Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-08 / 230. (4376.) szám

1937 október 8, pénteki Október hatodika értelme és tanulsága Magyarország a pánszláv és pángermán erők ütközőpontjában Kossuth, a nagy példa ■ ■ A nyilasok megzavarták az ünnepet r^ömáromMánö^ BUDAPEST. — (iSzerikesztőség'íin'k telefonjelen­tése.) A magyar irodalmat nagy gyász érte. Komáromi János, a kiváló magyar iró és hírlap­író, hosszas és rendkívül súlyos szenvedés' után mára virradó éjszaka félegy óra tájban negyven­hét éves korában meghalt. Már évek óta bete­geskedett s az utóbbi napokban állapota egyre válságosabbra fordult Édesatyja egyszerű szlo- venszkói fuvaros volt Málcán, Zemplén-megyé- ben. Komáromi János tehetségét már korán fel­ismerték s ezért a sárospataki kollégiumba adták. Később a budapesti egyetemre iratkozott be, ahol jogot hallgatott. Hajlamait követve azonban az egyetemet hamarosan elhagyta és az írói pályára lépett „Mit búsulsz kenyeres” című kötetével vonta magára a magyar irodalmi élet figyelmét Mint egyszerű szülők gyermeke munkáiban is az egyszerű emberek problémáival ás életsorsával foglalkozott. Első könyve, után egymásután je­lentek meg munkái, egyre nagyobb sikert aratva. Több mint negyven müve jelent meg, valameny- nyi értéke a magyar irodalomnak. Haláláig munka­társa volt a ,.Magyarság” című napilapnak. * * * Komáromi Jánosba® a szlovenszkói magyar­ság nemcsak a nagy magyar írót gyászolja, ha­nem Szlovenszkó szülöttét is. S Komáromi János nemcsak névleg volt Szlovenszkó fia. Mert bár irodalmi pályafutását Budapesten kezdte és te­tőzte be, számiunkra mindig megmaradt vidé­künkről valónak, mi mindig különös visszhang­gal tudtuk olvasni remek müveit, mert szavai­ban, gondolataiban, érzéseiben mindig volt va­lami a mi sajátos lelkűnkből. S rajongásunk nem volt egyoldalii. Ő is szere­tett bennünket. Éveken keresztül rendszeres iro­dalmi munkatársa volt a Prágai Magyar Hírlap­nak. Lapunkban megjelent Írásai is igen sok hívet szereztek neki a szíovenszkói magyar olvasók körében. Súlyos betegsége egyre inkább munkaképte­lenné tette Komáromi Jánost. Nemcsak Szloven- szkón jelentek meg egyre gyérebben közkedvelt újságcikkei, de Budapesten is már csak rövid nébánysoros gondolatokat vetett papírra. De e kis cikkek is, amelyek Komáromi tollából az utóbbi időben még napvilágot láttak, az iró utolsó ere­jével is az életről számoltak be, az életről, mely­nek Komáromi János nagy és pontos megfigye­lője, s irodalmi érzékeltetője volt. Most a lassú elmúlás véget ért. Az iró a sor végére ért. Meg­halt. Komáromi János (hirlapiróí pályán kezdte el irói működését. 1911-ben belépett a Budapesti Hírlap szerkesztőségébe. Számos elbeszélést és regényt irt, amelyek hamar ismertté tették nevét, írásai nagy megfigyelőkészségről tesznek tanúbi­zonyságot. Kedvenc alakjait a Tisza-vidék pa­rasztjai közül választotta, arról a vidékről, ame­lyet legjobban ismert és szeretett. ízes magyar nyelve a magyar stílus jelentős egyéniségévé avatta Komáromi Jánost. Szép magyar nyelvével szorosan összefügg magyar szellemű témaköre is. Magyar miliőben irt, a magyar nép életét tárta föl. Müvei a magyar irodalom értékei maradnak. Leg- ismertebbei közé tartoznak „Esze Tamás”, „Zug a fenyves” és „Pataki diákok” cimü müvei. A Petőfi-Társaság 1921-ben rendes tagjává, 1923-ban titkárává és a Petőifi-ház őrévé válasz­totta. 1928-!ban a Kisfaludy Társaság tagja lett. Pál jugoszláv uralkodó-herceg csak1938tavaszán jön Prágába PRÁGA. — A lapokban hírek jelentek meg arról, hogy Pál jugoszláv régensherceg október 28-án Csehszlovákiába jön. Illeté­kes körökből szerzett értesülés szerint Be- nes köztársasági elnök jugoszláviai látoga-1 tása alkalmával ez év elején úgy állapodott jj meg az uralkodó herceggel, hogy Pál her­ceg 1938 tavaszán látogatja meg Csehszlo­vákiát. Az időpont megváltoztatásáról ille­tékes körök nem tudnak, A román miniszterelnök nyilatkozik Magyarországról BUKAREST, — Tatarescu román miniszter-1 elnök a hadügyminiszter társaságában pénteken Nagyváradra érkezik. Szombaton a miniszter- elnök a nagyváradi városházán nyilatkozatot fog tenni s ebben foglalkozni fog a kisantant álla­moknak Magyarországhoz való viszonyával is. Az Adaverul cimü bukaresti lap azt a hirt közli, hogy Tatarescu és Antonescu külügyminiszter között a nyilatkozatra vonatkozólag már tárgya­lások folytak és hogy ez a nyilatkozat egyike lesz azoknak a megnyilatkozásoknak, amelyek a kisantant államok részéről a Magyarországgal szemben való álláspontot és politikai magatartást lerögzítik. Illetékes helyen a laprtak kijelentették, hogy a nagyváradi nyilatkozat hasonló jellegű lesz, mint Hodza csehszlovák miniszterelnök né­hány nappal ezelőtt tett nyilatkozata. Nyitra közelében lezuhant egy katonai repülőgép NYITRA, — (Saját tudósitónktól.) Szerdán délután a csapatkórház felé vezető ut közelében ismeretlen okból lezuhant egy gyakorlatozó ka­tonai repülőgép. A gép orrával a földbe fúródott és alaposan megrongálódott. A lezuhanás arány­lag kis magasságból történt. A szerencsétlenség ügyében megindították a vizsgálatot; BUDAPEST. (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) Magyarország népe kegyele- tes gyásszal áldozott szerdán az aradi vér­tanuk emlékének. A magyar fővárosban az egyetemi ifjúság, az Aradi Szövetség, a különböző bajtársi egyesületek és társadal­mi egyesületek tartottak gyászünnepélyeket. A gyászünnepség mindenütt méltó kere­tek között folyt le, csupán a legitimista irányú Szent István bajtársi egyesület esti fáklyás fölvonulását zavarta meg kellemetlen incidens. A fölvonulókat nyilaskeresztes fiatalok tá­madták meg s rendőri közbelépésre is szük­ség akadt. Eckhardt Tibor október hatodikéról Az egyetemi ifjúság délelőtti gyászünnep­ségét az egyetemi templomban tartott gyászmisével kezdte. A templomból az egyetemi ifjúság menetbe sorakozott és a Szabadság-térre vonult, ahol megkoszorúz­ta az ott elhelyezett szobrokat. Az Aradi Szövetség a GyOSz nagyter­mében tartotta hagyományos emlékünnepé­lyét. A gyászünnepélyt délután 5 órakor nyitotta meg báró Urbán Gáspár ország­Székrekedés ellen éj *JIIFTt LEÓ •LABDACSOK gyűlési képviselő, a szövetség elnöke. Az ünnepi beszédet Nagy Emil volt igazság­ügyminiszter mondotta, majd Eckhardt Ti­bor mondott nagyobb beszédet, amelyben jellemezte Magyarország helyzetét. Kiemel­te, hogy egyrészt a szlávság, főleg Oroszország politikai ereje, másik olda­lon pedig a germánság súlya az, amely a magyar történelem során már annyi októ­ber hatodikára vezetett.­A magyar állam történelmi missziója ab­ban áll — mondotta —, hogy a germán és az orosz erők közé beszorítva, nemzeti függetlenségét mindig mindenkivel szem­ben s minden áron meg tudta és meg fog­ja védeni. Európa számára —- úgymond — addig va­gyunk érték, amig sem a pánszláv, sem a pángermán erők rajtunk keresztül nem tud­nak politikát csinálni, amig útjában állunk az európai egyensúly fölbontásával fenye­gető pángermán és pánszláv hatalmi törek­véseknek. Az a veszély, hogy egyszerre szakadjon ránk mindkét expanzió súlya, ma nem fenyeget. Ennek a nemzetnek az a kötelessége, hogy önállóságát minden irány­ban kiépítve, olyan tényezője legyen a mai európai rendnek, amelyet megtámadni ta­lán lehet, de amelyet semmibevenni, vagy amelynek létezése fölött napirendre térni még a világhatalmaknak sem lehetséges. Eckhardt beszéde további során érdekes epizódot elevenített föl. Amikor Genfben képviseltem Magyarországot — mondotta -—, De Valera ir szabadságvezér ezeket mondta nekem: Súlyt helyezek arra, hogy minden magyar emberrel, akivel talákozom, baráti módon kezet szorítsak, mert az ir nemzet nem I lett volna, ha a magyar szabadságharc be nem következik. Az önök szabadságharcából merítettünk erőt és példát, hogy a magunk függetlensé­géért megindítsuk a harcot Kossuth Lajos tanítása és útmutatása szerint. Nyilas támadás a legitimisták ellen Az egyetemi hallgatók Szent István baj­társi egyesülete szerdán este az aradi vér­tanuk emlékére fáklyás fölvonulást rende­zett. Az egyesület legitimista és Habsburg- érzelmü. A fölvonulás élén dr. Bajza József egyetemi tanár és ifj. Pallavicini őrgróf ha­ladt. Hat óra után gyülekeztek a fáklyások az egyetem előtt. Amikor a menet el akart indulni, nyilas­keresztes ifjak rohantak elő s áttörve a közönség sorfalát, meg akarták akadályoz­ni, hogy a menet elinduljon. Már a tüntetés előtt nyilaskeresztes röpcé­dulákat terjesztettek s ezeken támadták a Szent István bajtársi szövetséget, mert mint a röplapok hirdették, „a szövetség Habs­burg Ottót akarja uj haynauk segítségével trónraléptetni". A nyilaskereszíesek kőzáport zúdítottak a fáklyás egyetemi hallgatókra, majd záptojásokkal dobálták meg. Á két tábor között parázs verekedés támadt s csak a rendőrök közbelépésének sikerült a ren­det helyreállítani. A fáklyásmenet ezután elindult. A Petőfi Sándor uccában a főposta épülete előtt a hyilaskeresztesek ismét megtámadták a me­netet s most már a bajtársi egyesület zász­lójára vetették magukat. Dulakodás közben a zászlórúd hegye az egyik nyilaskeresz- tes vezérnek, Kémeri Nagy Imrének az arcát fölhasitotta. A rendőrök újból közbeléptek és helyreállí­tották a rendet. Erre már több rendőr ér­kezett a fáklyásmenet védelmére. A Deák Ferenc-téren újból megütközött a nyilaske­resztesek csoportja a fáklyásmenettel. Me­gint kőzáport zúdítottak a fáklyásokra s nagy kiáltozással kisérték a menetet. Az Alkotmány-uccában a karhatalom parancs­noka erősítést kért, hogy a további vereke­désnek elejét vegye. Hatvan rendőr érke­zett a helyszínre s a fáklyásmenet most már ezek védelme alatt vonult a Batthyány- örökmécseshez. A rendőrök a tüntető nyilaskeresztesek közül nyolc fiatalembert őrizetbe vettek. A főkapitányságra kisérték őket. Kihallga­tásuk során azt vallották, hogy a tüntetést Kémeri Nagy Imre szervezte meg. Kémeri a verekedés közben megsérült s egyelőre eltűnt. Gömbös Gyula sírjánál Október 6-án volt első évfordulója Gömbös Gyula halálának. Ez alkalommal a volt minisz­terelnök hívei és tisztelői, valamint a nemzeti egységpárt tagjai testületileg vonultak ki a Ke- repesi-utí temetőbe s ott megkoszorúzták Gömbös Gyula sírját A nemzeti egység pártja Darányi Kálmán mi- nisztelenök vezetésével szerdán délben koszo- ruzta meg Gömbös Gyula sírját és bensőséges kegyelettel áldozott a volt miniszterelnök emlé­kének. A kegyeletes ünnepen a párt és a kor­mány tagjai csaknem teljes számban jelen vol­tak. A kormány nevében Darányi Kálmán mi­niszterelnök helyezett hatalmas babérkoszorút a sírra e szavak kíséretében: A magyaT királyi kormány hódol soha el nem múló felejthetetlen emlékednek. Majd a párt nevében Ujifalussy Gá­bor koszoruzta meg a sirt. Gömbös-társaság alakul Szerdán este az országos kaszinóban érte­kezletre hívta egybe Gömbös Gyula elhunyt mi­niszterelnök híveit és tisztelőit Sztranyavszky Sándor, a képviselőház elnöke, hogy megalakít­sák a Gömbös Gyula Társaságot. Az -értekezle­ten Darányi Kálmán miniszterelnök vezetésével a kormány nagyrésze is megjelent Előbb Sztra­nyavszky Sándor, majd Kornis Gyula képviselő­házi alelnök mondott emlékbeszédet s utána Da­rányi Kálmán miniszterelnök szólalt fel. A miniszterelnök indítványozta, hogy a Göm­bös Gyula Társaság elnökévé Sztranyavszky Sándort válasszák meg és küldjenek ki bizott­ságot a társaság megalakításává! összefüggő kérdések kidolgozására. Az értekezlet az indítványt -elfogadta. Az érte­kezleten a magyar közélet számos kitűnősége vett részt. A képviselőházi ellenzék vezérei kö­zül jelen volt Ernszt Sándor, Rassay Károly és gróf Festetidh Sándor. Nem november 7-én, hanem 14-én lesznek a községi választások PRÁGA, — A kormány szerdai tanácskozá­sán végleg megállapította a novemberben ese­dékes községi választások időpontját. Az első választásokat eszerint nem november 7-én ejtik meg, mint ahogy a kormánylapok eddigi közlé­sed jelezték, hanem egy héttel később, novem­ber 14-én, Ekkorra esedékes a komáromi vá­lasztás is. A pártoknak ezek szerint öt hét áll a rendelkezésére a választási tevékenység lebo­nyolítására. Ezzel kapcsolatosan nagyon sokat beszélnek arról, hogy azokon a helyeken, ahol december végéig nem ejtik meg a választásokat, már csak 1939-ben lesz választás. Ez utóbbi vá­rosok közé esne maga Prága is. Félhivatalos helyen nyert értesülésünk sze­rint az agrársajtó jelentésével ellentétben no vem­Mussolini fia részt vett Barcelona és Valencia legújabb bombázásában T Mussolini Brúnó tizenkét bombavetfi gépe Franco Spanyol­országában ■ A nemzetiek nagy offenzivát készítenek elő Madrid ellen? RÓMA. — Brúnó, Mussolini legfiatalabb fia egy repülőrajjal Franco Spanyolországába uta­zott, A Mussolini casládjához közelálló körök szerint a duce csak az utolsó pillanatban adta meg az engedélyt fiának spanyolországi útjához. Brúnó anyja, Donna Rachele nem helyeselte Brúnó szándékát és valószínűleg megakadályozta volna a terv keresztülvitelét, ha Brúnó elutazása idején Rómában tartózkodik. De Donna Rachele szeptember 25-én este Rocca della Caminateban volt s Brúnó csak telefonon értesítette itt, hogy másnap hajnalban repülőgépeivel elhagyja Olasz­országot. Brúnó tizenkét hatalmas „Savoya 79" tipusu bombavető repülőgéppel indult Spanyol- országba. A légi raj Attilo Biseo ezredes vezetése alatt áll, Biseo vezette azt a repülőrajt, amely Olasz­ország részéről résztvett a franciaország—sziriai repülőversenyen és amely valamennyi résztvevő állam gépeit megelőzte. Áz S 79 tipusu Savoya- Machetti gépek a világ legtökéletesebb és leg­gyorsabb bombavetői közé tartoznak. Biseo ki­tűnő és ambiciózus repülő, aki eddig nem dicse­kedhetett hadi sikerekkel s valószínűleg most akar katonai babérokat aratni, Brúnón kivül barátja, Vitalini Sacconi hadnagy is Biseo repülőrajánál van, valamint a sziriai verseny győztesei: Tondi őrnagy és Paradisi kapitány is. A repülők szeptember 26-án érkeztek a Baleári szigetekre. Rómából Palma di Maiorcába három óra alatt jutottak el. Október 1-én és 3-án a gé­pek állítólag már részt vettek Valencia és Bar­celona bombázásában s gyorsabbaknak bizonyul­tak, mint a kormány legtökéletesebb vadászgépei. Valencia és Barcelona kitünően megszervezett légvédelme tehetetlen volt e tökéletes gépekkel szemben. A szülőkön kivül egy csinos barna fiatal leány is vár a fiatal Mussolini visszatéré­sére, a 19 éves Gina Ruberti, aki férjhez fog menni Brúnóhoz, ha a repülő visszatér spanyol- országi útjáról. Cadizból érkezett jelentések szerint szeptember 23-án 5—600 egyenruhás német mérnök és ka­tonatiszt érkezett Franco Spanyolországába. A csapat kizárólag repülőgép- és tankszakemberek­ből áll és Cadizból azonnal tovább ment Sevillá­ba. Salamancában nyilt titok, hogy Franco ha­talmas előkészületeket tesz a Madrid elleni döntő offcnzivára, Ez az offenzív* állítólag még a tél beállta előtt megkezdődik* bér -7-én -lesznek .az első községi választások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom