Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-18 / 187. (4333.) szám
1937 augusztus 18» aserda« Száznegyven esztendő kulturmunkája a Magas Tátráért A Kárpátegyesület Otátrafüred jubileumát ünnepelte közgyűlésén Hefty Andort tiszteletbeli elnökké, Zuber Oszkárt főtitkárrá választották KÉSMÁRK. — Amint már megírtuk, eb ben az esztendőben van 140 éve, hogy Ótátrafürednek a Savanyuvizforrás mellett történt megalapításával megvetették a Magas Tátra föltárásának alapjait. Ezt a jelentős és az egész Tátravidék további sorsára elhatározó tényt vasárnap ünnepelte meg a Kárpátegyesület Ótátrafüreden 63-ik évi rendes közgyűlése keretében. Az ünnepségre rendkívül számosán jöttek össze a Tátra barátai és a Kárpátegyesület hi vei. Ott láttuk Esterházy János és Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselőket, Varga Imre ev. főesperest és polgármestert, Fábry Viktor eperjesi ev. lelkészt, Ruffinyi dobsi- nai polgármestert, dr. Flórián Károly nyug. jogakadémiai tanárt, a Szepesség vezető egyéniségei közül igen sokat, a hatóságok, a tátrai szervezetek, a Magyar Turistaszö vétség, a Csehszlovákiai Turistaszövetség, a szlovenszkói idegenforgalmi tanács, több országos szervezet és a Kárpátegyesület szervezeteinek képviselőit. A nagy ótátrafü yedi kurszalon teljesen megtelt az ünnepség vendégeivel. A Kárpátegyesület elnöke, dr. Szontagh Miklós főorvos megnyitójában hatásos sza vakkal méltatta az immár 65 éves egyesület munkásságát. Ótátrafüred 1797-ben történt alapítása —> mondotta többek között őseink előrelátásának bizonyitéka. Gróf Csáky István és Mauksch Tamás nevéhez fűződik ez a korszakalkotó tény, a két Hoepfner Gusztáv, dr. Jármay László, Reichart Dezső és dr. Dalmady Zoltán nevéhez pedig ótátrafüred további fejlesztése és ki- épitése. Ezeknek a nyomain működik tovább a fürdő mai vezetősége Polnisch Artur igazgatóval és dr. Szász Emil főorvossal az élén. Ótátrafüred rendkívül jelentős szerepet játszott a tátrai kultúrában, amelynek megteremtését a fürdőhely megalapítása tette lehetővé. Ebben az évben van 200 éve, hogy Buchholtz György, a Tátra nagy kutatója és 100 éve, hogy Mauksch Tamás, a botanikus-lelkész elhunyt. Időszerű tehát, hogy a múltba nézzünk és a végzett munka eredményeit megállapítsuk, de alkalom ez arra is, hogy a jövővel is foglalkozzunk és megfogadjuk, hogy vállalt föladatunkat a múlt na 9yja*hoz hü szellemben fogjuk tovább is teljesíteni. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Hefty Gy. Andor tanár tartott ünnepi beszédet. Az alapítók érdemeinek méltatása során rámutatott arra, hogy a negyvenéves Rei- ner-éra után, amely a múlt század elején Ótátrafüred hírnevét megalapozta, következtek azok a férfiak, akik már messzibb láttak és nagystilüek voltak: jött id. Hoepfner Gusztáv, majd <Jr. Jármay, később ifj. Hoepfner Gusztáv, aki mozgató ereje lett ótátrafüred nagyivelésü fejlődésének és Reichart Dezső, akit a modern tátrai balneológia és idegenforgalom atyjának nevezhetünk. Ezek a férfiak fejlesztették naggyá Ótátrafüredet, amelynek létesítése adta meg az alapot arra, hogy ma tizenöt nagy fürdőhelye van a Tátrának, több, mint száz vállalkozással, amelyek — a turistákon és átfutó látogatókon kívül — évente 30.000 vendégnek adnak helyet. Ezek a férfiak fölismerték a Tátra természeti szépségeinek vonzóerejét és a Tátra klímájának gyógyerejét és ebből a fölismerésből kiindulva, sokkal többet tettek, mint éppen csak azt, hogy egy fürdőtelepet létesítettek és azt fejlesztették: kenyeret és munkát adtak a Tátravidék lakosságának nemzetiségi különbség nélkül, az egész nagy vidék kenyéradóivá lettek a szó legnemesebb értelmében, gazdasági életalapot teremtettek és most mutatkozik meg. hogy ez a munkájuk mennyire fontos és előrelátó volt, amikor az idegenforgalom lett a Tátravidék szinte egyetlen gazdasági létalapjává. Élénk taps és helyeslés kisérte Hefty tanár érdekes előadását. Az üdvözlőbeszédek sodrán Cholvadt mérnök a járási hivatal, Cárién körjegyző a KCST és Slávik titkár a tátrai villamosvasút' szerencsekivánatait tolmácsolta, majd Görgey Gusztáv, a Szepesi Hitelbank elnöke köszönte meg a Kár- pátegyesületnek Ótátrafüred ünneplését. Ezután a Kárpátegyesület évi jelentését terjesztették elő, amely nagy teljesítményekről tesz tanúságot. Az egyesület több szlovenszkói menedékházát és ifjúsági otthonát kibővítette és átépittette, a hegyekben uj utakat építtetett s az átjelzéseket kijavíttatta és bővittette s a hegymászócsoport és a sportszakosztályok munkáját nagymértékben támogatta, fejlesztette a mentőszolgálatot és a hegyivezetők kiképzéséről gondoskodott, a télisportot nagy nemzetközi és országos, valamint ifjúsági versenyek rendezésével eredményesen szolgálta és a vizi- és uszósport terén is teljesítményeket ért el. Kulturális téren több turisztikai, tudományos és művészeti munkát jelentetett meg, a poprádi kárpátegyesületi muzeum gyűjteményeit, továbbá az egyesület néprajzi gyűjteményét és 'könyvtárát bővitette. Az egyesület két folyóiratán kívül minden eszközt igénybe vett Szloven- szkó és a Magas Tátra propagálására. így a sajtóosztály (dr. Nemény) 214 bel- és külföldi lapban több mint 20.000, a főiroda (Hefty tanár) 39 lapban 3000 közleményt helyezett el. A propagandát szolgálta 43 rádióelőadás és 62 vétitettképes előadás és több film is. Számos' társasutazást vezetett az egyesület, több propaganda- és információs irodát tartott fenn, résztvett számos kiállításon és szorosabbá tette az együtt- munkálkodást az idegenforgalmi és turisztikái szervezetekkel. A jelentést a közgyűlés köszönettel vette tudomásul. A kiegészítő választások 6orán többek között Polnisch Artur igazgatót a pénzügyi, dr. Lipták János tanárt a műemlékvédelmi és Hefty Gy. Andort az idegen- forgalmi bizottság ügyvezető elnökévé választották meg. Hefty tanár másirányu elfoglaltsága következtében lemondott főtitkári tisztségéről. amit a közgyűlés nagy sajnálattal vett tudomásul és helyébe Zuber Oszkár mérnököt választotta meg. Dr. Szontagh Miklós meleg szavakkal méltatta Hefty tanár tizenhét éves főtitkári működését és a Tátra érdekében kifejtett munkásságát, indítványára Hefty Gy. Andort tiszteletbeli taggá, Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő javaslatára pedig tiszteletbeli elnökké választották meg. Meghatottan mondott Hefty Gy. Andor köszönetét a megtisztel-* tetésért, majd méltatta a Szép ességről nemrégiben eltávozott Kőszeghy Elemér munkásságát és érdemeit. Kőszeghy Elemér volt az, aki a Szepesség műkincseit ápolta és óvta, őrizte és sokat közülük megtartani segített, de többet *— mint például a daróci templom sokszázados falfreskóit — fel is fedezett. Kőszeghy Elemér volt az, aki évek munkájával kutatta és ismertette a Szepesség műtörténetét és saját anyagi helyzetével, saját sorsával nem törődve éveit a Szepesség szolgálatának szentelte. Művészi ecsetjével örökítette meg a Szepesség tájait, tollával és tudásával pedig a Szepesség műtörténetét. Ezért elköltözése alkalmával a legkevesebb. amit a Kárpátegyesület hálából tehet, hogy disztagjává választja meg. Ugyancsak indítványozta, hogy Hajtsy Kálmánt, a göl- nicvölgyi szakosztály volt elnökét, sokéves eredményes munkásságáért tiszteletbeli taggá válasszák meg. A közgyűlés mindkét indítványt egyhangúlag elfogadta. A közgyűlést társasebéd követte a Grand Hotelben, amelynél dr. .Szontagh Miklós, dr. Flórián Károly. Hefty Gy. Andor és Polnisch Artur mondottak felköszöntőt. W—— fl ■ I m ■ A törők harcok emlékeit találták meg az emberi kéz vájta bajmóci cseppkőbarlangban Csodálatos felfedezésekre vezeítek a Bajmóc vár alatti kutatások ■ A várkut mélyén talált bejárat ■ Hová vezet a bajmóci alagút? ■ A kutatásvezetőjének érdekes nyilatkozata BAJMÓCFÜRDŐ. — (Kiküldött munkatársunktól.) Tavaly nyáron bejárta a csehszlovákiai sajtót az a hir, hogy két fiatal kutató, Stűdén ec Károly és Mateju Róbert, az ismertnevü geológus a bajmóci vár alatt nagykiterjedésü cseppkőbarlangra bukkant. Rövidesen Sz'lo- venszkószerte általános érdeklődés nyilvánult meg az itteni kutatások iránt, egyrészt azért, mert az elterjedt hírek szerint az újonnan felfedezett cseppköbarlang a természet pazar alkotásaihoz tartozik, másrészt pedig azért, mivel a kutatások során titkos földalatti folyosóikra és értékes archeológiái és történelmi leleteikre aíkadtaik, melyek hozzájárulhatnak a bajmóci vár múltjának felderítéséhez. A cseppkőbarlang feltárásának azonban igen érdekes előrményei vannak. A lakosság között az a meggyőződés volt elterjedve, hogy a bajmóci vár alatt titkos földalatti folyosók léteznek, melyek a közelben fekvő Podhrad várát és a privigyei piaristák templomát kötik össze. Évekkel ezelőtt az egykori bajmóci jegyző vezetése mellett kutatások is indultak meg, azonban minden fáradozás ellenére nem sikerült felfedezni a földalatti folyosókba vezető bejáratot. Az első felfedezés... Az elmúlt év tavaszán nagy esőzések következtében beszakadt a föld az egyik bajmóci lakóház udvarán és e helyen nagy szakadék támadt. Kezdetben azt hitték, hogy egy ismeretlen pincehelyiségről van szó, amely valószínűleg az ezelőtt fttállott házhoz tartozott. A két fiatal kutató, aki eruán bekapcsolódott a vizsgálatba, megállapította, hogy a földalatti ür két ellenkező irányban folytatódik és így kétségtelenül földalatti folyosóról van szó. Valóban sikerült is a folyosóban nagy darabon eljutni a vár irányában, a célhoz azonban mégsem sikerült eljutni ok, mivel a folyosó további része teljesen el volt torlaszolva és ennek feltárása hosszabb időt vett volna igénybe. A következtetés szerint arra a megállapításra jutottak, hogy a főbejáratnak csakis a várban kell lennie és ezért a további kutatások főleg ez Irányban folytatódtak. Hosszabb ideig azonban minden fáradság hiábavalónak bizonyult. Senki sem tudta a folyosó bejáratát felfedezni. Cseppkőbarlang! Amikor már mindent átvizsgáltak és az eredmény még mindig nem mutatkozott, kételkedni kezdtek abban, hogy a bejárat a várból vezetne ki. Végül is az udvaron lévő 42 méteres vir- kutat vették vizsgálat alá. Szükséges eszközökkel felszerelve leereszkedtek a mélységbe és nagy meglepetésükre közvetlen a viz felszíne között egy szakadékra bukkantak, araelv a sziklafalba vezetett. A szűk bejárat után a hatalmas sziklafalak egyre szélesedtek és néhány méter után nagy kiterjedésű barlangot alkottak, melynek oldalán kristály tiszta vizű tavat fedeztek fel. Ennek kiterjedését nem sikerült megállapítani, mivel a tó a sziklafalak alatt tovább terjed. A barlangból több szűk folyosó ágazott el. Úgy a barlang, mint a folyosók oldalán szép cseppkőalakulatok voltak láthatók. A kutatók nyomban megindították az ásatásokat a barlangból elágazó folyosókban, melyek Privigye, Kós és Podhrad irányában vezetnek. Az ásatások során egy csontvázra bukkantak, amely azonban egy óvatlan érintés folytán porráesett. Továbbá régi vadász- és harci fegyverek maradványait, régi pénzdarabokat, ágyúgolyókat, vadász- kürtöt, abroncsokat és még sok egyéb régiséget találtak. Ezeket a tárgyakat a Felsőnyitrai Muzeális Egyesület gyűjteményében helyezték el és rövidesen prágai régészek fogják őket átvizsgálni. A bajmóci vár alatt lévő cseppkőbarlang felfedezésének hire szenzációként hatott az egés2 vidéken és nagy örömöt váltott ki az itteni lakosság között, mivel azt remélték, hogy. a cseppkőbarlang feltárása az idegenforg alom fellendülését fogja jelenteni A bajmóci cseppkőbarlang keletkezését különböző feltevések magyarázzák. Douma mérnök, aki nemrégen kutatásokat folytatott, azt állítja, hogy a Bajmóc alatta cseppkőbarlang nem a természet müve, hanem emberi kéz alkotása. A vár ugyanis valamikor Bojnik rablóvezér székhelye volt, aki innen tartotta rettegésben a? egész felsőnyitrai vidéket. A vár alatt barlangot vájatott és itt helyezte biztonságba zsákr má.nyát. A mérnök feltevése szerint a mesterségesen kiásott üregek később váltak cseppköves- sé. Többen pedig azt állítják, hogy a cseppkő- barlang a természet müve, amit elsősorban szépen kifejlett sztalagmitok és sztalagtitok bizonyítanak. A barlang pedig nem lehet emberi kéz alkotása, mivel ilyen óriási méretű üreg kivájá- sa hosszú évekig tart és egyébként sem lett volna értelme, mivel az élelmiszer vagy zsákmány elhelyezése céljának megfelelt volna kisebb méretű helyiség. A török harcok emlékei Nemrégiben újból megindultak az itteni kutatások két ismertnevü prágai geológus és régész vezetése mellett, akik elsősorban az állítások helyességét akarták felülvizsgálni, mivel az esetben, ha a barlang tényleg természetes eredetű lenne, a közönség részére is hozzáférhetővé akarnák tenni. Ez okból egész Szlovenszkó érdeklődése Bajmóc felé irányul. Ép ezért felkerestük a két prágai kutatót, hogy beszámolhassunk a vizsgálat eredményéről. — Mi a véleménye a bajmóci cseppkőbarlangról? — volt első kérdésünk. — A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a bajmóci cseppkőbarlang nem a természet müve, hanem kétségtelenül emberi kéz alkotása. A barlangot valószínűleg a vár egykori tulajdonosai vájatták ki a folyosókkal együtt abból a célból, hogy veszély esetén észrevehetetlenül elhagyhassák a várata. — Hogyan magyarázhatók a barlangban lévő cseppkőlakulatok? — Az a tény, hogy a barlangban cseppkő- alakulatokat fedeztek fel, még nem bizonyítja, hogy tényleg természetes cseppkőbarlangról van szó. Több régi vár alatti folyosóban alkalmam volt hasonló Jelenséget felfedezni, annak dacára, hogy a földalatti ür emberi kéz alkotása. Ez a jelenség a következőképpen magyarázható meg: A viz, amely a földrétegeken állandóan átszivárog, érintkezésbe kerül a folyosók építésénél használt malterrel és ennek állandó hatása alatt mészsók képződnek, például cal- ciumcarbonát és calciumsulfát. Ezek a mészsók a folyosók falain és mennyezetein kisebb méretű cseppkőalakulatokat képeznek. Azokon a helyeken, ahol a viz a földre csöpögött, a sztalagmitok cs sztalagtitok ellenkező irányban nőttek. — Hová vezet a titkos folyosó, amely állítólag a privigyei piaristák templomával köti össze Bajmóc várát? —- Véleményem szerint ez a folyosó nem vezethet Privigyére, mivel a Nyitra-folyó alatt kellett volna építeni. Az akkori műszaki felszerelések mellett ezt a teljesítményt kizártnak tartom. Hogy ez a folyosó hová vezet, eddig még nem sikerült megállapítani, valószínű azonban, hogy a kijárat nem messze a vártól fekszik. A további kutatások során remélhető, hogy ez a kérdés is tisztázódni fog. — Milyen időkből származnak az itteni leletek? — Az ásatások közben talált leletek főleg történelmi szempontból igen értékesek és legnagyobb részük abból az időből származik, amikor a törökök elfoglalták és elpusztították Bajmóc várát. A barlangban talált koponyák csontjaiból megállapították, hogy török harcosokról van szó és Így nincs kizárva, hogy a további kutatások során török temetőre bukkannak. Az itteni leletek átvizsgálásának hosszabb időt fogunk szentelni — Mik a további tervek? — Egyelőre folytatjuk a kutatásokat a barlangban és a földalatti folyosókban és reméljük* hogy még sok értékes leletre fogunk bukkanni. A cseppkőbarlang a közönség számára val<S megnyitásának terve ezután természetesen elesik. Az illetékes körök figyelmébe ajánlom az itteni műemlékek és történelmi leletek átvizsgálását, melyek még nagy meglepetéseket hozhatnak. SKAR NinZFX BÉLA.
