Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-08 / 179. (4325.) szám

1937 augusztus 8, vasárnap. 15 ra^GMrMAGkaRHIKIiflg Ősszel lesznek tárgyalások a palackos sör árusításának szabályozásáról Meddig „tökéletesítik“ még a gabonamonopéliumot ? PRÁGA. — A söre Ehelyez és statisztikai adatai alapján megállapítható, hogy az elhelyezés javu­lásából a vendéglősök nem veszik ki részüket, mert állandóan több mint % résszel kevesebb sört adnak: el, mint 1930-ban. A nagyobb sörmemnyieég tehát export utján, belföldön pedig az üveges sör fogyasztásának emelkedése utján nyer elhe­lyezést. Az üveges sört azonban nagyobbrészt a nem vendéglős iparok árusítják. Ezért töreked­nek a vendéglősök a palackos sör eladásának sza­bályozására.. A kérdésben a sörgyárakkal már megállapodást létesítettek, a kereskedelemügyi minisztérium azonban a vonatkozó kormányren­delet kiadását ahJhoz a föltételhez köti, hogy a vendéglősök létesítsenek közvetlenül egye sí éget azokkal a kereskedőkkel, akik palackos sör eláru- sitásával foglalkoznak. Az állami ipartanácsban a kereskedők megbizottainak a palackos sörrel való kereskedelem szabályozása ellen nem volt ellenvetésük és a vonatkozó indítványt jóvá is hagyták. A kereskedelemügyi minisztérium azon­ban most ahhoz ragaszkodik, 'hogy az ügyben a vendéglős és a kereskedő szervezetek között hozzanak létre egyességet. Az ügyben a tárgya­lásokat szeptemberben fogják megkezdeni. — A vendéglős szervezetek a közelmúltban panasszal fordultak a legfelső közigazgatási bírósághoz az 1930. évi állami söradót bevezető törvény 20. §-ának végrehajtási módja ellen. Az idézett pa­ragrafus szerint ugyanis a vendéglős nem ad­hatja el drágábban a sört, mint 1930 október 1-én. Az utóbbi időben azonban igen sok esetben előfordult, (hogy a vendéglős más forrásból szerzi be a sört és a sörgyárban sokszor 20 koronával magasabb árat fizet, mint előbb s amennyiben ennek alapján fölemeli a sör árát, a hatóságok megbírságolják. A vendéglős szervezetek a sör­gyárakkal való egyetértésben az ügyben döntést akarnak elérni az idézett paragrafus gyakorlatára vonatkozóan és azután az érdekelt minisztériu­mokhoz kéréssel fognak fordulni a 20. § előírásai­nak hatályon kívül helyezése érdekében. Csökkent a termelés Oroszországban MOSZKVA. Most tették közzé az 1937. év el­ső feléről szóló termelési kimutatást, amelynek adatai azt 'bizonyítják, hogy a termelés messze alatta marad annak, amit előre terveztek. A szov­jetkormány erre való tekintettel elrendelte, hogy az év második felében erősen fokozni kell a ter­melést. Az év első felében a termelés egyik ágá­ban sem érték el az előirányzott mennyiséget. Súlyos a helyzet a szén-, olaj- és faiparban. Több úgynevezett kulcsiparban, ágy a cement-, szén-, olaj- és fémfeldolgozó-iparban a termelés az 1936. év első felének mennyiségeit sem tudta meg- közeliteni. A szovjetsajtó a csalódást keltő ered­ményt „Forradalomellenes és trockista elemek szabotázsával” magyarázza. (—) Csehszlovákia is résztvesz a berlini tej- kongresszuson. A Berlinben augusztus 22-től 28-ig rendezendő tejkongresszuson Csehszlovákia is kép­viselteti magát. A csehszlovák delegációt dr. Dvorák földművelésügyi miniszteri tanácsos vezeti. (—) Negyedével összezsugorodott a csehszlovák— lengyel kereskedelmi forgalom. A Csehszlovák— lengyel kereskedelmi kamara üléséről kiadott jelentés­ből kitűnik, hogy Csehszlovákia 1935-ben Lengyel- országba és Danzigba 263,524.000 Ke értékű árut, 1936-ban pedig 168,962.000 Ke értékű árut exportált. A kivitel tehát 1936-ban az előző évvel szemben 94,562.000 Kc-val, illetve 35.9%-kal csökkent, a Len­gyelországból irányuló behozatal pedig 12.05%-kai csökkent A kereskedelmi forgalom a két állam között a tavaly 24.23%-kai, azaz közel egynegyedével csökkent. (—) Az első félévben csökkent a fakivitel. Június­ban a fakivitel aránylag kevés volt és az 1925—1928. évi átlagnak csak 37 százalékát tette ki. A fakivitel az előző három év megfelelő hónapjainak adataival szemben egyharmadával csökkent. Az év első felében a fakivitel 26%-kai kevesebb volt a tavalyinál. A bányafakivitel az 1925—1928. évi átlagnak 10%-ára süllyedt, a papirosfa kivitele az említett évek átlagával szemben 41, a gömbfáé 50, a fűrészeltárué pedig 59 százalékra csökkent. (—) Engedélyezett szlovenszkói részvény­társaság. A hivatalos lap vasárnapi számának, jelentése sprint a belügyminisztérium. Neurath E>mő, Neurath Imre és dr. Gombai Béla ügy­véd pozsonyi lakosoknak engedélyt adott a „Fér- tilitajs“ mezőgazdasági részvénytársaságinak Nyitna székhellyel való megalapítására. (—) Teheráruforgalom Szovjetoroszország és Csehszlovákia között. Az államvasutak ol- mützi igazgatóságának jelentése szerint julius hó­napban Petrovicen és Teschenen keresztül Szov- jetaroisizoiriszágból Csehszlovákiába 992 vagon 17.761 tonna súlyú vasércet hoztak be. Szovjet- eroszországba kivitel ezen a két határponton át júliusban egyáltalában nem volt. (—) A szabad csehszlovák korona Bukarest­ben. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése szerint a szabad csehszlovák koronát Bukarest­ben ma 5.65—5.75 lejjel jegyezték a miMieti 5.90—8 lejes jegyzéssé szemben. (—) ÁUatvásári hir. A hétfői prágai állat- yásánra 580 darab belföldi szarvasmarha. 1600 darab belföldi sertés és 2200 darab külföldi ba- konysertés fölhajtását jelentették be. (—) Mátyusföldön javulnak az állatárak. Tudó­sitónk jelenti: Jelentette a PMH, hogy Mátyusföldön az állatárak az utóbbi hónapokban állandóan estek. Jelenleg úgy látszik, hogy a helyzet megváltozik, mert a legutóbbi naszvadi, lévai, jókai és peredi állatvásá­rokon erős fölhajtás mellett annak ellenére, hogy a forgalom nem volt túlságosan nagy, az árakban némi javulás állott be. A malacárak kivételével minden állatár emelkedett. PRÁGA. Nem múlik el nap, hogy az agrár sajtó félre ne verné a nagydobot és ne harsonázná olvasóinak fülébe azokat az „óriási" eredményeket, amelyeket a mező- gazdasági termékek, főképpen a gabonafé­lék árának emelése terén elértek s ne di­csérné égig a gabonamonopólium intézmé­nyét, amely fennállása negyedik évének elején annyira bonyolulttá vált, hogy em­ber legyen, aki az összekuszált „rendszer" labirintusaiban kiismeri magát. A gazdaközönség szinte szédülten áll a monopóiiumi hirdetmények özönében. A Gabonatársaság naponként ontja ármeg- állapitó, árkorrigáló, a vetésterületi kor­látozás áthágása miatti büntető szankciót és árlevonást tartalmazó, a rozs kiosztá­sára és földolgozására vonatkozó stb. hirdetményeit, úgy hogy már az agrá­rokhoz bár nem közelálló, de mégis bizo­nyos függő viszonyban levő sajtó sem hallgathatja el ama nézetét, hogy a ga- bonamoncpólium egyre bonyolultabb, miál­tal aligha fog további barátokat szerez­ni. akiknek száma eddig sem volt túlsá­gosan nagy. A gazdát, aki eddig is nehezen szokott hoz­zá a Gabonatársaság számtalan, bonyolult formuláinak kitöltéséhez s a körlevelekhez és hirdetményekhez, most szinte napról- napra érik az uj meglepetések, mert az. ami az idén a gabonaárak megállapítását és fő­képpen a szlovenszkói és kárpátaljai föl­adóállomásokra vonatkozóan kihirdetett árak kétszeri helyreigazítással való korri­gálását illeti, szinte iskolapéldája a Ga­bonatársaságnál uralkodó fejetlenségnek és kapkodásnak. A monopólium szervezete egyre rugalmatlanabbá válik. Uj büntető szankciókat vezettek be, amelyekről azon­ban a jövő fogja beigazolni, hogy alkalma­sak-e a kívánt cél elérésére. Az eddigi ta­pasztalatok alapján aligha! A monopóliumhoz közelálló körök opti­mizmussal tekintenek az uj gazdasági év elé. hangsúlyozzák, hogy a gazda az idén jobb árat kapott s meg lehet elégedve. E nagyhangú megállapítás során azon­ban a nyugati és keleti országrészek gaz­dái között elfelejtenek különbséget tenni, annak ellenére, hogy az árak megállapí­tásánál erről a különbségről' a szloven­szkói és kárpátaljai gazda rovására nem feledkeztek el, amikor a rozs fölvásár­lási árát fölemelték, amelyből — a köz­társaság nyugati és keleti részének rozs­termelési arányát véve tekintetbe — a nagyobb hasznot a nyugati országrészek gazdái húzzák, mig a keleti országrészek gazdái a búzánál eszközölt árlevonás tel­jes súlyát érzik. Elhisszük a Pozsonyban megjelenő magyar­(—) Elkészült a Hanza gálántai petróleum-, benzin­es olajtankja. Tudósítónk jelenti: A „Hanza“ egyre nagyobb térhódítása és terjeszkedése beszédes bizo­nyítéka a szövetkezeti eszme terjedésének. Galántán most készült el a legmodernebb földalatti petróleum-, benzin- és olajtank. Ugyancsak elkészült a likőrgyár épülete is, amelyet a legmodernebb berendezéssel sze­reltek föl. A beruházásokat Horváth Andor mérnök tervei alapján készítették el. (—) Kitünően bevált Magyarországon a bánkuti búza. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az aratás befejezte után most már véleményt lehet mondani a magyar bánkuti búzáról. Marschall Ferenc földműve­lésügyi államtitkár kijelentette, hogy az év eredménye beigazolta azokat a reményeket, amelyeket e buzafaj- tához fűztek. A bánkuti búza sokkal jobban ellentáll a rozsdának, mint a többi buzafajták és igy a külföldi gyengébb búzatermés javítására igen alkalmas lesz. (—) Jó szőlő- és gyümölcstermés Romániában. Bu­karestből jelentik: A földművelésügyi minisztérium je­lentése szerint ezidén Romániában igen jó szőlő és gyümölcstermés várható. A bortermés meg fogja halad­ni a 8 millió hl-t, szemben a múlt évi 6 millió hl-rel. Az idei bor minőségileg is jobb, mint a tavalyi. A jelentés szerint a gyümölcstermés • is elsőrangúnak igérkézik. A minisztérium elhatározta, hogy nagy kül­földi propagandát indit a román bor és gyümölcs el­helyezése érdekében. (—) A román tengerikivitell tilalom. Buka­restből jelentik: Hivatalos román helyről adott nyilatkozat szerint az idei tengeri term és nem igen lesz több 280—300 ezer vagonnál, ami a mintegy 320 ezer vagonos belföldi szükséglet ki­elégítésére sem lesz elegendő. Minthogy pedig a multévi termésből is csak igen kevés felesleg ma­radt, a xomán kormány kénytelen volt a belső szükséglet biztosítására a tengerikivitelt betil­tani. Az elmúlt években az átlagtengeritermés 500 ezer vagon körül mozgott. Az idei gyenge ten­geritermést ellensúlyozza a bőséges és jóminőségü búzatermés. Hivatalos helyen hangoztatják, hogy ha az időjárás kedvezőbbrefordultával a tengeri- termés kilátásai megjavulnának, a kiviteli tilal­mat, ha nem is szüntetik meg teljesen, minden­esetre jelentősen enyhítik. nyelvű kormánylapnak, hogy „a rozs ár­emelése nemzetgazdasági szempontok alap­ján történt", csak az a kár, hogy megálla­pításához nem fűzte hozzá, hogy e »nemzetgazdasági szempontoknak a nyugati országrészek rozstermelőit ked­vezményező érvényrejuttatásából Szlo- venszkó mezőgazdaságának, mint egész­nek, semmi haszna sincs. Ami pedig az említett lap cikkének ama ki­tételét illeti, Hogy a gabona uj árai nyugal­mat teremtettek, erre csak annyi megje­gyezni valónk lehet, hogy a cikkíró a nyu­galmi érzetet maga sem gondolja komolyan, vagy legalábbis nem gondolná komolyan* ha végigjárná Szlovenszkó falvait s meg­győződést szerezne arról, hogy a gazdákat az ármegállapítás, a méltány­talan paritásos különbség meghagyása hogyan érintette, — kellemesen semmi - esetre sem! Nem képezi vita tárgyát, hogy a Gabona­társaság a reáháruló föladatot nem teljesí­tette maradéktalanul, de főképpen nem a szlovenszkói és a kár­pátaljai gazda szempontjából. De nem teljesítette a fogyasztó szempontjából sem. A „Hospodársky Rozhled" nézete szerint a fogyasztók védelme szempontjából a mo­nopólium már az előző években is majdnem egyáltalában nem teljesítette hivatását s még kevésbbé az idén. A drága apparátus mellett az említett lap is kételkedik abban, hogy vájjon nem ke­rül-e sor a liszt és a kenyér maximális árának emelésére. Ilyen körülmények között nehéz lenne a pozsonyi magyarnyelvű kormánylap ama állítására alapot találni, miszerint ,,a ga­bonamonopóliumra szükség van, tehát az irányított gazdálkodás eme jól bevált in­tézményét minden tekintetben mintaszerű­vé kell tenni a jövőben." Mert, ha a mo­nopóiiumi szervezet átépítése a jövőben is ilyen módszerek mellett fog történni, amint azt az idén tették, úgy a Gabonatársaság komplikáltsága válik mintaszerűvé és unikummá egész Euró­pában s hogy ebből mi haszna lesz a gazdának és a fogyasztónak, nehéz lenne kitalálni. Annyi mindenesetre igen, hogy a drága apparátussal járó költségeket fe­dezni kell s azt egyaránt viseli a gazda és a fogyasztó s ha a komplikáiást művé­szi tökélyre fejlesztik, úgy ezek a költsé­gek csak nőhetnek s a személyi kiadáso­kat a következő gazdasági évben már nemcsak 12 mülió koronával kell majd felemelni, hanem jóval többel, ezt pedig nehéz a gazda és a fogyasztó hasznaként elkönyvelni. (—) A lira árfolyama. A Csehszlovák Nem­zeti. Bank jelentése szerint a faa árfolyamát a következő hétre — az olasz nemzeti devizainté- zétnél lévő „Conto Speciale" utján történő utal- ványáfcruházásckra — a múlt héthez hasonlóan 100 lira egyenlő 151 csehszlovák korona ará­nyában állapították meg. (—) Aktív a lengyel vasút. A lengyel val­utákról közismert, hogy jelentős szállítási ked­vezményeket nyújtanák, csakhogy a tranzitó- szállitást megszerezzék s mégis a lengyel vasút aktiv annak ellenére is, hogy évente hatalmas befektetéseket eszközöl. A befektetések össze­ge évente 75 millió zloty. Az áliamvasut a múlt évben 32 millió zlotyt (kb. 173 millió csehszlovák korona) nyereséget mutatott ki. Az idei költségvetés 100 millió zloty nyereség­gel számol. (—) Kereskedelmi szerződés Amerika és Orosz­ország között. Washingtonból jelentik: Az ameri­kai—szovjetorosz kereskedelmi tárgyalások véget- értek. Az uj kereskedelmi szerződés értelmében Szovjetoroszország az Egyesült Államokban na- gyobbarányu bevásárlásokat végez. (—) Jó bortermést várnak Ausztriában. Bécs- böl jelentik: Az időjárás után Ítélve, ezidén jó­minőségü bortermésre számítanak Ausztriában, bár mennyiségileg kevesebb lesz a tavalyinál. A hozzávetőleges becslések szerint az idei borter­més mennyisége 600.000—1,000.000 hl. lesz. A jó- minőségű termés feleslegessé teszi majd a házasi- tásra- való borok bevitelét és lehetővé teszi a multévi gyengébb minőségű termésből meglévő készletek feljavítását is. (—) A japán—kínai háború gazdasági hatása. Tokióból jelentik: A Japán és Kina közötti gaz­dasági viszony úgyszólván teljesen megszűnt, A Domej-Iroda közlése szerint Kina _ legtöbb tarto­mányában semmisnek nyilvánították a japán cé­gekkel kötött megállapodásokat, A Kina belsejé­ben letelepedett japán kereskedők tömegesen menekülnek. A sangháji és tiencsini japán gyárak beszüntették üzemüket. A japán cégek most arra törekednek, hogy — egyelőre — a déli Csendes- tenger mentén találjanak áruiknak uj piacokat. Árlejtések, árverések Dohánytőzsde bérletére, Pozsonyban. Yár- megjeház-tér 11. szám. Határidő: augusz­tus 16. Dohánytőzsde bérletére Komáromban, Köztársaság-u. Határidő: augusztus 23. Az ungvári repülőtér vizmentesitésére. Határidő: augusztus 14. Szenice község 'bérház építésére és be­rendezési munkáira. Határidő: aug. 21. Xémetpróna—Túróéjeszenő között ország­út épitésére. Határidő: szeptember 11. Yéglesen vasbeton vasúti átjáró épité­sére. Határidő: augusztus 27. Nyitrabányán állami polgári iskola épi­tésére. Határidő: augusztus 23. Bátorkeszi község utkövezésre. Határidő: augusztus 29. Ujantalfalván régi jegyzői lak bérletére. Határnap: augusztus 26. Munkácson autóbusz-garázs épitésére. Ha­táridő: augusztus 20. Telepőrön, Juhászlakon fsziunai járás') és Dobrón (námesztói járás: pénzügyőri lakta­nya épitésére és berendezésére. Határidő: augusztus 23. Cseszte (nyitrai járás) községben iskola épitésére. Határidő: augusztus 14. A homonnai közkórházban igazgatói lak épitésére, berendezésére és vaskerítés szál­lítására, Határidő: augusztus 16. A homonnai közkórházban különböző berendezési tárgyak szállítására. Határidő: augusztus 30. A munkácsi pénzügyi hivatal épitésére. Határidő: augusztus 23. A nagykaposi járásbíróság épitésére és berendezési munkáira. Határidő: aug. 21. A t-urócszentmártoni állami gimnázium épitésére és berendezési munkáira. Határ­idő: augusztus 31. A nyitrai közkórháznál gépek szállításá­ra. Határidő: augusztus 27. Modorban a. járási Ma-saryk-ház épitésé­re. Határidő: augusztus 27. Yágujhely bérház épitésére. Határidő: augusztus 28. A csehszlovák posta 17.000 postazsák szállítására. Határidő: augusztus 19. A nyitrai országos kórház gazdasági épületénél kőműves- és iparosmunkákra. Határidő augusztus 18. A pozsonyi magyar gimnázium csatorná­zási és szerelési munkálataira. Határidő: augusztus 18. A trencséni kerületi biróság tűzifa szál­lítására, Határidő: szeptember 7. Szécsénke község iskola épitésére. Határ­idő: augusztus 15. Az ipolynagyfalui róm. kát. iskolaszék épitésére. Határidő: augusztus lő. A nyitrai országos közkórház belső be­rendezési tárgyak szállítására. Határidő: augusztus 20. Felsőbalog község helypénzszedés bérle­tére. Határnap: szeptember 15. Trencsénteplic község patak-szabályo­zásra, Határidő: augusztus 21. Közelebbi felvilágosítást az egyesült or­szágos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt pozsonyi központja (Yentur-u. 15.), továbbá a pozsonyi (Köztársaság-tér 12/11.) és a rimaszombati Magyar Jogvédő Iroda nyújt. ÉRTÉKTŐZSDE Nyugodt a prágai magántőzsde PRÁGA, — (Pragoradio.) A szombat délelőtti prágai magántőzsde forgalmát nyu­godt üzletmenet mellett bonyolította le s az érdeklődés minimális volt. Az árfolyamok tartottak vagy helyenkint javultak. A kö­vetkező árfolyamokat hirdették ki: Skoda 1874-1877, Bánya és Kohó 4350-4360, Cseh—Morva 4355—4360, Königshofi Ce­ment 1845—1856. Poldi Kohó 1532—1534,: Prágai Vas 2325—2335, Rothau 456—458, Cseh Kereskedelmi 3305—3310, Brünni Gé­pek 219, Sellier 2400—3410, Cseh Fegyver 910, Alpine 373—374, Cseh Iparbank 252.50 korona. BERLIN ÜZLETTELEN BERLIN. — Az értéktőzsdén nyitáskor az üzleti forgalom nyugodt volt. A hét végén likvi­dálásokat eszközöltek. A közönség az üzletben alig vett részt. A tőzsdeközönséget élénken fog­lalkoztatja a szeptember elejére várható uj biro­dalmi kölcsön kiírásának ügye, amellyel beava­tott tőzsdekörök már régebben számoltak. A já­radékok piacán nincs különösebb változás. A pénzpiac változatlan. Zárlat felé a tőzsde érdek­telenné vált s az árfolyamok némileg lemorzso­lódtak. Felelős szerkesztő: Forgách Géza Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Képeket csak megállapodás szerint díjazunk. Hirlapbélyeg használata a prágai postaigazgató« ság 56.660/VII—1934. sz. rend. engedélyezve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom