Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-09 / 153. (4299.) szám

ess 1937 julius 9, p&nieK* Augusztus 14-án ünnepük Ótátrafüred 140 éves jubileumát ÓTÁTRAFÜRED. — Most van 140 esz­tendeje, hogy Ótátrafüredet megalapították. Az ottani savanyuvizforrás mellett az akko­ri tulajdonos, gróf Csáky Mauksch Tamás szalóki lelkész és botanikus javaslatára ven­dégházat építtetett és ezzel megvetette a Tátra turisztikai, alpinisztikai, gyógyászati föltárásának és fejlődésének alapját. Már 1810-ben uj házat kellett építeni, mert a fürdő híre gyorsan terjedt, 1840-ben itt létesült az akkori Magyaror­szág első hideg vizgyógyintézete, 1847- ben nevezték el Tátrafürednek, amely név elé az ,,Ó“ betű akkor került, amikor néhai Szontágh Miklós 63 évvel ez­előtt megalapitotta Ujtátrafüredet. A ki­lencvenes években indult meg azután Ótát­rafüred rohamos fejlődése, amelynek csúcs­pontja az 1904-ben megnyitott Grand Hotel megépítése volt. Ebbe az időbe esik a tátrai villamosvasút létesítése is, amelyet Ótátra­füred tulajdonosa, a Szepesi Hitelbank kez­deményezett. A Kárpátegyesület augusztus 14-én diszülés keretében fogja megünnepelni Ótátrafüred alapításának 140-ik évfordulóját, az ünnepi beszédet Hefty Andor Gyula ta­nár fogja tartani, aki a Tátraszövetség jubi­láns közgyűlésén — tudományos kutatásai alapján — elsőnek mutatott rá arra, hogy Ótátrafüredet 1793-ban alapították. Felavatták a Tátra három nagy lóriiénak emlékművét ÓTÁTRAFÜRED. ■—• Bensőséges, me­leg ünnepség színhelye volt vasárnap a ta­rajkai Szilágyi-emlékmű a Magas Tátrában, itt helyezte el a Kárpátegyesület Fischer Miklósnak, az egyesület nagy iglói munká­sának emléktáblája mellett a három már­ványtáblát, amelyet legidősebb dr. Szontágh Miklós, dr. Guhr Mihály és Dénes Ferenc ig.-tanár emlékezetére állíttatott föl. A Kár­pátegyesület számos szakosztálya képvise­lőinek és a tátrai és szepességi társadalmi és kulturális élet vezető tagjainak jelenlété­ben adták át a három márványtáblát ren­deltetésének, Dr. Szontágh Miklós főorvos, a Kárpátegyesület és a Tátraszövetség el­nöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a Tátra és a Szepesség fiai híven kö­vetik három nagy emberüket az általuk mu­tatott és jól bevált utón, emléküket tisztelet­ben tartják, megbecsülik és tudják, hogy az, amit a Tátra nagyjai teremtettek, az alapja a Magas Tátra és a Szepesség egész gazda­sági és kulturális életének. Bruckner Károly igazgató (Késmárk) tartott azután rendkí­vül szép emlékbeszédet légid. Szontágh Miklósról. Méltatta úttörő munkásságát a Tátra klimatikus föltárása, a turisztika szol­gálata és a tudomány terén: Ujtátrafüred megalapítója örök emléket állított magának az általa teremtett nagy müvei. Marcsek Aladár igazgató (Igló) beszélt ezután a négy évvel ezelőtt elhunyt dr. Guhr Mihály- ról, Tátraszéplak európai hirü főorvosáról, a Tátra nagy fejlesztőjéről és a Szepesség egyik legnagyobb fiáról. Nagyszerű emlék­beszéde a hallgatók elé idézte ennek a fe­lejthetetlenül érdemes férfiúnak az alakját. Tömör és tartalmas beszédben méltatta ez­után Zuber Oszkár mérnök (Késmárk) Dé­nes Ferencnek, a Tátra nagy turistájának, leirójának és tudományos kutatójának her­vadhatatlan érdemeit. Dr. Szontágh Miklós záróbeszédében fölszólította a szepesi ifjú­ságot, hogy kövesse e nagy férfiak példáját. Az ünneplő közönség ezután a Guhr-mene- dékházba vonult, ahol dr. Guhr Mihálynak az arcképét, amelyet a Tátraszéplakon élő kiváló portrétista, Boruth Andor festett és adományozott a Kárpátegyesületnek, adták át ünnepélyes formák között rendeltetésé­nek. Emléktábla egy régi Tátra-kutatónak A Magas Tátrának már jó kétszáz évvel azelőtt, mielőtt a nyugati államokban a hegymászásra még csak gondoltak volna is, megvoltak a csodálói, de a kutatói és hegy­mászói is. így például Fröhlich Dávid kés­márki rektor és ,.császári matematikus" már 1613-ban megmászta a lomnici csúcsot, az utat, amelyen járt, ma is Német, Létrának nevezik. Nem sokkal utána, 1664-ben Bucii" holtz György, ugyancsak késmárki latin is­kola rektora, elsőnek ment föl a nagysza- lóki csúcsra és ezzel uj irányt adott a tátrai kutatásnak. Tapasztalatait és tudományos vizsgálatait könyvben fektette le és ezzel megnyitotta annak a számtalan ismertető és tudományos munkának a sorát, amely a Tátrával foglalkozik és ma már egész könyvtárat tesz ki. Fröhlich Dávid és Buch- holtz György nagyszerű teljesítményei nyo ­mán keletkezett a Magas Tátra most már több, mint három évszázados hegymászó- tradíciója is, amely annyi értéke.* teljesít­ményt hozott és amelynek a Tátra alpinisz- tikus föltárása köszönhető. A Kárpátegye- sület most elhatározta, hogy a Tátra sorban második legrégibb kutatójának, Buchholtz Györgynek késmárki szülőházán emléktáb­lát állít. Az emléktábla ünnepélyes leleple­zése augusztus elsején fog lefolyni. LÉVA. — A barsi református egyház­megye most tartotta rendes évi közgyűlését Czeglédy Pál esperes és dr. Nagy Béla egyházmegyei gondnok elnöklete alatt a ta­gok csaknem teljes részvételével. Czeglédy bibliaolvasása és imádsága után dr, Agya- gási Sándor egyházmegyei főjegyző előter­jesztette az esperest jelentést, amely a re­formátus egyházi élet minden terére kitért. Hangsúlyozta a jelentés, hogy a keresztyén egyházak a világháború után meglehetős passzivitással fogadták az események ki­alakulását, újabban azonban erősödik a lel­kekért való felelősségérzetük s ez föltá­masztotta a missziós szellemet. Ez a fölfo­gás hozta létre a Református Összefogás mozgalmát is, amely a£ egyetemes konvent tavaly elfogadott szabályrendeletével kon­krét szervvé alakult. E mozgalom programja felöleli az egyház­társadalmi élet minden problémáját s a kálvinizmusban rejlő erkölcsi és anyagi erők megszervezésével kívánja orvosolni a meglévő hiányokat és lerakni egy nagy­vonalú fejlődés alapjait. A hitvallásos iskolákhoz hü református csa­ládok közül 70-nek nyújtott a múlt évben száz-százkoronás segélyt. Református Összefogás címen megindí­totta a régen várt református néplapot, s előkészíti egy református családi naptár kiadását. A jelentés javasolja a losonci lel­készképző főiskola kiépítését és rendes tan­székekkel való ellátását. Megnyugvással veszi tudomásul, hogy a kormány tudomásul vette a komáromi református tanítóképző lé­tesítésére vonatkozó bejelentést. Javasolja, hogy a tanítóképző fölállításához az egyház­megye összes lelkipásztorai, tanítói, világi funkcionáriusai és egyházai ezer-ezerkoro- nás megajánlással járuljanak hozzá. Kegyelettel emlékszik meg az egyház halottal- ról, méltatja a nyugalomba vonultak érdemeit s köszönti az uj tanácsbirákat és az egyház jubi­lánsait. Az 1936. évben az egyházmegye területién 326.144 korona értékű egyházi építkezés tör­tént. Az egyházmegye egész éven át érzékeny siegéd- lelkész-hiánnyal küzdött. Sajnálattal állapította meg az esperesi jelentés, hogy 1910-hez képest az egyházmegye református lakossága 24.222 főről 21.598 lélekre esett vissza, amiben része van a világháború vesz­teségeinek, de még nagyobb mértékben az egykerendszernek. Az egyházmegye 31 gyü­lekezete közül csak 7-ben és pedig Bori, Hontvarsány, Mezőkissalló, Pózba, Baracska, Ujlót és Zseliz községekben volt szaporodás és pedig 329 lélek, ezek leszámitásával a veszteség 2624 lélek, ami 10.8 százalékos lé- lekszámcsökkenésmek felel meg húsz év alatt! Szinay Sándor számvevő az egyházak, az egy­házmegyei és a gyámoló intézeti pénztárak zár­számadását ismertette. Rácz Lajos a tanügyi bi­zottság jelentését ismertette. Pap József egyház- megyei aljegyző a közalapokról, a nyugdíjalap­ról, a segélyosztó és a belmissziós bizottság mű­ködéséről számolt be. A közgyűlés jóváhagyóan vette tudomásul Nagy Sándor felsőváradi pres­biternek a saját egyházközsége számára tett tíz­ezer koronás alapítványát. Konta Károly egyházmegyei pénztáros külön­féle segélykérvényeket ismertetett s ezeket az egyházmegye pártolólag terjesztette föl a felsőbb egyházi hatóságok elé. A közgyűlés Czeglédy esperes imádságával ért véget. Pozsony büszke múltja regél az elárverezett „Chateau Palugyay" falai között A Palugyay-család nevezetes múltja POZSONY. — Pozsony őslakossága mély saj­nálattal vette tudomásul, hogy a Lamacsi ut mentén fekvő ,,Oha teaai-Palugyay’' dobra kerül. Az árverés mint jelentettük járnius 24-én volt. 65 évvel ezelőtt épült fel a polgári erények e büsz­ke kastélya, mely évtizedeken át az előkelő po­zsonyi társadalom gyülekező ihelye volt. A palo­taszert! éipü'et alatt terülnek el az egykori világ­cég óriási borraktárai és pincéi, melyeket 1879- ben koszorús költőnk Jókai Mór megtekintett és erről egy tárcacikkében lelkesedéssel megemlé­kezett. A Palugyay-cég megalapítója kis-palugyai és bodafalvai Palmgyay Jakab 1819-ben Pozsony­ban a Grassalkovidh-palotáiban született. 1848-ban vette át a hírneves „Zöldfa” szálloda (jelenleg Carlton-szálló) vendéglőjét. Ezen szál­loda erkélyéről hirdette ki Kossuth Lajos 1848. március 17-ikén Magyarország demokratikus állammá való átalakulását, amikor a Pozsonyba jött országos bizottság, azt az, örömhírt hozta, hogy V. Ferdinánd gróf Batthyány Lajost bíz­ta meg az első független magyar minisztérium megalakításával. Minderről neves történészünk dr. Ortvay Tivadar sok érdekes éfl emlékezetes adatot közöl. (Lásd: „Pozsony város uocái és terei” óimat müvét!) Pál úgy ay Jakab a „ZöVlifa” nj vendéglőse 1848- ban ismételten közbenjárt sikerrel a cs. kir. íő- hadparanosnok8ágnál a politikai foglyok érdeké­ben. így a Vizikaszárnyában internált Lipovnicz- ky István, a későbbi nagyváradi püspök javára. 'Midőn 1849-ben Pozsony városát az orosz had­sereg szállta, meg. nagy veszélyben forogtak a Sétatér százéves fái, mert ezeket tüzelőfa hijján akarták kivágni. A terebélyes fákat Palugyay Jakab mentette meg azáltal, hogy saját fakészletét bocsátotta ör­az oroszok rendelkezésére. A „Zöldfa” szálló konyhája nagy hírnévnek ör­vendett így 1856-ban Palugyay- szolgálta fel azt a nagyszerű ebédet, melyet a hercegprímás az esztergomi bazilika felszentelésekor adott, továb­bá azt a nagy ebédet is, melyet 1874-iben Albrecht főherceg Magyar-Óvárt a magyar orvosok és ter­mészettudósok vándorgyűlése SOÚ .tagjának adott. ő rendezte 1875-ben Belgrádban a fejedelmi ebé­det. Milán fejedelem lakodalma alkalmából. 1857-ben vette át Palugyay az egész „Zöldfát” és ez évben szállította első borait és pedig 12 akó villányit a belga udvarnak. 1864-ben már Mexikóba az Északamerikai Egyesüli Államok­ba vitte hírneves borait. Ezentúl rohamléptekben emelkedett világhime Palugyay boroagylceres- ,kedése. 1872-ben építette az óriási kiterjedésű pincét és felette, a családi palotát., a „Chateau- Palugyayt”, mely évtizedeken á.t az előkelő po­zsonyi társadalom találkozója volt. A palota fé­nye vetekedett Frigyes főherceg pozsonyi udvar­tartásával. Palugyay Jakab, kinek jóságos arcát a mélyuti kápolna egyik üvegfestményé örökíti meg, 12 szegény tanuló számára külön asztalt tar­tott fenn vendéglőiében. Ezt fial 24 személyre bővítették ki. Meghalt 1886-ban. Ravatalára Frigyes főherceg koszorút küldött. A Palugyay féle borok 10100610 kiállításon, igy az 1878-ilki párisi világkiállításon, 1880-ban a brüsszeli nemzetközi kiállításon, 1881-ben a melbournei (Ausztrália) világkiállításon stb. ki­tüntetésiben r é s z e s ül tok. Fiai Palugyay József és Ferenc a világcég színvonalát még magasabbra emelték. Nem volt világszerte előkelő vendéglő, melynek borlapjln m szerepűitek volna * (hírnevéé Palugyay-tokaji % lsehias férfiaknál ötszörié gyakoribb mint nőknél, — ezt hivatásuk okozza. A makacs idegfájás Pöstyén természetes meleg iszapfürdőiben gyorsan megszűnik. A jó alvás és fájdalommentesség visszatér. Szakszerű irodalmat kívá­natra küld a Fürdőigazgatóság. Pöstyén fürdő gyógyít! és a maga nemében páratlan Bordeaux-Palugyay. Mindketten Pozsony város társadalmi életében miint a művészetek pártfogói és a közjóiét elő­mozdítói emlékezetes szerepet töltöttek be. Nem volt Pozsonyban közművelődési és ember­barát! mozgalom, melyeket ők ne támogattak volna. Palugyay József vezetése alatt felvonult és ma­gas színvonalra' emelkedett az évtizedes „Pozso­nyi Hajós Egylet”. Három fia közül Ferenc és Antal a bornagykereskedés élén fejtettek ki si- keudus tevékenységet. Antal, ki két év előtt halt meg, kiváló aportbarát volt. Harmadik fia, dr. Palugyay József, a bécsi egyetem magánta­nára, mint röntgeoológius, tudományos körökben jó hírnévnek örvend. Az államfőrdiulat után az egykori világhírű cég, Pozsony város büszkesége', mindjobban vál­ságos helyzetbe sodródott. Az utolsó felvonás most következik be. Dobra kerül a polgári eré­nyek, szorgalom, tudás és előkelőség e büszke kastélya: a „Chateau-Palugyay”. De minderről már mit sem tudnak a világcég megalapítója Palugyay Jakab, ennek fia József és Ferenc és unokája Antal. A pozsonyi Szent Anidrás-temető kápolnaszerü gyönyörű családi sírboltjában, ahisszák örök álmukat. Palugyay József két leá­nya közül az egyik: Hermina Vermes Samu nyug. pozsonyi vármegyei alispán neje, mig a másik: Erzsébet dr. Feitscher Róbert itókiói cseh­szlovák követ felesége. D. K. L» Békésben újabb kommunista szervezkedést tettek ártalmatlanná BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Az orosházai csendőrség hónapokig tartó nyomozás után újabb nagyarányú kommu­nista szervezkedést leplezett le. A kommunista szervezetek behálózták a várost és egész kor­nyékét. A mozgalom vezetőjét, Szemenyei G. Lászlót letartóztatták. Szemenyei hírlapírónak mondotta magát, de sohasem volt az s már hosz- szabb ideje állás és foglalkozás nélkül volt. Kü­lönben hasonló bűncselekmények miatt már két­évi börtönbüntetést is kitöltött. A nyomozás so­rán közel másfél mázsa súlyú nyomtatványt és több sokszorosító gépet foglaltak le. A szervez­kedéssel kapcsolatban 44 orosházai, 15 gádorosi, 11 csabai, 1 dobozi és 1 kunszentmártoni lakos ellen indítottak eljárást az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló bűncselekmény miatt. A bhopati maharadzsa Pöstyénlürdőn Mint jelentettük, néhány nappal ezelőtt Pös- tyén'be érkezett Hamiclulla Rhna, a bíhopali ma­haradzsa, India egyik leggazdagabb hercege, aki több hetet óhajt tölteni a Végvölgy világhíres füxdőheiyéu. 4 Húsz év alatt tiz százalékkal fogyott a barsi reformátusok száma Hatalmas épitőmunkáró! számoltak be az egyházmegye közgyűlésén ■ ■ ■ ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom