Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-22 / 191. (4337.) szám

1937 augusztus 22, vasárnap. 15 MSI (—) A Briinni Fegyvergyár kiterjeszti üze méri A Csehszlovák Fegyvergyár Brünnben megvásárolta az Első Briinni Gépgyártól az úgy nevezett Vanek-féle gyárat. A Csehszlovák Fegyvergyár — a jelentés szerint — az uj gyár üzemben gépeket és fémmegmunkáló gépaíkatré székét fog gyártani. (—) Rádióalkatrészek gyártására rendezkedik be „Tungsram“ pozsonyi üzeme. Jelentette a PMH, hogy a „Tungsram“-gyár Pozsonyban saját gyárüzemet létesített. A gyár még csak a múlt héten kezdett dől gozni és több szakmunkást, gépészt és néhány száz munkásnőt fogadott föl. A gyár az eddigi villany égögyártás mellett rádióalkatrészgyártásra is be akar rendezkedni s az üzem kiterjesztése iránt a gyár igaz gatósága már be is adta kérvényét. (—) Kőfaragóiskolát kivan a Szepesség. Tudósi tónk jelenti: Közöltük már, hogy a külföldről, neve zetesen Palesztinából és újabban Bulgáriából nagyobb megrendelést eszközöltek szepesváraljai mészkőmár ványra (travertinra), amelyet főleg nagyobbszabásu középületek, paloták díszítésére használnak fel. mészkőmárvány faragatlanul (nyersen) megy ki s így jóval kisebb értéket képvisel, mint ha az kidől gozottan kerülne külföldre. Ez a körülmény indította az illetékes helyi köröket arra, hogy javasolják egy köfaragóiskola létesítését, mely megfelelő munkásokat képezne ki úgy elméletileg, mint gyakorlatilag. Ez javaslat, illetve kérelem annál inkább is indokolt, mert tudvalevő, hogy egész Szlovenszkón nincsen ha­sonló szakiskola. Az iskola létesítését Szepesolaszi- ban kívánják megvalósítani, miáltal a város kárpót­lást nyerne az elvesztett gazdasági szakiskoláért, mely Iglóra költözik. (—) Emelkednek a betétek Kárpátalján? A „Tüdővé Noviny“ azt írja, hogy Kárpátalján a betétek emelkednek s a pénzintézetek az elhelye­zett összeggekke! tamácsataianul állanak, aíikal más helyet keresnek a tőke elhelyezésére, azon­ban ezidő szerint igen kevés alkalmas vállalkozó akad, aki egyszersmind megbízható adós lenne. Az utóbbi időben fölmerült Kárpátalján a papír-, cellulózé-, gyümölcsíz- és mészgyár létesítésének terve. A kárpátaljai lakosság válságos anyagi helyzetét ismerve a „Lidové Noviny“ számada­tok nélküli híradását fentartással kell fogadnunk Árlejtések, árverések A kassai vasutigazgatóság tűzifa szállí­tására. Határidő: szeptember 10. A negvedi uj kikötő földmunkáira. Határ­idő: szeptember 30. Az ungvári élelmezési raktár liszt őrlé­sére. Határidő: augusztus 30. A pozsonyi hadtest élelmezési raktár bú­za őrlésére. Határidő: szeptember 1. A ruszinszkói elemi csapások által sújtott földművesek részére széna és szalma szállí­tásra. Határidő: szeptember 6. Huszton autóbuszgarázs építésére. Határ­idő: szeptember 13. A nyitrai járási betegeegélyző intézet székházánál építési és iparos munkákra. Határidő: szeptember 11. A kassai hadtest élelmezési raktára búza őrlésére. Határidő: augusztus 30. A szobránci állami lakóiháznál csatorná­zási és villanyszerelési munkára. Határidő: augusztus 31. Vágkelecsény község vízvezeték építésé­re. Határidő: augusztus 30. Tapolybeszterce községben iskolaépítés­re. Határidő: augusztus 31. A késmárki laktanya építésénél különbö­ző szerelési munkákra. Határidő: aug. 28. Sóbányán a „Ferenc” sóbánya beföd ősé­re. Határidő: augusztus 25. A Latorica jobbpartján Mezőterebesnél gátépítésre. Határidő: szeptember 6. Garamberzencénél és Zólyomtól délre or- szágut-javitásra. Határidő: szeptember 1. Poprádpatak szabályozására Felka köz­ségnél. Határidő: szeptember 7. A pozsonyi országos hivatal tüzelőanyag szállítására. Határidő: augusztus 28. Igló város katonai laktanyánál különbö­ző szerelési munkákra. Határidő: aug. 27. A csatai (modori járás) ág. ev. templom építésére. Határidő: augusztus 31. Marikó községben (vágbesztercei járás) haszonfa-árverés. Határidő^ szeptember 13. Határhely község (ólublói járás) volt úr­béres! faárverésre. Határnap: augusztus 25. Németpróna—Turócjeszenő között ország­út építésére. Határidő: szeptember 11. Véglesen vasbeton vasúti átjáró építé­sére. Határidő: augusztus 27. Bátorkeszi község utkövezésre. Határidő: augusztus 29. Ujantalfalván régi jegyzői lak bérletére. Határnap: augusztus 26. A homonnai közkórházban különböző berendezési tárgyak szállítására. Határidő: augusztus 30. A tu róc s zentm ár ton I állami gimnázium építésére és berendezési munkáira. Határ­idő: augusztus SÍ. A nyitrai közkórháznál gépek szállításá­ra. Határidő: augusztus 27. Modorban a járási Masaryk-ház építésé­re. Határidő: augusztus 27 Vágujhely bérház építésére. Határidő: augusztus 28. Á trencséni kerületi bíróság tűzifa szál­lítására. Határidő: szeptember 7. Felsőbalog község nelypénzszedés bérle­tére. Határnap: szeptember 15. Közelebbi felvilágosítást az egyesült or­szágos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt pozsonyi központja (Ventur-u. 15.), továbbá a pozsonyi (Köztársaság-tér 12/11.) és a rimaszombati Magyar Jogvédő Iroda nyújt. A német-orosz áruforgalom érdekes alakulása PRÁGA. — A világ közvéleménye lassan rájön arra, hogy megkülönböztesse a politikai rokonszenvet a gazdasági kapcsolatoktól. Amikor például a nem­zeti szocializmus Németországbán uralomra került és blokádhirekkel voltak tele az újságok, ugyanakkor a német—francia külkereskedelem keretei észrevehe­tően nőttek. Azóta a közép- és nyugateurópai hely­zet ha nem is tisztult, de legalább lecsillapult, válto­zatlanul fennáll azonban a nagy elvi harc a nemzeti szocializmust megtestesítő német birodalom és a vele tökéle'tes ellentétben álló kommunizmust megtestesítő szovjetinternacionalé között. A politikai nézeteltérés mellett a két ország gazdasági forgalmát és kapcsolatát számos szerződés szabályozza és vezeti a normális mederben. Az érvényben levő kereskedelmi szerződés tulajdon­képen 1935. április 9.-én jött létre; ezt kiegészítette és részben ujjáalkotta az egy évvel később, 1936 áp­rilis 29-én alkotott pótszerződés. Nem került a nyil­vánosságra, de az áruforgalmat jelentősen befolyásol­ja a múlt év karácsony napján aláirt és az idei újév napján életbelépett kiegészítő megállapodás. Ha az utolsó öt év német—orosz külforgalmát néz­zük, kiderül, hogy 1932-ben 270.9 millió márka érté­kű bevitellel és 625.8 millió márka értékű kivitellel, vagy Németország javára 354.9 millió márka aktiv egyenleggel zárult. De 1934-ben már olyan eltolódás mutatkozik a forgalomban, hogy a mérleg Németor­szág hátrányára 146.4 millió márkával passzív, amennyiben 209.7 millió márka értékű bevitel áll szemben 63.3 millió márka értékű kivitellel. A követ­kező évben a deficit 175.5 millió márkára növekedett, de már 1936-ban ismét 32.9 millió márkával aktiv a mérleg a németek javára. Ebben az évben ugyanis Németország 93.2 millió márka értékű árut vett át Oroszországtól, viszont oda 126.1 millió márka érté­kűt szállított. A forgalom aktivitása mellett, tehát szembetűnő a forgalom összezsugorodása. Ha a számokat nézzük, amelyek a német—orosz gazdasági kapcsolatot mutatják be, nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy a német külkereskedelem is visszafejlődött. így az 1936. évi forgalomnál közel 2 milliárd márkás esést látunk, ha azt az 1932. évvel vetjük egybe. Németország mindezideig erősebben rá volt szorulva az orosz árukra, mint az oroszok a német szállításokra: erre mutat az, hogy Németország orosz eredetű bevitele a tárgyalt időszak alatt egy- harmadára. orosz rendeltetésű kivitele viszont egyne­gyedénél is kevesebbre esett: de volt olyan év is, amikor a csökkenés egytized vagy éppen egytizen- ötöd volt. Ennek eredménye a mérleg nagy eltoló­dása. Tudnánk kell, hogy 1932-ben Oroszország a harmadik legfontosabb európai eladó és a második legfontosabb piac volt. Ezt az előkelő helyet azon­ban nem tudta megtartani s a vásárlások tekintetében a tizenegyedik helyre szorult vissza. Tizedik helyen áll Oroszország a német kivitel területének államai sorában is. A két ország forgalmában természe/esen a nyers­anyag-készgyártmányért elv érvényesül. A behozatalban csak 4.7 millió RM értékű élelmiszer szerepel, minek zömét a hüvelyesek teszik, viszont a nyersanyagok, miket a német ipar kíván igénybeven­ni, 88 millió márkába kerültek még az utolsó tárgyait évben is. Itt egyik legnagyobb tétel a fa. Nyers álla­potban 9.5 millió mázsa, bárdolt és fűrészelt állapot­ban pedig 3.8 millió mázsa jutott a német piacra, összesen 50 millió márka értékben. A finomabb faá­rukra — furnir, dongafa, számított 2 millió márka hozzáadásával azt mondhatjuk, hogy az egész áru­forgalom 60 százalékát a fa teszi. Mióta Németor­szág megszűnt gabonavásárló állam lenni, más vonat­kozásban alig is van fejlődési lehetőség. Még egy na­gyobb tétel van s ez a kenő és nyersolaj, ami 16.6 millió márkát vett igénybe. A német gazdasági ter­melés ezzel szemben gyártmányokkal megy az orosz piacra, 100 millió márka volt az eladott készáruk ér­téke s ebből egyedül a szerszámgépek 45 milliót tet­tek. A gépipar összes termékeit- kb. ugyanennyire be­csülhetjük, úgyhogy a fennmaradó összeg megoszlik a vegyipar és a vasgyártmányok között. El lehetünk készülve arra, hogy | a közeli jövőben a két ország forgalma ismét na­gyobb mérvű fellendülést fog mutatni, természetesen anélkül, hogy ez az elvi ellentétek in­tenzitását befolyásolná. (—) Meglepetés a pozsonyi Dunavásár apró látogatói számára. Az elektrotechnikai kiállítás bájos meglepetést készít elő a gyermekeknek. Egy erre a célra készülő külön osztályon apró vil­lamos tűzhelyeken a gyermekek maguk sütnek majd kalácsot. Az elektrotechnikai kiállítás az idei -Dunavásáron Létesül (pavilion „V”) és ezak- emberek számára egész rendkívüli újdonságokat hoz, így pl. a fémek elektrolitikus hegesztését, A kiállításon a köztársaság vezető cégein kívül rósztvesz valamennyi nyilvános 'villanyközpont, de a helyi villanyszerelők grémiuma is. Az egyes osztályok művészi díszítése 'befejezéséhez közele­dik és a kiállítás ebben a tekintetben is látvá­nyosságot ígér. (—) Megkezdődött a repce vetése Mátyusföl- dön. Tudósítónk jelenti: Mátyusföldön megkezdték az uj repce vetését. A gazdák a repce vetésterü letét 25—30 százalékkal emelik. (—) Átlagon aluli a máktermés a Vágvölgyé- ben. Tudósítónk jelenti: Megírta a PMH, hogy Mátyusföldön az idén 25—30 százalékkal kevesebb mákot vetettek, mint tavaly. A mákban a féreg óriási károkat okozott s'igy a termés 40—50 szá­zalékkal kevesebb a tavalyinál. A szürke mák holdankint 4, a kék mák 3 mázsa termést adott, ágvölgyében a mák iránt megindult a kereslet. (—) Mezőgazdasági kényszeregyességek. A huszti kerületi bíróság körzetében két uj mező- azdasági kényszeregyességi eljárás indult. (—) Jóváhagyott kényszeregyesség. A pozso nyi kerületi bíróság Freisieben Mária pozsonyi fodrászüzlettulajdonosnő Kv 258/37. számú kénv- szeregvességét jóváhagyta. A kiegyezési hányad 50 százalék. (—1 A román búzaexportnak közel felét Olasz­ország vette át. Bukarestből jelentik: A kormány- gazdasági bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott tengeri és buzakivitel lehetőségeivel. Behatóan tanulmányozták Németország ajánlatát újabb 5000 vagon búza vásárlására, amit Németország nyers­anyaggal fizetne. Elvben hozzájárultak a javaslat elfogadásához, de a feltételeket a Nemzeti Bank­kal közösen fogják megállapítani. A szövetkezeti minisztérium adatai szerint Románia 1936 julius 1-től 1937 julius 1-ig 97.000 vagon búzát expor­tált. Ennek a kivitelnek legnagyobb részét, mint­egy 42.000 vagont Olaszország vette át. (—) Tárgyalások az Ausztriába irányuló magyar szarvasmarhakivitel előmozdítására. Becsből jelentik: Az Ausztriai Magyar Kereskedelmi Kamara a bécsi St. Marx-i állatbizományosok sürgetésére értekezletet hivott egybe, amelyen a Magyarországból Ausztriá­ba irányuló szarvasmarhakivitel megszűnésének okait és ama módozatokat beszélték meg, amellyel ez a ki­vitel ismét megindítható volna. A megbeszélés ered­ményeként az a vélemény alakult ki, hogy a két kor­mánynak vállvetve kell a mai helyzeten segíteni és pedig első sorban az osztrák vám- és beviteli illeté­kek és költségek volnának átmenetileg mérséklendők, hogy a magyarországi marhaárak és az ausztriai árak közötti különbözet kiegyenlitést nyerjen. Ha pedig ez nem volna elegendő, akkor ezzel kapcsolatban a kor­mánynak az olaszokéhoz hasonló átmeneti engedmé­nyeket kellene tennie a magyar szarvasmarhakivite! érdekében. Az Ausztriai Magyar Kereskedelmi Ka­mara az elhangzott javaslatokat a magyar és az oszt­rák kormányoknak elő fogja terjeszteni olyképen. hogy a legközelebb összejövő vegyes miniszteri bi­zottságok ezt az életbevágó kérdést sürgősen dűlőre Vihessék, ' . • 'i (—) Ausztria rozsvásárlásai Romániában. Bécsből jelentik: Román lapjelentések szerint Ausztria idei búzatermése 15 százalékkal gyengébb, mint a tavalyi volt, mig rozstermése eléri a tavalyi 4,900.000 méter­mázsát. Miután a magyar búzaárak szilárdsága foly­tán nehézségei vannak annak, hogy Ausztria gabona­szükségletét Magyarországon fedezze, állítólag az osztrák kormány elhatározta, hogy a búzaszükségle­tét Amerikából, rozsszükségletét pedig Romániából fedezi. Állítólag az osztrák kormány már nagyará­nyú kötéseket is eszközölt a romániai piacokon. Ez­zel szemben a tények a következők: Az ausztriai rozsbevitel még mindig tart. A rozsbevitel, amely fő­ként Magyarországról származik, az év első felében elérte a 917.000 métermázsát, a múlt év hasonló idő­szakának mindössze 322.000 métermázsás bevitelével szemben. A bevitt mennyiségből Magyarország 623.000, Románia 145.000, Lengyelország 119,000 métermázsát szállított. (—) A francia külkereskedelmi mérleg pasz- szivuma. Párisi jelentés szerint Franciaország külkereskedelmi mérlege az év első hét hónapjá­ban 10,574.860.000 frankot tesz 'ki a múlt év azo­nos szakába 'kimutatott 5.5 miMiárddal szemben. (—) Olasz mügumigyárak alapítása. Rómából Je­lentik: Hárommillió líra alaptőkével Milánóban két uj nagyüzem alakult a mesterséges gumi gyártására. A mesterséges gumi gyártásának elősegitésére nemrégen külön rendeltet adott ki az olasz kormány. Az egyik uj gyár neve „Instituto per la Studio della Gomma Sintetica“ és alaptőkéje kétmillió lira, a másik ,,So- cieta Italiana per la Produzione della Gomma Sinte­tica“, amelynek alaptőkéje egymillió Ura. A két gyár alaptőkéjét később lényegesen felakarják emelni. ÉRTÉKTŐZSDE Gyönge a prágai magántőzsde PRÁGA. — (Pragoradio.) A mai prágai magán­tőzsde forgalmát szűk keretek között bonyolította le, A látogatottság igen gyenge volt. Az üzleti tevékenység nem fejlődött ki s az értékek a teg­napi jegyzéssel szemben gyöngébbek voltak. Dél­ben a következő árfolyamokat hirdették ki: Sko­da 1912—1914, Poldi Kohó 1545—1547. Bánya és Kohó 4325—4335, Cseh-morva 4400—4410, Kö- nigshofi Cement 1825—1835, Prágai Vas 2335— 2345, Alpine 377—379 korona-. BERLIN NYUGODT* BERLIN. — Az értéktőzsde mai forgalmát nyugodt irányzat mellett bonyolította le s az árfolyamok tartottak. A tőzsde nagy figyelmet szentel Mussolini nyilatkozatának. Egyébként az üzleti forgalmat a távolkeleti események fé­kezik, Az általános keretből csak a fegyverke­zési értékek emelkednek ki, amelyekben speku­lációs vásárlásokat eszközöltek. A járadékok .piacán ma nagyobb volt a kínálat a pénztári utalványokban. A pénzpiacon a tételek válto­zatlanok, Zárlatkor a tőzsde érdektelen volt. Pályázat. A tornai r.kath. Egyház Tanács lemondás folytán megüresedett magyarnyelvű, kizárólag kántori állásra pályázatot hirdet. Pályázhatnak kántori oklevéllel biró nyugdíjas tanítók is, akik a kath. ifjúság vezetését is vállalják. Jövedelem cca. 6000.— Ke évente lakás nélkül. Választás folyó hó 29-én délután 4-kor. Útiköltség nem lesz megtérítve. Személyes megjelenés szük­séges. Róm. kath. Egyház Tanács. Hungária gyógyforrás, Budapest Lithiumus és rádiumos (69 eman.) ásvány­víz (40 C°). Ivókúrák a modern ivócsar­nokban. Vese- és hólyagbajoknál, valamint köszvénynél a2 orvosi tapasztalat szerint kiváló gyógyító hatású. A Hungária gyógy­víz szénsavval telítve kitűnő borviz és „Harmatviz“ néven kerül forgalomba. Kapható kicsinyben és vagontételben Bu­dapest szkfv. Ásványvíz üzeménél, I. kér. Gellért-rakpart 1. szám. ■■BBBngBaBBBweaKBaHBBMBan Eredeti nemesített, államilag elismert SZÉKÁCS VETŐBÚZA kizárólag ELEK BÉLA, Slovensky Meder-i vetőmagnemesitö telepén kapható. Ajánljuk legjobb regenerált féleségeinket, me­lyek a legjobb minőség és sikértartalom mellett a legnagyobb hozamot adják. Különböző féle­ségeink, a különböző talajoknak megfelelően, lehetővé teszik, hogy a legsilányabb rozstalajtól a legjobb televény földig mindenhová az adott .talajnak legmegfelelőbb magot szállíthassuk. Rendelésnél kérjük a talaj minőségét kö­zölni és az azonnali szállítás lehetővé té­telét mielőbbi megrendeléssel biztosítani. Szállítmányaink 40%-os vasúti fuvarengedményben részesülnek. HSckel szerint tanulj nyelveket!! A német nyelv alapos elsajátításának köny- nyü és gyors módszere mindenki számára. A MAGÁNTANULÁS LEGJOBB MÓDSZERE ! Tanuljunk könnyen, gyorsan németül! A IV., javított kiadás most jelent meg! Irta: Dr. Ernst Häckel, a budapesti Páz­mány Péter tudományegyetem előadója, a báró Eötvös-kollégium tanára. A kiváló szerző sokéves tanítási gyakorlat gazdag tapasztalatai alapján irta meg fenti, való­ban újszerű müvét, melyből mindenki — öreg, fiatal— egyformán könnyedén, játsz­va és a legrövidebb idő alatt sajátíthatja el a legtökéletesebben a német nyelvet. 350 oldal. :: Ára 40 Ke. Megrendelhető a PMH kiadóhivatala utján. Portó 3 Ke, utánvéttel 5 Ke. Inczinger Ferenc, a fiatalon elhunyt papköltő hagyatékából: „Vége a meséknek“ Költemények. :: 112 oldal. :: Ára 10 Ke. „Más az imádságom“ Költemények 178 oldalon. Kron László fametsze+ü eimképével. Ára 20 Ke. A két könyv együttes megrendelése esetén a portót mi viseljük. Csak az egyik kötet megrendelése esetén portóköltségre S Ke küldendő be. — A könyvek értékesítéséből befolyt teljes ösz- szeget a költő síremléke költségeinek rész­leges fedezésére fordítjuk. Beszerezhető a PMH kiadóhivatala utján. Dr, HAIGZL Kálmán miivei ii||||i"i||||i"l!||i'»iii|ii"i||||i"i||||i"i|||iiiii||||i.M||||i„i||||iini|||ii'i||||i"i||||i,ai|||i>­Érsekújvár múltjából . ... Ke 35.— A garamszentbenedeki apátság története • ■ » • » 25.— A Kistapolcsányiak .... « 25.— a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala utján megrendelhetők. Portó Ke 3.—, utánvétnél Ke 5.—. Felelős szerkesztő: Forgách Géza Kéziratokat nem órzünk meg és nem adunk vissz: Képeket csak megállapodás szerint díjazunk. Hirlapbélyeg használata a prágai postaigazgatc Ság 56.660/VII—1934, sz. rend, engedélyezve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom