Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-06 / 103. (4249.) szám
Előfizetési árj évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI, A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet 9 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • ® TELEFON: 303-11. • • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRfiHfl. Teljes erővel dühöng a katalánjai anarchista forradalom A katalán hadsereg visszaözönlik a frontról Barcelonába Véres harcok a főváros utcáin - Tölb szál halóit - A vidék az anarchisták kezében - A seneralldad kétségbeesett felhívásai MOLA BILBAO ELŐTT Miklas Budapesten (sp) — Két kis állam lett a Duna medencéjében Ausztria és Magyarország, alig tizenhétmillió lakosa van együttvéve, de a központi fekvés és a két nemzet belső potenciája mégis nagy középeurópai szerepre rendeli az országokat. Láttuk: húsz év alatt semmit sem sikerült rendezni nélkülük. Láttuk: csődöt mondott valamennyi kísérlet, amely a központi Dunára tapadó két állam nélkül nyúlt a dunai kérdésekhez. Tizenkétmillió magyar és tizennégymillió német él Középeurópában, tízmillió csehszlovák, tízmillió délszláv és tizenötmillió román mellett, a béke és a prosperitás szellője csak akkor lengedezhet a dunai berkek fölött, ha mindezeket a fajokat és nemzeteket Sikerül békésen egymás mellé rendelni. .Végretes hibát követnek el azok, akik az egyik csoportot kijátszák a másik ellen s az egyik felemelkedését a másik érdekeinek háttérbeszoritásával keresik. Az ellenhatás, amit e törekvések kiváltanak, rendszerint erősebb és maradandóbb, mint az eredeti akció. A közelmúltban számos dunai Círce megkísérelte, hogy Magyarországot elválassza Ausztriától és a kis alpesi köztársaságot bevonja a magyarellenes érdekszférába. Sokan előre repestek az örömtől a nagy „siker” előérzetében, de álmaik nem teljesedtek. Ausztria híi maradt a római blokkhoz. Ausztria nem tagadta meg a magyar érdekeket s Miklas elnök személyesen ment megpecsételni Budapestre a törhetetlen osztrák-magyar barátságot. Az a meleg szeretet és lelkesedéssé emelkedő rajongás, amivel a magyar fővárosban fogadták, azt igazolja, hogy a két állam tudatában van •együvétartozandóságának és semmiesetre sem engedi, hogy elválasszák őket egymástól. Régen nem fogadtak ennyi szeretettel külföldi államfőt e9Y európai fővárosban, mint Miklast Budapesten, ez több volt udvariassági aktusnál, ebben lendület volt és stílus, kiáradó vonzalom, testvériesedés. Aki ismeri a rendes európai államfőfogadtatások unalmát és félszeg ceremóniáit, a mesterkélt barátkozást és kikényszeritett éljeneket s most Miklas budapesti napjairól olvas, érzi a különbséget és látja, hogy ez több volt a megszokottnál. Ausztria és Magyarország fogadalmat tett a közös középeurópai életre. Milyen a keret, amiben e barátkozás és szövetségmegpecsételés lefolyik? Ausztria és Magyarország kis állam, de beletartozik a legnagyobb középeurópai blokkba, amely éppen most van keletkezőben és kétszeres fontosságot ad a budapesti eseményeknek. Egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy Németország és Olaszország végérvényesen megegyezett középeurópai politikájáról és hosszantartó közös programot dolgozott ki a dunai kérdésekről. Az ellentétek elsimultak: a német- és olaszellenes európai propagandának egyéb eredménye nem volt, mint az, hogy kibékítette a két fasiszta világhatalmat s ma már száztizmilliós blokk kristályosodik a Berlin-Róma tengely körül. Nem tudjuk, a Weltbühne- és a Tage- buch-szerü agitációnak ez volt-e a célja, de mindenesetre elérte, ami két évvel ezelőtt, a brenneri őrség kiküldésekor, még lehetetlennek látszott. A német-olasz koncepcióban helyet kapott Magyarország és Ausztria is. Nemcsak huszonötmillió embert, nemcsak két kis államot tizenhatmillió lakossal jelent ma a középeurópai magyarPARIS. Jelentettük, hogy a katalán fővárosban súlyos polgárháború tört ki a szocialista és demokrata generalidad és a szélsőbaloldali anarchista tömegek között. Kedden véres kilengések játszódtak le a városban* A kórházak megteltek sebesültekkel és az összeütközéseknek állítólag több, mint száz emberáldozata van eddig. Az esti hivatalos rádióleadás szerint az anarchisták uralkodnak a teljes katalán—francia határon, mig Barcelonában a generalidad került fölénybe anélkül, hogy az ellenfél ellenállását végleg megtörhette volna. Az anarchisták még mindig birtokukban tartják a barcelonai telefonközpontot és lehetetlenné teszik a külfölddel való telefonbeszélgetéseket. Az előzmények A különböző helyről Párisba érkezett jelentések szerint a helyzet a következőképen rekonstruálható: Kataloniában hónapok óta súlyos belpolitikai krízis kisértett. Az anarchisták nem engedték, hogy lefegyverezzék őket és nem voltak hajlandók a frontra indulni. Magatartásukat azzal indokolták, hogy a generalidad nem kedvükre való és követelik a barcelonai rendőrség ellenőrzését. Az anarchisták főleg a francia határvidéken erősödtek meg és szinte államot létesítettek az államban. A generalidad az elmúlt napokban elhatározta, hogy leszámol a szélsőbaloldali raság és németség, amely a középeurópai gondok békés megoldására törekszik. Egyre fontosabb erők támogatják. Az ol'asz- jugoszláv szerződés, a román-lengyel közeledés, a száztizmilliós összhang Róma és Berlin között előbb-utóbb, hosszas tárgyalások után eléri a vágyott célt: a dunai megnyugvást, amelyben nem lesznek többé fentlevők és lentlevők, hanem valamennyi kózépeurópai nép egyforma joggal és érdekeinek egyforma tiszteletbentartásával készülhet a békés, boldog életre. Ausztria és Magyarország ma kis része a nagy középeurópai paktumnak, mely Varsótól Berlinen át Rómáig készülőben van, s valószínűleg más középeurópai hatalmakat is megnyer. E nagy szövetség tervei békések. Miklas és Horthy pohárköszöntői félreértést nem törően leszögezik ezt. s az egész osztrák—magyar testvériesedésnek, annyi más hasonló államfőtalálkozással ellentétben, szigorúan békés jellege volt. Egyenesen nevetségesnek hangzik* amit az egyik dikálisokkal és expediclós hadsereget küldött a határra, hogy helyreállítsa tekintélyét, A fenyegető veszély hatása alatt az anarchisták elhatározták, hogy cselekedni fognak. Ultimátumot intéztek a kormányhoz és azt követelték, hogy a kormány fölött az ellenőrzést az anarchista párt gyakorolja. Válaszként a generalidad parancsot adott a kormány rohamosztagainak, hogy a fronton és a front mögött azonnal fegyverezzék le a polgári személyeket és az anarchistákat. Az anarchisták fölvették a harcot. Még mielőtt a rohamosztagok cselekedni tudtak, mozgósították fegyveres híveiket és Barcelonában megkezdődött a razzia a gyérszámu rohamosztagok ellen. A rendőröket és a kormány híveit egyszerűen lelődözték, vagy foglyul ejtve, elszállították Barcelonából az anarchisták biztos területeire. Miután igy megerősítették állásaikat, azt követelték Com- panys elnöktől, hogy az anarchista túszokat bocsássa szabadon. Companys kénytelen volt eleget tenni a szélső baloldal követeléseinek, mert különben az anarchisták legyilkolták volna az elfogott kormánypártiakat. Companys visszahívja a frontról a katonákat E drámai pillanatban a kormány kénytelen volt rádió utján fölszólítani az arragoni fronton harcoló milíciát, hogy azonnal térjen vissza Barcelonába és siessen a generalidad segítségére. Ugyanakkor a kezükben legkomolyabb cseh lap a budapesti köröndi csapatszemlével kapcsolatban ir. „Magyar- ország megmutatja katonai erejét” —■ ordítja a cím az első oldalon, s a lap fölháborodik, tiltakozik, félreveri a harangokat, mert ime, a magyar hadsereg bemutatkozott, Magyarország mértéken fölül föl van fegyverkezve. Megdöbbentőbb szemfényvesztést és hipokrizist el sem képzelhetünk, mint ezt a beállítást. Daliás huszárok vonultak el az államfők előtt kivont karddal, ficánkoló paripákon, az egyik század fehér, a másik szénfekete, a harmadik pej, a negyedik vörösderes lovakon. Öröm volt nézni a szép legényeket. Utánuk gyalogosok, csendőrök és rendőrök következtek, egy kis parádé volt az egész, a szemnek jóleső látvány, semmi egyéb. A levegőben nem keringtek bombavetők és vadászrepülőgépek, tankok nem dübörögtek az Andrássy-uton, gépesített osztagok nem száguldottak át a vendégek előtt, — azok a külföldi nézők, akik másfajta katonai fölvonulásokat szoktak lévő rendőri rádión az anarchisták is fölszólították híveiket, hogy mindenütt vegyék föl a harcot a kormánnyal és támadják hátba a fronton lévő katonákat. Egyelőre nem tudni, hogy a két fölhívásnak a harctéren lévő csapatok miként tesznek eleget, de bizonyos, hogy egyes helyeken a bomlás már megkezdődött. A reggeli lapok jelentése szerint több zászlóalj kormányhü katona elhagyta a frontot és bevonult Barcelonába* hogy helyreállítsa a rendet, A telefonközpont ostroma Az anarchisták időközben elfoglalták a telefonközpontot s itt került sor az első uccai ütközetre. A kormány rohamosztagokat küldött ki a telefonközpont visszafoglalására, de a csapatok nem tudták elfoglalni a hatalmas épületet és több rohamuk megtörött az anarchisták ellenállásán. Az ütközetnek több mint száz halottja volt. A harc kedden éjfélkor még javában tombolt. A kormány a belvárost megtisztította az anarchistáktól, de a külvárosok nagyobb épületeiben a szélsőséges elemek elsáncolták magukat s napokig küzdhetnek a kormánycsapatok ellen. A generalidad kétségbeesett felhívásokat intéz a munkássághoz, hogy a fasizmus elleni harcot ne adja fel és ne ássa alá Katalánia jövőjét az egymás közötti harccal. A reggeli óráikban még mindig bizonytalan hírek érkeznek a város harctereiről. A franciaspanyol határ mentén az anarchisták tovább tartják pozícióikat. A francia határőrök megfigyelték, hogy a kormány vámőreit egymásután elfogták és helyüket anarchista jelvényü meg, szinte idillikusnak érezhették a köröndi csapatszemlét. S a cseh lap mégis „magyar veszélyéről ir vele kapcsolatban. A magyar „hadi hatalomról”, s megbotránkozik. Létezik tisztább esete a kétféle mértékkel való mérésnek, bizonyítéka annak, hogy Középeurópában nincs egyenrangúság és az élet a „quod licet Jovi, non licet bovi” elvére épül föl, mint az, amit a cseh lap a köröndi csapatszemlével kapcsolatban jelez? Az egyik oldalon a „béke veszélyeztetése”, ha száz nagybajuszu huszár vonul föl az Andrássy-uton, a másik oldalon „békeaktus”, ha a bolsevizmus elrendeli a tizenötezredik hadirepülőgép építését, újabb tízezer tankot szerel föl, megépíti a világ legnagyobb kaliberű támadó- ágyúit és fölavatja a „kémiai háború gyárainak” városát. A hipokrizisen csak mosolyogni tudunk, s érezzük, hogy Miklas és Horthy találkozása békeaktus, két egymást szerető és tisztelő és évszázados sorsközösségben élő dunai nemzet barátkozása*
