Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-16 / 12. (4455.) szám

12 ^^gaiMa<Aarhirlai> ______________________________________ _____ 1938 január 16, vasárnap* •m mmmmmmmmmmmmmmmmmmHmmBmmHmmnBammsmssmmmmmmmmmmmammmmmtmmmmmmmmmmmmmmmm Az európai sajtó Neubauer Pál regényéről PRÁGA. — Neubauer Pál regényének, a Hiányzó fejezetinek első kiadása teljesen el­fogyott. A nagy siker nem utolsósorban azok­nak a rendkívül kedvező kritikáknak következ­ménye, amelyek a különböző európai lapokban niegjeieníek. Mutatóul az alábbiakban idézünk néhány ilyen kritikát. Azt bizonyítják, hogy Neubauer Pál regénye olyan sikeres pályát fu­tott be, amelyre az iró és a hozzá közelálló körök valóban büszkék lehetnek. Pester Lloyd: ,.Kétszer is elolvastam Neubauer Pál Hiányzó fejezet című regé­nyét. Az első sortól kezdve ellenállhatat­lan erővel fogott meg a regény kompozí­ciója azzal, hogyan hozza egységbe a múl­tat a jelennel, Marco Pólót és Dantet a vi­lágháború borzalmaival. Egyes fejezeteit többször elolvastam s mit tagadjam: nem tudok elkészülni ezzel a rendkívüli regény­nyel. A Hiányzó fejezet titok s e titok csá- b'tása körül mozog a regény cselekménye. A nagy, világtörténést előre bemondó ti­tokra ezer titok következik, az egyik a má­sikból pattan ki. mindegyikük nyugtala­nító, izgató, jelentőségteljes. A regény alak­jai a misztikum mágikus fénvében jelennek meg előttünk." (Sebestyén Károly egyha- sábos kritikájából.) Bohemia (Prága): „Neubauer regénye zseniális szintézise a szenzációs riportnak és romantikának, cselekménynek és misz­tikumnak, alakításnak és spekulációnak év­századokon keresztül. Alakjait soha többet el nem felejthetjük. Ritkán találkozott össze gondolati mélység ennyi raffinált szcenikai tudással, mint ebben a műben, amely jog­gal kapta meg a nemzetközi regénypályá­zat német diját." Prager Presse; ,,Ez a regény emberek, korok és eszmék grandiózus látképe. Hal­latlan művészettel van minden egységbe foglalva. Olyan könyv ez, amely fölött még Babits Mihálynak, a legnagyobb élő magyar irók egyikének pompás tanulmánya nyitja meg az Uj Szellem január 15-i számát. Az iró Foga- rasról ir, az erdélyi havasokban lévő városról, ahol a háború előtt három évig működött. Leírja ottani életét, ugyanakkor a nemzetiségi kérdésről olyan egyéni és lélektanilag fontos megfigyeléseket tesz, hogy megállapításai bennünket, kisebb­ségeket a legközelebbről érintenek. Ez a tanulmány nem szlovenszkói és nem itteni iró irta, de tartalma mégis olyan, hogy éppen a kisebbségi lelkiségre lehet hatással és nagy belátásokhoz vezethet. Ezenkívül brilháns meg­írási módjával és szellemes képeivel gazdagítja Babits Mihály tanulmánya a folyóirat tartalmát. Márai Sándor három korképében szellemes megfigyeléseket tesz a legújabb világesemények­ről. Egy Shakespeare-darabbal kapcsolatban el­mondja, mennyire aktuális a mai világban III. Richárd vérengző jelleme, amelyről egyideig azt gondoltuk, hogy nem aktuális többé, de ma Shakespeare borzalmai aktuálisabbak, mint valaha voltak. Aljechin sakkvilágbajnokságával kapcsolatban az ujralelemelkedés lélektani problémájáról ér­tekezik Márai, Sárgaláz cimü cikkében pedig a japán mikádó és a japán nép szinte természet­fölötti összefüggéseiről beszél. Az európai események Csiszár Béla folytatja Európa irányítóiról szó­ló cikksorozatát s ez alkalommal Chamberlain angol miniszterelnök érdekes pályafutását mu­tatja be. Úgy hat ez a cikk, mint a legszebb életregény és drámai feszültségekkel telt ro­mantika. Szvatkó Pál is folytatja az elmúlt év világese­ményeinek összegezését s ez alkalommal a spa­nyol háború második félévét jellemzi, Franciaország válságát az elmúlt évben, amely különös aktualitást nyert éppen ma az uj pá­risi krízis alikamával, majd pedig a földközi-tengeri problémának ese­ményeit mondja el időrendi sorrendben. Bólya Lajos megkezdi a „Szlovenszkói kom­hetekig gondolkodunk és ábrándozunk, ha elolvastuk." Leipziger Neueste Nachrichten: „Felejt­hetetlen könyv Neubauer regénye, amely álmatlan éjszakákat okoz, mert nem tudjuk letenni. Dante és Marco Polo beszélgetnek egy velencei éjszakán, Gandhi és tanítvá­nya vitáznak egymással és mindebbe a leg­modernebb történelem eseményei villámla- nak bele. Csodaszőnyegen, amely a legfi­nomabb irói technikának az alkotása, repü­lünk kontinensek és korok felett és megél­jük korunk nagy drámáját: erőszak vagy emberiesség. Csodálatos könyv!" Ostrauer Morgenzeitung; „Lehet s való­színű, hogy 1937-ben fontosabb könyvek jelentek meg Neubauer Hiányzó fejezet ci­mü regényénél, de az bizonyos, hogy mé­lyebb tartalmú és izgatóbb írás, amely fel­kavarja a lelket és állandóan foglalkoztat, nem jelent meg. Joggal kapta a nagy né­met dijat. A reneszánsz Velencéje épp oly csodálatosan van megrajzolva, mint a lon­doni parlament vagy Gandhi Indiája. Er­ről á. könyvről még igen sokat fognak be­szélni." Magyar Hírlap (Budapest): „Valóság és mese, filozófia és riport, történelem és ak­tualitás Neubauer regénye. Marco Polo és Dante Velencéjéből pillanat alatt az angol parlament üléstermében vagyunk, máskor pedig az indus papok világából repülünk át a szétbombázott Löwenbe. Neubauer mun­kája a szeretet és béke himnuszával feje­ződik be." Neues Wiener Journal: „Elragadó, élet­től duzzadó, nagyszabású regény Neubauer pályadíjnyertes müve. amely lélegzetelál­lító erővel rohan tova. Neubauer a nagy el­beszélők sorából való. Az egész rendkívüli regényen vörös fonalként húzódik keresz­tül az etikai és erkölcsi eszme.“ mentárok" cimü rovatát, amelyben ezalkalom- mal az agrárok szlovenszkói kulturoffcnzivájáról értekezik és a szükséges ellenszerekről, továbbá a magya­rok felé alkalmazott „gesztusok" helytelenségé­re és tökéletlenségére mutat rá. A kantoná is szervezkedés A Szabad Szó rovatban egy rendkívül érde­kes levelet közöl a lap. A levél írója a kantonális szervezkedés meg­kezdését sürgeti a szlovenszkói magyarok kö­zött, de egyúttal rámutat azokra a nehézségekre Is. amelyekbe ez a szervezkedés minden oldalon ütközhetek. Hogy nyomatékot adjon szavainak, ezer koronát küld be a szerkesztőségbe a szervezkedés megkezdésének céljaira. Az ilyen tettekkel alátámasztott kritika valóban ritka Szlovenszkón és az Uj Szellem egyik nagy eredménye, hogy ilyen realitásokat tud kiváltani olvasóiból. „Szlovenszkó" vagy „Szlovákia" Egy másik cikk a Szlovenszkó" és a „Szlo­vákia" szavak használatáról beszél s azt kívánja, hogy a helytelen „Szlovenszkó" szó helyett min­denütt a „Szlovákia" szót alkalmazzuk. A lap egyik érdekes hosszú glosszája a szlo­venszkói sajtóátcsoportositásokról értekezik s rámutat arra, hogy a nagy szlovenszkói magyar lapok sorra kivonulnak Szlovenszkóról és a tör­ténelmi országokba költöznek. Végül egy másik cikk Goga Octavian. a ro­mán költő, miniszterelnökségével kapcsolatban a „balról jobbra billent európai értelmiség" problémáiról és a fordulat okairól beszél. (*) Csokor Tivadar kapta a Grlllparzer-dljat. Bácsh<51 jelentik: A Grillparzer-dij bizottsága az 1938-ban esedékes jutalmat Csokor Tivadar Fé­rnie ,.1919. november 3”. cinifi drámájának ítélte meg. Ezzel a legnagyobb osztrák irodalmi díjjal három esztendő legsikeresebb német drámáját szokták jutalmazni. Koppené-Szegfy Erzsi prágai képkiéllitása PRAGA. — A prágai Caritas egyesület a Clam-Gallas palotában prágai német festőművé­szek és művésznők képeiből kiállítást rendez. A prágai német festőművészek java vonult fel ezen a kiállításon, többek között Kari Wagner, Otty Schneider, Georg Koppé, Georg Jilovsky. A ki­állítási helyiségben külön termet bocsátott a ren­dezőség Koppené-Szegfy Erzsi portréinek a ren­delkezésére. A Prágában élő magyar festőmüvésznő portré­festészetét volt alkalmunk már méltatni a PMH hasábjain. Lehiggadt, komoly művésznő, aki előtt egy cél lebeg: az emberi arcban s annak minden vonásában tükröztetni a lelket, az egyé­ni szellemi struktúrát. Különösképpen ott éri ezt el erős festői hatással, ahol a portréfestő Achil- les-sarka mutatkozik meg: a szemek megfestésé­ben. Ezek a portrék egyrészt tele vannak mély emberismerettel, másrészt a megbocsátás moso­lyával, amely onnan ered, hogy Koppené-Szegfy Erzsi művésznő és művészetével tulemelkedve azokon a gyarlóságokon, amelyeket minden em­beri arc elárul, idealizálja és heroizálja az em­bereket olyképpen, mint azt voltaképpen minden nagy művész megtette, aki az emberiben az örök­kévalót látja. Tudatos technikával, fölényes, rit­mikus vonalvezetéssel dolgozik, akár pasztell­képet, akár olajat alkot. Egyénien meglepő a szí­nek keverése, határozott művészi jellemre valló a térelosztás, az élettelen tárgyaknak, a hátér­nek, a kulisszának az élő emberi archoz való organikus simulása. Egy-egy ilyen arc mindig a környezet egészéből és egységéből nő ki: a kör­nyezet csak elősegíti annak a kihangsulyozását, ami ebben az arcban mint lélek és élet megeleve­nedik. Koppené-Szegfy Erzsi a született tehet­ségek sorából való. A kiállítás január 15-én nyílt meg és február 15-ig naponta 9-től 17 óráig megtekinthető. Be­lépődíj 3 korona, diákok és gyermekek számára 1 korona. n. p. Sárkány Joli budapesti kiállításáról a magyar- országi sajtó nagy elismeréssel emlékezett meg Jelentettük, hogy Sárkány Joli, a kiváló portré­festő, a Budapesten rendezett karácsonyi képkiál- iitáson — a birálóbitot.teág döntése alapján — ön­arcképén kivid egész sor művészi akvareliel eze­repeit. A kiállifásról minden budapesti lap meg­emlékezett s a kiállítók közül első helyre Sárkány Jolit jelölte. A ..Budapesti Hírlap** a kiállításról Írva, Sárkány Joliról a következőket jegyezte meg: Sárkány Jolán modernebb szellemben rög­zíti meg szinimpresszióit. Ő is többnyire vizfest- m én vekkel szerepel, amelyekben tehetsége hatá­rozottan érvényesül.** — A „Magyarság*1 így ir: „Sárkány Jolán szinte körvo-n-alatiaa, erős szín­foltokkal dolgozik, mintha elragadtatott hangula­taiban púderpamaccsal csapkodná oda a.kvarell- szineit. A rajz mellékes nála, a színek össze­hozása, ellentéteik összehangolása, kergető játéka érdekli, mint a kandalló tűdébe bámészkodót a parázs, a lángok és a füst játékai Iíyennemü cél­jaihoz leginkább a tájképét választja. De hogy a rajz természetkövető feladatait is érti, önarcképe mutatja.** — Az „llj Magyarság** igy emlékezik meg Sárkány Jolánról: „A kiállítás meglepetése Sárkány Jolán bemutatkozása. Tájképeiben egyé­niség van. mert úgy a m egoid ágiban, mint az ©esetkezelésben egyéni felfogását juttatja ér­vényre a komoly értékű festőművésznő Tájképei a, Kárpátokban ’ készültek, a romantikus, megka- póan hangulatos és komorságában fenséges kár­pátaljai világot tárják fel. Sárkány Jolán azonban nemcsak kitűnő táiképfesíŐ, hanem elsőrangú portréista is. önarcképe lehiggadt művész mun­kája, “ — Az „Esti Kurír**; „Igen figyelemreméltó tehetség, nagy ígéret!“ . Jóleső érzéssel, bizonyos lokálpatriotizmussal idézzük a budapesti sajtó kritikáját a Sárkány Jolán művészetéről, amely a kárpátaljai erdő- koszomzta tájak szépségeit oly figyelmet kel tőén érzékeltette Budapesttel ... A kiállításról kü­lönben ké.p jelent meg több budapesti képeslap­ban, de mindegyik köz,pontjában a Sárkány Joli „önarcképe** látható, mint a kiállítás legszebb da­rabja. Mindazon szlovenszkói és kárpátaljai magyar\ nemzetiségű főiskolai hallgatók, akik tanulmá­nyaikat a prágai, brflnni vagy pozsonyi főiskolán végzik és az 1937—38. tanév második felében díj­talan vagy féláru érkezési kedvezményben része­sülni kivannak, kérvényüket a Csehszlovákiai Magyar Főiskolások Mensa Academica Egyesület e célra készített nyomtatvánván, az alábbiak te­kintetbe vétóié vei, 1938 február 1-ig Janson Jenő gondnok, Bratislava-Pozsony. Safarik-tér 4., I. 6. cimre küldjék be. A szükséges kérvény-nyomtat­vány ugyanitt kapható 50 filléres bélyeg és 30 filléres bélyeggel ellátott megcímzett boríték be­küldése ellenében. A kérvényekhez mellékelni kell: 1. oly sze­génységi, vagyontalanaági bizonyítványt, amilyet, a főiskola a tandíj elengedési kérvényhez megkö­vetel. 2. tanulmányi előmenetelt igazoló iratokat (első szemesztereseknél érettségi, a magasabb év­folyamon kollokviumi, államvizsgái, szigorlati bi­zonyítvány.) Díjtalan vagy féláru ellátási kedvez­ményt a kedvező elintézés reményében csakis oly. (*) A Magyar Család ötödik évfolyamába lé pert. A magyar családok közkedvelt havi folyó irata januári számával az ötödik évfolyamába lé pett. Az évfolyamnyitó számba Szombatíhy Vik tör a szlovenszkói műkedvelőkről s szkijátszá sáról irt élvezetes cikket, Ketnedy Erzsébet han­gulatos novellával, Petróczy Pál újévi cikke szerepelnek. Az ujbarsi földmunkás-író, Veret Vilmos Haza cimü novellája emeli a lap értékét lífj. Bolyky János szerkesztő pompás verse és a sztregovai Mádé eb- k a st élytó 1 irt cikke méltán feltűnést érdemel. Farka-s István a Magyar írás­sal kapcsolatban ir rovatcikket. míg versekkel Garai István, Vitális Gyula, Moravcsak Jenő, Kenedy Erzsébet stb. szerepelnek. Sípos Győző finoman fordította Otakar Bfezina egy hosszabb versét. A Magyar Család megzenésíthető nóta- szövegeit Csizy Kálmán, Kerényi Tibor, Kiss Imre és Bobom Lajos írták. A lap ingyen kotta­mellékletéül Kerényi Tibor két eredeti dalát ad­ja. A Magyar Család évi előfizetési ára mind­össze húsz korona. A kiadóhivatal — Ipolyság, Temető-u. 12 —kívánatra bárkinek küld mutat­ványszámot. (*) Szigeti József Amerikában. A világ­hírű magyar hegedűművész befejezte euró­pai turnéját és Amerikába utazott, ahol két hónapon keresztül fog vendégszerepelni, Newyorkban, valamint Amerika több nagy­városában sorozatos hangversenyeket ad. Amerikai körútja után Szigeti visszajön Európába, hogy Londonban, Párisban, Bel­giumban és Hollandiában tegyen eleget szerződéseinek. Áprilisban Délafrikába uta­zik, ahová hathetes szerződés köti. (*) A pozsonyi YMCA magyar mesedél­utánja. Szerdán, január 19-én délután 5 órakor tartja az YMCA az iskolai év má­sodik magyar mesedélutánját az öreg város­háza előadótermében. A meséket vetített képek kisérik. Beléptidij 50 fillér. (*) Romániában elbocsátják a zsidó szí­nészeket. Bukarestből jelentik: Goga kor­mánya a román állami színházaktól elbo­csátja a zsidó színészeket. (*) Egy kihalóban lévő népfaj filmje. Érdekes film forgatására készülnek Stock­holmban. Egy kihalóban lévő népfaj, a lap­pok nomád életét akarják kulturfilmre föl­venni. Külön szenzációja a filmnek, hogy az északi állatvilág fotografálására leszerződ­tették Wesslent, a Jiires vadászt és Írót A ft<meu$i fa tutik faüsota: ALFA: Az édes anyaföld. (P. MuniA ÁTLÓN: Asszony szerelem, asszonybánat. LUX: A hamis macska. (Beli. fiira.) METRÓBÓL: Harmonika. (Belf. filruA TATRA: Viktória királynő. (A. Woblbrück.) URÁNIA: Fehér kór. (Csapok drámája.) VIGADÓ: Fehér kór. (Belf. fiira) A KELETSZLOVENSZKÓ1 ÉS KÁR­PÁTALJAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰ­SORA MUNKÁCSON: Vasárnap délután: Romantikus asszony. Vasárnap ©de: Nincs szebb. mint a szerelem. Hétfő: Szakíts helyettem. Operett. Kedd: Szakíts helyettem. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Jan. 15—18: A szerelem futárja. Jan. 19—20: A szent hazugság. Jan. 21 —23: Broadway Melodie 1938. RÁDIÓ MOZI Jan. 15—16; Az oroszlánszeliditő. Jan. 17—19: Párisi kalandok. Jan. 20—23: Három tojás pohárban. főiskolai hallgatók kérhetnek, akiknek tanulmá­nyi előmenetele alapján igényük van a tandij- elengedésre, a főiskola tanulmányi és vizsgarend­je által előirt módon eredményes elÖhaiadást tud­nak felmutatni és erkölcsi maga viseletűk kifogás­talan. Az eredeti okmányok visszaküldésére és a bi­zottság határozatának közlésére ajánlási bélyeg­f el ellátott és megcímzett borítékot mellékelni ell. A február elsejo után érkező vagy nem kel­lően felszerelt és a njomtatványt hiányosan ki­töltött kérvényeket az elnökség nem veszi figye­lembe. A beérkező kérvények is csak annyiban lesznek figyelőimbe vehetők, amennyiben azt a költségvetés meg fogja engedni és az igények in­dokolás nélkül is redukálhatók A megadott ked­vezmény másra át nem ruházható, indokolt eset­ben a. vezetőség határozatával bármikor meg is vonható. Bratislava-Pozsony, 1938 február hó. Az elnökség. Az Uj Szellem uj száma Babits Mihály és Márai Sándor tanulmányai ■ ■ ■ Állandó „szlovenszkói k om mentár ok" • Ezerkoronás adomány a kantonáiis szervezkedés megkezdésére Pályázati hirdetmény a prágai, brünni és pozsonyi magyar menza kedvezményeire az 1937-3# tanév második leiében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom