A LIKÉRI SOD­RONYPÁLYÁN. Rimaszombatból jelentik: Petró János, Lauró András és Gostan József brádnói munkások tegnap a likéri-rimamurányi sodrony- pálya egyik szakaszát javították olyan elővigyá­zatlanul, hogy Gostan a piramis tetejéről lezuhant a kilenc méteres mélységbe és súlyos sérüléseket szenvedett. A szerencsétlenül járt munkást a ri­maszombati országos kórházba szállították.- EGY MALARIAS FALU. Nagyszőlősről jelen­tik: A Nagyszőllős melletti Sásvár községben, ahol a nagy pocsolyák miatt a község levegője rendkívül egészségtelen és a szúnyogok milliói akadálytalanul terjesztik a maláriát, jelenleg a község lakosságának 70 százaléka maláriás. Lator István mérnök, sásvári földbirtokos csatornázási tervet dolgozott ki, amely egészségessé tenné a község kiimáját. Remélik, hogy a csatornázási munkálatokat rövidesen végrehajthatják. Nincs többé ősz haj l Francia professzorok csodás találmánya a párisi világkiállításról, mely afrikai gyümölcs­nedvekből készült vizszinü folyadék, az ősz hajat négyszeri bekenés után ismét feketére, vagy barnára változtatja. Ezen folyadékot a haj gyökerei magukba szivják és a haj hagymáit kitisztítja, az ősz haj ismét éledni kezd, a hajszálaknak aj életfolyamata kezdő­dik, miáltal az egészséges talajban a korpa­képződést megszünteti és visszaadja a haj eredeti szinét. Egy üveg ára Ke 15.—, portó Ké 3.—. Vezérképviselő Csehszlovákia terü­letére „Rekord” Arcszépitő-Kosmetika és Parfumerie Áruháza, Mukaéevo, Komenského 3. — Képviselők kerestetnek minden váróé részére. — A FOGHÁZBAN IS SZÉLHAMOSKODOTT. Rimaszombatból jelentik: Susztek János több­szörösen büntetett, rimalehotai illetőségű volt hivatalnok legutóbb a rimaszombati kerületi bí­róság fogházában töltötte háromhónapos bünte­tését különféle csalások miatt. A fogházban meg­ismerkedett Rapcsan Jakab rimakokovai lakossal, akivel megállapodott, hogy „miniszteri" össze­köttetései révén — megfelelő tiszteletdij ellenében — ki fogja szabadítani. Susztek szabadlábra^ kerülése után tényleg fel is kereste Rapcsan fele­ségét és a „prágai közbenjárás” első költségrész­lete fejében 900 koronát vett fel tőle. Mikor bosz- szu idő elteltével sem mutatkozott semmi ered­ménye a közbenjárásnak, csalás címén feljelentést tettek a szélhámos ellen. HUBAY JENŐ A Mester születésnapjának nyolcvanadik évfordulójára MOSÓC. — A Véletlen úgy akarta, hogy Hubay Jenő nyolcvanadik születésnapján a mosóci kas­télyban tartózkodjak, tehát ott, abban az otthon­ban, ahol a világhírű magyar mester legnagyobb és halhatatlan müveit komponálta. Ez a csodála­tos barokk-kastély s az ősi park át van itatva Hu­bay teremtő zsenijével: az ő lelke, az ő szelleme, a Szép és a Jó iránti, az utolsó pillanatig megőr­zött törhetetlen lelkesedése hat itt át minden fü- száLat s minden termet. Titkárnője, akiről a buda­pesti sajtó intim szóval mint „a Kisasszonyáról emlékezett meg, valahányszor Hubayval foglalko­zott, elmondja, hogy a Mester teremtő esztétiká­jának a szüleménye minden, amit ebben a mosóci kastélyban s az álomszerű parkban megcsodálunk. Komponálva élte az életet és komponálva terem­tett maga köré keretet, életteret. Élettársa, a nemes, finomlelkü Cebrián Róza grófnő, aki csak érte élt s akinek csak az a vágya volt, hogy Hubay művészete és alkotó-zsenije ki­teljesedhessen, mutatja a dolgozószobát, amely a Mester váratlan halála óta érintetlen. A pianínó mintha várná, hogy Hubay Jenő szikár alakja be­lépjen az ajtón s talán egy pillanatnyi gondolko­zás után helyet foglaljon a billentyűk előtt. Itt fejezte be utolsó müvét, próféciás ihlettel választ­va meg a szellemi és zenei témát: az Ara pacist. A Békét szólaltatta meg utoljára a maga hasonlit- hatatlan harmóniáiban, olyan zenei invenciót és olyan egyénien szárnyaló vonalvezetést realizálva Romain Rohand szövegére, hogy ez a mü — vár­juk be nyugodtan a Hubay-reneszánszt — a Szent Erzsébet-legenda magaslataira fogja emelni a köz­tudatban. Hubay Jenő várhat, az ő ideje el fog következni. S akkor nem lesz többet árny körü­lötte, csak fény. Tüneményesen, a meteor egyszeriségével in­dult ez a pálya. Ma már mindenki tudja. Állomá­sok: mint fiatalember Vieuxtemps utóda s a mes­teriskola vezetője a brüsszeli zeneakadémián; meghívják Budapestre, ahol akkor zenekultúrának alig van nyoma; Hubay megírja a Cremonai hege­dűst s egy csapásra a világhírű hegedűművészből világhírű zeneszerző lesz, — azóta csak igen kevés zeneszerzőnek volt ilyen elhatározó sikere s meg kell gondolni, milyen végtelenül fontos (ma azt mondanánk: propagativ erejű) volt ez Magyaror­szág szempontjából. Ami Mascagni s Leoncavalio volt az olaszok számára szintén egy-egy operá­val), az volt Hubay Jenő Cremonai hegedűse a magyar zenekultúra számára a külföldön. Sorra következett: Hubay, a pedagógus, áld félszázados működésével Geyer Stefi, Vecsey Ferenc és Vi- rovai Róbert közt nemzedékeket nevelt fel. Mint a Hubay—Popper vonósnégyes megalapítója, ő ho­nosította meg Budapesten a kamarazenét és Brahms müveit elsőnek ő mutatta be a magyar fő­városban. Mint született organizátor, többek kö­zött megteremtette a budapesti filharmonikusok melletti legjobb Budapesti Hangverseny-Zenekart, amely azóta aratja sikereit. Palotájában adott s rádión közvetített kamarazene-délutánjai, ame­lyeket az egész zenei világ áhitva várt, a zenélés csúcsteljesítményei voltak; s mellékesen: hány művész indult el ebből a Hubay-■palotából a Mester égisze alatt s lett világhírül A Szellem arbiter ele- gantiarum-a volt Hubay, aki csak a tehetséget nézte és élete utolsó pillanatáig a tehetségért ra­jongott és a Szellem győzelméért küzdött.- Mécs László vagy Virovai Róbert, költészet vagy zene — neki mindegy volt. De ha valahol egy emberben fellángolt előtte az írás csipkebokra s a művésze­ten keresztül Isten szava hallatszott, akkor Hubay Jenő százszázalékos magafeledkezéssel minden emberit, sőt emberfelettit megtett, hogy a zseniá­lis ember útját megkönnyitse s diadalhoz segítse azt, ami művészeti értelemben vett teremtő-erő. „Edéi sei dér Mén seb, hilfreich und gut“ — köve­teli Goethe. Hubay Jenő egy hosszú életen át mint a fensőséges ember s a lélek grandseigneurje eleget tett ennek a követelménynek, annak elle­nére, hogy jól ismerte Goethe másik négy sorát (s nem utolsó sorban tapasztalatból): „Ubers Nie- dertrüchtige niemand 6ich beklage, denn es ist das Máchtige, was mán Dir auch sage." Csak éppen hogy az aljasság nem tudott erőt venni rajta. Pa­naszkodott, fájt neki az aljasság, de az ördöggel való küzdelmében (ki ne küzdené végig ezt a küz­delmet) győző maradt. Egy rövid emlékezésben meg kell említeni, de nem tehet taglalni Hubay zeneszerzői produkció­ját a Cremonai hegedűs óta. Kétségtelen, hogy egyetlen 6zinpadd vagy szimfónifeus müve 6em ért el olyan sikert, mint ez a fiatalkori operája, de ennek az ő életében igy kellett tenni: súlyos, ta­lán végzetes veszély lett volna szellemi teremtő Énjére, ha másként történt volna, hiszen a siker kétélű fegyver és hivatva van a művészeti alko­tást elvilágiasitani. „Wer nie sein Brot mit Tranen ase“, aki kenyerét — szellemi kenyerét a művész — nem ette könnyek közt, az nem ismeri az „is­teni hatalmakat", írja ugyancsak Goethe, s aki nem szenvedett, az nem tombolhatja ki magából a szenvedés ellenpólusát: a beethoveni IX-ik szim­fónia örömkórusát, de a lassú tétel isteni harmó­niáit, a Megbékélést, a harofölöttÍ6éget, Platón Eros-át sem. Nos, Hubay Jenő a Sors kegyeltje volt e úgy látszott, hogy amiért másnák küzdenie kell egy életen át, neki egy csapásra sikerül mű­vészetben és életben egyaránt. A Sors azonban még kegyesebb volt hozzá, sokkalta kegyesebb, mint egy, a boldogságra törekvő emberi egoizmus első pillanatra megértené s átcsapott az ellenkező végletbe: Hubay életében soha többé nem érte el a Cremonai hegedűs sikerét. Ismétlem: ez igy volt jól. Nem irta volna meg a Dante-szimfóniát, a Karenin Annát, a Petőfi-szimfóniát, az Ara pacis-t, nem irta volna meg azokat a müveket, amelyekben az alkotás magaslatainak ozónos le­vegőjébe emelkedik, ha a színpadi siker hü ma­radt volna hozzá. A nagy magyar Mester szüle­tésnapjának nyolcvanadik évfordulóján erre — mint ennek a csodálatos életnek a szellemi lénye­gére — kell rámutatni, s Hubay Jenő életrajzíró­jának az lesz a legnagyobb feladata, hogy ezt bi­zonyítsa. Igenis: be fog kelleni bizonyítani, hogy ámbár Hubay Jenő neve világszerte nagy éo történelmi név és Magyarországon már legendás név, Hubay igazi szerepe még el sem kezdődött. Egy horosz­kóp, amely két év előtt készült (persze anélkül, hogy a horoszkóp készítője tudta volna, kiről van szó) azt mondja, hogy húsz óv múlva ennek az embernek, aki alkotó ember, reneszánsza lesz s ez a reneszánsz lesz az igazi halhatatlanság: az egyetlen igazi siker. Mert a zseni küzd s elbukik s mindig győzni fog, de nem mint ember, hanem mint zseni s nem az életben, hanem amikor az idő beteljesedett. A „Csárdajeleneteken" tuJ el fog jönni a Dante-szimfónia ideje. Ez oly szent és igaz, mint amilyen ennek a Hubay-münek benn- rejlő szellemi ereje. A mosóci park fái közt végigfut a „Zephir", a világszerte szeretett és csodált zenei szellő, amelyet Hubay varázsolt át művészetté. Micsoda ut ettől a fuvallattól az Ara pacis beteljesedéséig! Egy fiatalember, a Sors kegyeltje, Zephir és Vi­rágregék közt elindult, boldog volt, sikerekben osztozott, szerették, imádták, gyűlölték, megkö­vezték, életében eltemették ... de ő eljutott, az Ara pacis-ig s rajta keresztül a feltámadásig: ime egy ember, ime egy Mester. NEUBAUER PÁL. (*) A Jókai Egyesület őszi programja. Komá­romi tudósítónk je'enti: A Jókai Egyesület veze­tősége ©héten tartott megbeszélést s a kulturális évad kezdetén az őszi hetek műsorát tárgyalta meg. Elhatározták, hogy a közkedvelt vitaeste­ket neves előadásokkal s szerda esténként ismét I folytatni fogják. A vitaesteken időszerű kérdé­sek kerülnek megbeszélésre. Az első e'őadók között: Biró Lucián a helyes magyar nyelvről, dr. Borka Géza az erdélyi magyar irodalomról, Sendlein János és Sohmidt Viktor múzeumi kér­désekről, Szombathy Viktor a muzeum gyűjte­ményeiről beszél. Havonta egyszer nagyobb­I szabású kulturestet rendez az Egyesület, idegen előadók bevonásával, különös tekintettel a ki­sebbségi kérdésekre. Az első előadóestet Manga János tartja október 2-án, a magyar népzené­I ről. Megemlékező esetet rendez az Egyesület Szent Istvánról és Kölcsey Ferencről. A Köl- csey-est, a SzMKE-vel együtt, országosan no­vember 27-én lesz. November 19-én a Dalegye- sület tart hangversenyt a Kultúrpalotában. Tervbevette az Egyesület magyarországi éne­kesek és zeneművészek meghívását is és reméli, Shogy a hatóság nem gördít akadályt a neves művészek szereplése elé. (*) „Lovagias ügy" Prágában. Mint már je­lentettük, a prágai Urania német filmszínház szeptember 21. 22. és 23-án délután 6 és este 9 órai előadásokban színre hozza a „Lovagias ügy“-et, Hunyady Sándor kitűnő filmkomédiá­ját. A főszereplő Kabos Gyulán kívül a darab­ban Perczel Zita, Gombaszögi E'la, Sziklay Szeréna, Rámái Imre, Gózon Gyula, Mály Ge- rő, Salamon Béla, Ihász Aladár, stb. játszák a vezető szerepeket. A magyar filmgyártás egyik legjobban sikerült darabja a „Lovagias ügy“, amely a színpadon is nagy sikert aratott érde­kes cselekménye és nagyszerű humora által, amik a filmtechnika hatékonyabb eszközei révén fokozottabban jutnak kifejezésre. Az érdekes magyar filmre már most felhívjuk a prágai ma­gyarok figyelmét. (*) Ünnepi hét Veszprémben. Veszprémből jelentik: A Szent Jobb országjárásával kapcso­latban Veszprém városa ünnepi hét keretében áldoz az Árpád-házi szentek emlékének. Az ezeréves magyar város a Gizeila-kápolna ujjá- ■ alakításával, a Szent István- és Szent Gizella- szobrok felállításával nagyszabású egyházi ün­nepségekkel kapcsolódik bele a Szent István-év programjába. Az egész vármegye megmozdult, hogy szeptember 30. és október 9. között min­den vonatkozásban dicsőséget szerezzen ősi magyarságának. Ezalatt az idő alatt történik a Szent István-völgyhidmak a fölavatása és a Hő­sök kapujának a fölszentelése. Az ünnepségek mellett nagyarányú bor-, szőlő-, gyümölcs- és mezőgazdasági kiállítás és vásár fogja egységbe a programot. Az ünnepi hét alatt 50 százalékos vasúti kedvezmény van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom