Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-19 / 290. (4139.) szám

'PRAGAIAW.^ARHIRLAR 7 Letartóztatással végződött a talpfapanama fővádfottfának drámai kihallgatása Eljárás indul ellene a hatóság megrágalmazása miatt Brünn, december 18. A talpfapanama teg­napi tárgyalásán drámai izgalmak közt folyt le a fővádlott, Lefkovics Ferenc kas­sai fakereskedő kihallgatása. A 'kihallgatás azzal végződött, hogy Lefkovicsot az ügyész indítványára újból vizsgálati fogságba helyezték. A tárgyaláson először Prohászka Ferenc munkásnak a bírósághoz intézett levelét ol­vasták fel, amely elmondja, hogy huszonhat kilométernyi vasútvonalon a talpfák nagyrésze megrothadt és kéí- négy éven belül1 ki kell azokat cserélni. A talpfákon gomba rakódott le és ennek folytán a rothadás az egészséges részek­re is átterjedt. Normális körülmények kö­zött a talpfák 20—22 évig tartanak el, de a rothadásban levő talpfák veszélyeztetik a forgalmat és azokat az építésvezetőnek nem lett volna szabad átvennie. Az ál­lamügyész megjegyzi, hogy valószinülpg a Skalitz—Boskowitz—Letowitz vagy a Lundenburg—Prerau-vonalról van szó, A visszavont beismerés Déli egy órakor kezdték meg Lefkovics Ferenc kihallgatását. A fakereskedő nagyot hall, rendkívül halkan és gyorsan beszél, úgy hogy kezdetben alig lehet 'érteni vallo­mását. Kijelenti, hogy nem érzi magát bű­nösnek, mert a vizsgálat alatt tett vallomásai nem fe­lelnek meg a valóságnak és azokat ki- kényszeritették belőle. Az elnök* Nemcsak a rendőrség, hanem a vizsgálóbíró előtt is olyan részleteket mondott el, amelyek kizárják a kényszer al­kalmazását. Lefkovics elmondja a vizsgálat lefolyá­sát. Először 1933 január 13-án tartottak nála házkutatást. Beismerte akkor, hogy el­látást nyújtott a tisztviselőknek és az ellá­tási költséget néha készpénzben fizette ki. Ez olyan szokás, amelyet a 'hollandiai és a birodalmi német talpfaszállitásnál is alkal­maznak a kereskedők, a magyar vasutaknál pedig a szerződésben is bennfoglaltatik, hogy az átvevő bizottság tagjainak polgári elhelyezést és ellátást kell nyújtani. 1923- ban a kilencedik osztály főnöke, Nechleba, kifejezetten kijelentette előtte, hogy az ilyen vendéglátás természetszerűen megengedett dolog. 1933 december 15-én lefoglalták va­lamennyi üzleti könyvét a kassai pénzügy- igazgatóság rendeletére és a vizsgálat 1934 március 25-ig tartott. Mikor a könyveket el akarta szállítani, megérkezett a rendőrség és újra lefoglalta azokat. Ekkor újabb ház­kutatást tartottak nála. Az elnök: ön előzőleg elégetett egyes la­pokat a könyvekből és telefonált Wolff ne­vű alkalmazottjának. A vádlott: Semmit sem égettem el és nem telefonáltam. Az elnök: A tanuk mást bizonyítanak. Elmondja ezután a vádlott, hogy felesé­ge, aki cukorbeteg, a házkutatás alatt ösz- szeroskadt és csak egy órával későbben en­gedték meg, hogy orvost hívhasson. A vo­nat csak délben indult Brünn felé, de őt már reggel kilenc órakor elvitték a lakásból eszméletlenül fekvő felesége mellől. A brünni rendőrségen azzal fogadták, hogy itt majd megtanítják táncolni és nem fogják szégyelni magukat, hogy megpofozzák. „Spanyol inkvizíció“ A további kihallgatás során elmondja Lefkovics, hogy Kvarda vizsgálóbíró, aki időközben meghalt, spanyol inkvizíciót alkalmazott nála. Háromhavi vizsgálati fog­ságból tiz hetet a rendőrségen töltött, ahol sötétkamrába zárták be. Első kihallgatása három hónap elteltével történt meg. A bíró kijelentette, — mondotta a vádlott —, hogy itt fogok megrothadni, mikor már mindenkit szabadon bocsátottak és addig nem mehetek haza, amíg meg nem erősítem mindazt, amit a rendőrségen vallottam. Elnök: Ez mindennek a teteje, ön nem vádolhatja itt a bíróságot spanyol inkvizi- cióvaL Heves összetűzésre kerül a sor dr. Bríza védő és dr. Csermák államügyész között. Az ügyész megállapítja, hogy a védőügyvé­dek, akik egymás kezébe adták az ajtóki­lincset, sohasem tettek panaszt nála és til­takozik az ellen, hogy ilymódon vádolják meg az elhalt vizsgálóbírót. Az ügyész fenntartja magának a jogot, hogy Lefko­vics ellen hatóság megrágalmazása cimén vádat emeljen és kéri, hogy újból helyezzék vizsgálati fogságba a vádlottat, aki hitek nem érdemlő módon visszavonja korábbi vallomásait és e taktikával megne­hezíti a büntető eljárást, összebeszélés ve­szélye is fennforog, mert Lefkovics mint fő­vádlott befolyásolhatja azokat a tanukat, akik ezután kerülnek kihallgatásra. Lefkovics kijelenti, hogy az ügyvédek le fognak mondani a védelemről, ha a vád­lottaknak nem engedik meg a védekezést és azt, hogy panaszt tegyenek a vizsgálat miatt. Az elnök az iratokból megállapítja, hogy Lefkovicsot 1934 április 23-án szállították be a brünni fogházba és a vizsgálóbíró csak julius 23-án hallgatta ki. A bíróság ezután tanácskozásra vonult vissza és rövid távoliét után visszatérve ki­mondotta döntését, amely szerint a vádlottat rendes fogságba helyezik. Az indokolás szerint szökés veszélye forog fenn, mert a vádlott tisztában van azzal, hogy újabb vallomása nagyobb büntetést eredményezhet. A vádlottat ezután elvezet­ték. Védője felfolyamodást jelentett be le­tartóztatása ellen. A „spanyol11 toborzás miatt letartóztatták a prágai kommunista központ két titkárát Magyar munkanélküliek is lépre mentek ■ Egy csaló „önkéntes" vezette nyomra a hatóságot Prága, detoemher 18. A spanyol vörös hadse­regbe folyó kiterjedt tolborzóakció kivizsgálása .nagy eréllyel folyik. Megállapították, hogy Cseih- és Morvaországban alig volt sikerük a to'bor- .zóknak. Leginkább szloventszkói ée főleg magyar nemzetiségű munkanélküliek mentek lépre. Nagy­részt egyszerű emberek voltak a toborzottak és nem sikerült egyetlen egy szakmunkást, repülőt, sofőrt, vagy mechanikust sem anegkörnyékezniök. Ezek a magasabb értelmiségii iparosok nem dől­tek be a May KáToly-szerii meséknek. A nemzetközi vörös dandár csehszlovákiai újoncai 1500 korona kézipénzt kaptak, de eb­ben már bennfoglaltatott a határig szóló vas­úti útiköltség is. A toborzottaknak elárulták a titkos jelszó egyik felét, amellyel a határállomáson a vörösök ügy­nökénél jelentkezniök kellett. Az ügynök azután közölte velük a jelszó másik felét, elszedte útle­veleiket és Becsen keresztül az osztrák—svájci határig kísérte őket, hogy ott, a következő ügy­nöknek adja át az ,,nijoncszá,llitmányt“. Valamennyi toborzott lepecsételt parancsot ka­pott, ^amelyet külön küldönc kézbesített ki nekik. A titkos parancs az ausztriai útvonal leírását tar­talmazta, azzal a külön figyelmeztetéssel, hogy Németországot nem szabad érinteniük. Ilyen utón aztán sikerült is néhány szerencsétlennek kijutnia Spanyolországba. A toborzásnak a prágai kommunista párttit­kárság irodájában lefolytatott házkutatás vetett véget. Ez alkalommal — mint azt jelentettük, — öt személyt őrizetbe vettek és nagymennyiségű kompromittáló iratanyagot lefoglaltak. A vizs­gálattal összefüggésben ma letartóztatták Lufta Rudolf kommunista párt- titkárt és Veíiska Rudolf titkárt. Mindkettő ellen remdtörvényes eljárás indult. A toborzóakciót tulajdonképpen az árulta el, hogy _ az egyik „önkéntes1* ravaszabb volt, mint az ügynökök. .Háromszor vétette fel magát a spanyol vörös hadseregbe, minden alkalommal más ügynöknél .jelentkezett, s minden esetben felvette az 1500 koronát, hogy végül is otthonmaradjon. El is dicsekedett a könnyű keresette,1 és ezzel vezette a hatóságokat a helyes nyomra. A prágai házkutatással egyidejűleg Északcseh- lOrszágban, főleg Böhmis'ch-Leipa vidékén is vizs­gálatot folytat a rendőrség, mert több jel szerint jeizen a vidéken is folyt nagymérvű toborzás. (*) Liszt-Paganini emlékhangverseny Gsimá­ban. A génuai városi színházban Paganini és Liszt emlékhangversenyt rendeztek, amelyen Cappa szenátor Liszt magyarságát emelte ki ün­nepi beszédében. Ornella Burlando zongoramű­vésznő Liszt-müveket játszott nagyszerű elő­adásban. A hangversenyen megjelent a magyar konzul és alkonzul, valamint az ottani magyar­ság elitje. (*) A Néma levente bemutatója a kassai szín­házban. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A hat­napos vendégszereplésre visszaérkezett magyar színtársulat kedden és szerdán mutatta be a kas­sai színházban Holtai Jenő költői szépségekben gazdag, kitűnő verses játékát, a Néma leventét, amely azonban — nem .tudjuk, hogy a cenzúra jóvoltából, vagy pedig a színház vezetőségének túlságos opportunitása folytán — a Néma lovag címen került színre. Ezt az önkényes címváltoz­tatást mindenképen fölöslegesnek, sőt: nevetsé­gesnek találjuk, mert hiszen a darab Mátyás király korában játszódik s abban az időben a levente szónak egészen más volt az értelme an­nál, ahogy azt ma szeretnék egyesek magyaráz­ni. Ez a fölösleges címváltozás azonban — hála a közönség magasabb intelligenciájának — csöp­pet sem befolyásolta a színház látogatottságát s mind a két napon csaknem telt ház élvezte Hel- tai Jenő tökéletesen csengő verseit, kristálytiszta magyar nyelvét és gazdag költői képzeletét, ami­ket az előadás hűen igyekezett interpretálni. A szereplők mindegyike legjobb tudásával igyeke­zett megfelelni föladatának s a közönség ezt az igyekezetét sok ta;pssal jutalmazta. — Az elő­adás vezetőszólamát Jánossy Terka vitte. Si­kerre vitte: sokszínű, nagyon szépen beszélő, A KELETAFRIKAI OLASZ CSAPATOK DIADALMAS HAZATÉRÉSE Nápolyiban nagy lelkeeedé8»el fogadták Staraee feikéteitiges hadosztályát; rutinos színésznő Jánossy Terka, akit jólesett látni Zilia szerepében. Sereghy Andor Agárdy lovagja férfias, elhitető volt. Némethy Zoltán Mátyás királyt, Kolár Mária pedig Beatrix hercegnőt játszotta kifogástalanul. Károlyi Vil­mos viszont kissé modoros volt és tulíhangosan interpretálta a halk lírai verseket. Kár. Kőmi- ves Erzsi sem tetszett ezúttal. Olasz dajkája in­kább cigártjiasszonyos volt. Gabányi Böske és Horkay Jolán azonban üdék és finomak voltak s a többiek: Farkas Pál, T. Némethy Rózsi, Bodó József, Ertsey Barna is kifogástalanul já­rultak hozzá a nagy sikerhez. De hozzájárult ehhez a verses darab valamenyi szereplőjének hibátlan szereptudása is. (—r. k.) (*) Uj PRMKE-szervezet. Unigvárrol jelen­tik: E napokban alakúd meg leikes hamsai értekezlet ke'reáébe'n a Kárpátaljai Magyar Kuli in-egyesület kigycsi helyi csoportja. Vv e 11- man.ii Mihály központi ügyvezető lelkes ha­tású 'beszéde után mondották ki a mega.a- ikulásit s választották meg a tisztikart. Elnök lett Husztihy Béla, alelnök Hergó Ferenc, tit­kár Szabad Gáza, pénztáros Sas Kálmán, jegyző Csók András, ekenörök Illyés András és Tóth András. (*) Zenei élet Losoncon. Tudósítónk jelenti: A losonci zenei élet a mostani idényben a Ze­nekedvelők Körének december 12-i hangverse­nyével érte el csúcspontját. Tanka Jenő (bari­ton) négy dalt énekelt zenekari kísérettel. A dalok előadása tökéletes volt. A zenekar Beethoven Egmont-nyiíányát, Dvorák Szláv táncát és Rachmaninoff egyik prelüdjét adta elő. A miisor második részét a zenekar Suppé Piqu.e Dame nyitányával vezette be. Ezután a ,,Karácsonyesti álom" cimü eredeti pantomim következett Losonc legkiválóbb műkedvelői és táncosnői közreműködésével. Lengyel Renée (aki Godard Altató-dalát is énekelte), Pompc Lili, Fleissig Zsuzsa, Landler Valéria, Schmier Kató, Demeter Vera, Dénes Adrienné, Unger Klára, Herold Irén, Haas Éva, Káposztássy Lí­via, Schmier Lívia, Telgárszky Ildikó és Deme­ter Sári mind kitűnőek voltak szerepeikben, úgy­szintén Losonczi Sándor és Waldmann György. Kedvesek voltak a gyermekszereplők: Székely Vera, Telgárszky Eleonóra, Beinrohr Ernő, Ve- lits Arisztid, Schramm Laci, Vaczula Kató, Hoffmann Juci, Iglár Kató és Paulovics Jenő. A darab kiállítása és koreográfiája igen szép volt. A zenekart Márkus János karmester taní­totta be és vezette. A zenekar úgy technikai, mint zenei szempontból tökéleteset nyújtott. A táncokat S. Szenes Erzsébet tanította be. Az előadás nagy siker jegyében fol-yt le'. 1936 december 19, szombat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom