Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-13 / 133. (4279.) szám
1937 jtmius 13, vasárnap* 17 Száznegyven esztendő a tátrai kultúra szolgálatában 1797-ben, Otátrafüred alapításával kezdődött meg a Magas Tátra feltárása Mauksch Tamás és gróf Csáky István alapításától a Tátra mai fejlett fürdőéletéig Irta: Dr. Nemény Vilmos (Késmárk) Praeteriens isthic, paulum subsiste viator Et mireris opus sub pedc Carpathico Quod Stephanus Csáky populari ductus amore Pomt) ubi nudum crat ante solum. ^Vándor állj meg és csodálkozz itt, ahol a népszerű vezér, Csáky István teremtette meg szeretettel müvét olyan helyen, amely ezelőtt sivár volt" —• Írták a barátok arra a táblára, amelyet a mai ótátrafüred helyén 1797-ben létesített első fürdőépületen helyeztek el, amint ezt dercsényi dr. Weisz János abban a könyvében feljegyzi, amelyet 1797-ben adott ki a Magas Tátra flórájáról és kőzetegeiről. Mauksch Tamásnak, a tudós botanikus nagyszalóki lelkésznek a javaslatára építtette Csáky István ezt a házat és ezzel megvetette az alapját a Magas Tátra feltárásának. A híres ófüredi savanyuforrás adta ezt a gondolatot Mauksch Tamásnak, amelyet már évszázadok óta ismertek a környékbeliek. Hordókban hordták gyógy- erejü, kellemes izü vizét a tátraalji községekbe és a savanyuforrás mellől készülődtek fel a Tátrába azok, akik már jóval Mauksch ideje előtt is foglalkoztak a Tátrával. így pl. Buchholtz György késmárki lelkész, aki 1664-ben elsőnek mászta meg a nagyszalóki csúcsot és ezzel a hajdani, régi Tátra-kutatók figyelmét a Tátra nyugatibb része felé terelte. Mert addig, Fröhlich Dávid késmárki rektortól és „császári mate- matikus"-tól kezdve, aki 1615-ben ment fel a Zöld-tó felől a lomnici csúcsra, a Tátra lelkes cipszer kutatói inkább a hegység keleti részével foglalkoztak, hiszen ez esett legközelebbre Késmárkhoz és a késmárki gimnázium tanárai és növendékei közül kerültek ki a Tátra első látogatói és tanulmányozói. Buchholtz György példáját aztán sokan követték, köztük külföldiek is, akik a XVIIL században kezdtek foglalkozni a Magas Tátrával. így a német Wlndlsch (1788), 8 Lancia Haquet (1793), az angol Tovmson (1793), meg a hírneves szepességi tudós Genersich Keresztély. No meg a kakaslomnid földesur, Berzeviczy Gergely, aki külföldi utazásai alatt szerzett tapasztalatait igyekezett idehaza a turisztika terén is érvényesíteni. Hogy a savanyuforrás igy a Tátra-kutatók táborhelyévé és készülődést középpontjává vált, adta A gondolatot Mauksch Tamásnak: helyet kellene teremi* teni a Tátra-kutatók számára, ahol kényelmes otthon* ra találnak. Mauksch nemcsak botanikus volt, aki tekintélyes herbáriumot gyűjtött a Tátra növényeiből, hanem kellemes társalgó is. Ennek, valamint kiterjedt Ismereteinek köszönhette, hogy valahányszor előkelő vendégek érkeztek a Tátrába, rendesen ő kalauzolta őket és igy egyre szélesebb körű ismeretségre tett szert és mind több embert vonzott a Tátra első fürdőhelyére, amelyet a savanyuforrás vizének jó izéről „Schmöcks"-nek nevezte * el. öt bizta meg Csáky István az épület felügyeletével és vezetésével és igy Mauksch Tamás volt a Tátra első „kurdirektora". Ö vezette aztán a svéd tudóst, Wahlenberget, a franda Beudan-t, a német Adalbert v. Sydow-ot, aki a Tátra első térképével ajándékozta meg az akkori időket és mindazokat, akiknek érdeklődését a Tátra, <— amelyet akkor szepesi havasoknak (Karpathisches, Zipser Schneegebirge) neveztek, — felkeltette. Bár Adalbert v. Sydow a Tátráról irt ismertetésében nagy jövőt jósolt Schmöcks-nek és a jóslata be is vált, Mauksch Tamásnak bizonyára álmaiban sem mutatkozott meg ennek a jövőnek a képe. Nem gondolhatta él, hogy 140 évvel ezelőtt kezdeményezése — amelynek mostani évfordulójára a Tátraszövetség közgyűlésén a Tátra nagyszerű munkása, Hefty Gy. Andor tanár mutatott rá — a Tátra milyen hatalmas turisztikai, alpinisztikai, klimatikus gyógyfeltáró és télí- sportfejlődésének a kiindulópontját fogja képezni. Már 1814-ben felépítették a második házat, 1824- ben újabb épületek: vendéglő, fürdőház, kocsiszín, istálló létesültek, 1833-tól 1868-ig építették a Tündérlakot, a Flóra-villát, a Svájci házat, a Rigi-t, közben pedig 1840-ben dr. Posewitz Sámuel kezdeményezésére az akkor) Magyarország első hidegvizgyónyintéze- tét. 1847-ben keresztelték el „Schmöcks"-öt Tátra- fürednek, amely elé a régit jelző „Ó‘‘ betű akkor került, amikor id. Szontagh Miklós 63 évvel ezelőtt megalapította Ujtátrafüredet. Sorra épülnek aztán az Adria, a Petőfi-ház, a Hygieam, a Bókay-ház, majd a Scepusia. A Castor és Pollux források fölé pavlllont emelnek, lövölde, tekepálya létesül, a fürdő látogatottsága rohamosan emelkedik és 1890-ben már túlhaladja a számuk az évi háromezret. A kilencvenes évek hozták meg azután Ótátrafüred rohamos fejlődését és modernizálását. Id. Hoepfner Gusztávnak és fiának, a Szepesi Hitelbank néhány évvel ezelőtt elhunyt vezérigazgatójának, ifj. Hoepfner Gusztávnak, valamint Ótátrafüred jő emlékezetű igazgatójának, id. Rd- chart Dezsőnek nevéhez füzőcuk az a hatalmas munka, amely ezekben az években indult meg Ótátrafüred kiépítése és a Magas Tátrának mind szélesebb körökben való megismeretetése céljából, fentebb említett épületek egyrészét már Id. HoepS* Qer Gusztáv építtette, ö alakította át Ófüredet modem Mikor, fia vette, it « ve*^üt, afrl Tátralomnic is a Szepesi Hitelbank birtokában volt. Ennek eladása után nagyszabású tátrafüredi szállodának építését javasolta ifj. Hoepfner Gusztáv és a Grand Hotelnek 1904-ben történt megnyitása volt a csúcspontja annak a nagyarányú fejlődésnek, amely ezeket az évtizedeket jellemezte. Ófüred volt az első tátrai telep, amley bevezette a villanyvilágítást és ugyancsak Ófüred létesítette a fiákkerek helyébe az első gyorsabb — motoros — járatot Poprádtól fel a fürdőhelyig. A villamos gépkocsijárat azonban hátrányai miatt sok támadásnak volt kitéve és különösen Izabella főhercegnő, aki lovait féltette a zajos és nagy port felverő alkotmánytól, mozgósította a kormányt a gépkocsijárat ellen. Hoepfner Gusztáv és az akkori szepesi főispán kezdeményezésére konzorcium alakult, amely villamosvasutat épített Poprádtól Ófüredre. Ezt később az állam vette át és kiegészítette a Csorba-tóig és Tátralomnicig vezető vonallal. Ebbe az érába esik a Tátra-szanatórium megnyitása is, amelyet a Csáky-ház és a Scepusia összeépítésével létesítettek. A téli idényt a Tátrában ugyan id. dr. Szontagh Miklós Ófüred előtt vezette be, de a modern sport- és téli üdülőtelep eszméje Reichart Dezsőé volt: az ő javaslatára nyitották meg 1904-ben az első téli idényt, amely azóta a tátrai téli sportélet középpontjává vált. Ófüred létesítette a Tarajkáról az első ródlipályát, Ófürcden voltak az akkori Magyar- ország legnevezetesebb korcsolyaversenyei. Reichart Dezső bobokat hozatott Svájcból. Ótátrafüred és a Magas Tátra sok mindenben megelőzte a külföldet. Olgya község tanulságos szociográfiai keresztmetszetét rajzolom meg egy vasárnap délutáni interjú tükrében. *— Négy embert interjúvoltam meg. A négy ember közül (akiknek nevét meg sem kérdeztem): az egyik 26 éves szabó, a másik körülbelül 35 éves, hatvanholdas gazda, a harmadik 62 éves, harmincholdas gazda, a negyedik 38 éves, ötgyermekes asszony, férje 60 hold körüli gazda. A falu múltja és fekvése A falu múltjára vonatkozóan szinte semmit sem tudnak. Nincs tradíció. A Csallóköz — Kukkonia — szivében fekszik Olgya község, a somorjai járásban. Postája nincs. Vasútállomása Uszor, amely kocsin is közel egy óra járás, esős, sáros időben még több. így a járás székhelyére, Somorjára elég nehézkes eljutni: llszorig kocsival vagy gyalog, onnan vonattal. Az olgyaiak igazi fájdalma azonban nem ez: ha az alig harminchárom kilométerre fekvő Farkasdra akarnak menni, körül kell utaz- niok egész Pozsonyig, mert a Csallóközt észak-déli irányban vasúti vonal nem vágja keresztül és a kocsiutak, különösen esős évszakban, szinte járhatatlanok. Lakosság, nemzetiségi megoszlás A lakosság száma 288 *—. az 1930-as nép- számlálás kimutatása szerint 1921-ben a lakosság 301 lélekszámot tett ki. A fogyás oka nem az egyke, hanem az elköltözés. A hivatalos statisztika szerint ebből a számból 94.1 százalék magyar, azaz 271 lélek. Az 1921. évi kimutatás alkalmával ez a szám 276-ot tett ki. Tehát a magyarság létszáma 5 lélekkel csökkent, ami nemcsak arányla- gosan, hanem ténylegesen is kevesebb, mint a más nemzetiségűek fogyása, amely 8 lelket tett lei. Ezzel szemben a kérdezettek egyöntetűen azt állítják, hogy a falut nem lakja más, csak magyar embe*« Vallás A falu kkosslgd keresztény, szinte kivéDavosban csak 1860-ban jelent meg az első vendég, a Semmeríngen még egyáltalában nem volt semmi élet, amikor Ótátrafüred már nevezetes gyógyhely volt, Kitzbühelnek még a nevét sem ismerték, mikor itt már állt a hidegvizgyógyintézet. Elsárgult kurlisták régi híres nevekről regélnek. A második téli szezon vendége volt Frigyes Ágost, a szászok királya, Lujza királynő férje. Még a Grand Hotelbe is elhozta a királynő arcképeit és órákhosszat állt előttük a szerencsétlen uralkodó, akit a királyasszony elhagyott. Nyaranta Szilágyi Dezső minden nap felment a tarpataki vízesésekig. Hűvös Kornél, a Harkányi bárók, Ormódy Vilmos, Üchtritz báró, Teleky Sándor grófnő — Szikra, Bárczy István, Darányi Ignác, Wlassics Gyula, Kossuth Ferenc, Hiero- nimy Károly gyakori vendégek voltak a Grand Hotelben, amely az akkori idők legnagyszerűbb épületei közé tartozott és itt lehetett látni Frigyes főherceget, Albrecht főherceget és Izabella főhercegnőt is. De nemcsak az arisztokrácia és a politikai élet nevezetességeinek, hanem az irodalom és a művészet nagyjainak is találkozóhelye volt a Grand Hotel, amely a nemrégiben épített nagy terraszos kávéházzal és az idei átépítés után ma is egyike a legjobb és legszebb fürdőszállodáknak. Kultúra és tudás, arisztokrácia és művészet, színjátszás és irodalom, uralkodók és pénzfejedelmek szerepelnek a régi kurlistákon és egy történelmivé vált kor, amelyben a Magas Tátrának is szerepe jutott azon a réven, hogy 140 évvel ezelőtt a nagyszalóki lelkésznek eszétel nélkül római katolikus. Templomuk nincs, vasárnaponként a szomszédos falvakba járnak misére, főleg az asszonyok. — Egyetlen zsidója volt a falunak, de pár évvel ezelőtt ő is elköltözött. Politikai tagozódás A legutóbbi választás alkalmával a szavazatok kizárólag az azóta egyesült két magyar pártra estek, egyetlen kivétellel: egy szavazat a szudétanémet pártra esett. Érdekes megjegyezni, hogy a faluban senki nem beszél németül, csak az egyik tanító, ő is azonban csak keveset. így valószínű, hogy ez az egy, Henleinre eső szavazat tévedésen alapult. Foglalkozás, szociális helyzet A falu lakossága tisztán földműves. Közvetlen a falu határában nagybirtok nincs. Mindenki saját földjét műveli. A legnagyobb birtok nyolcvan hold, de ilyen csak egy van, a legkisebb sincs húsz hold alatt. Átlagosan harminc-hetven holdja van egy-egy családnak. A föld minősége nem a legjobb. Csallóközi mondás: „Az is csak olyan olgyai föld!” A falunak egy vegyeskereskedése van: annak tulajdonosa épp úgy keresztény, mint a korcsmáé. Étkezés Más magyar falvak étkezéséhez képest nagyon is változatos. A zöldfőzelékek dominálnak, húst átlag hetenként kétszer-há- romszor esznek, szalonnát szinte naponta, különösen a mezei munka idején. A gyümölcsöt is ételnek tartják! Higiénia, építkezés, lakásviszonyok A lakóházak is egészségesek. Minden családnak saját háza van. A legtöbb sajátosan magyar jellegű. Tágas udvarral, némelyik ház előtt kis virágoskert az ablak alatt. A házak levegősen vannak építve, aránylag — a magyar parasztházakat figyeA TÁTRA-SZANATÓRIUM be jutott a Tátra kutatói számára Csáky Istvánnal szerény hajlékot épitni. Mert bizony: Ótátrafüred fejlődése adta meg a lökést arra, hogy, a Tátra mai fürdóövében a többi telepet — 63 évvel ezelőtt Ujfüredet, 54 esztendőnek előtte Matlárházát, 49 éve Széplakot — létesítsék és ezzel megteremtsék azt a nagyszabású idegenforgalmat, amely már a háború előtt is rendkívül jelentős gazdasági erejét képezte a Szepességnek, ma pedig a Poprádvölgyének szinte egyedüló élet- és keresetadó forrása. Hosszú ut vezet a savanyuforrás ismeretétől és a régi „Schmöcks“-től a mai Ótátrafüredig, ahol Poínisch Artúrnak, a telep kitűnő igazgatójának vezetése alatt folytatják a nemes és most már 140 éves tradícióval rendelkező fejlesztő munkát. Erre már csak az is készteti a fürdő tulajdonosait, mert amiként 140 évvel ezelőtt azért létesült, mert a savanyuforrás helye központja volt a Tátra-kutatás- nak, úgy Ótátrafüred ma is centruma a Magas Tátra életének, idegenforgalmának. 140 év alatt a leglátogatottabb világfürdők sorába emelkedett. 140 esztendő kulturmunkájának kiindulópontja és letéteményese. Ezért is, meg főleg azért, mert az idegenforgalom ma éltető alapja a Felsőszepesség gazdaság életének, az egész Tátrának nagy napja lesz az a jubileumi ünnepség, amelyet a 140-ik alapítási évforduló alkalmából a Kárpátegyesület Ótátrafüreden rendezni fog. Az utóbbi években nagyobbfoku járvány nem pusztított. Orvosa, a falunak nincs, ha szükség van rá, Uszorra mennek érte. Népmozgalom A faluban huszonhat évnél idősebb legény szinte nincs is. Ebben a korban, katonáskodás után már minden legény megházasodott, rendszerint falubeli menyecske fejét kötvén be. A magyar falu átka: az egyke fogalmát itt nem ismerik. Átlagosan ötcsaládos minden házaspár, de nem ritka a hét gyermek sem. Világosan mutatja ezt az a tény, hogy a falu lakosságának több, mint 50 százaléka 15 évnél fiatalabb, tehát gyermek. Ruházkodás A falunak jellegzetes népviselete nincs. A férfiak parasztruhát hordanak, a nők már inkább városit. Kulturális helyzet A faluban analfabéta nincs. Elemin kívül a két tanító mellett csupán még két személy végzett többet, polgárit. Községi iskolája kéttanerős és azt éven- kint átlagosan hatvan gyermek látogatja. Az iskolaépületben csak egy tanterem van, az is alkalmatlan: a tanitás a két osztálynál fölváltva folyik. Kulturegyesületük van: a SzMKE, melynek lelkes vezetője nem a tanitó, hanem egy 26 éves szabó. Kulturházuk nincs. Előadásaikat a korcsmában tartják, ahol színpad is van. Évenkint átlag két színdarabot adnak elő (legutóbb az „Ezerjót"). Kulturelőadá- saik látogatottak, legalább a falu fele jelen van. Népszokás Jellegzetes népszokásuk nincs. Testnevelés Labdarugócsapatuk nincs és nagyobb érdeklődés sem nyilvánul meg annak megala- kitása iránt. Csallóközi falu egy „szociográfiai interjú" tükrében Irtás Zombory György lembevéve — nagy ablakokkal. Egy szobát négy embernél több nem igen lakik, a gyermekeket is beleértve.
