Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-04 / 252. (4101.) szám

1936 november 4, szerda. 7 HtífytHida vátludá Cseh- és Morvaországban keddre virradó éjsza­ka derült időjárás lépett fel, mig a Kárpátok­ban továbbra is felhős, csapadékra hajló idő volt. — Időjóslat: Még változékony, esőre haj- : ló, nyugati szél. — ADOMÁNYOK MAGYAR SZOCIÁLIS CÉ LÓKRA. Az egyesült párt pozsonyi sajtóosztálya Közlj: A pozsonyi szervezet szociális céljaira újabban a következő pénzadományok érkeztek be: Fülek é-s vidéke keresztény fogyasztási szövet­kezet 20, N. J. 200, Műkedvelő Színpad 50, özv. B. K. 50, E. 100, F. Cs. A. 100, N. B. 100 és Szent Antal nevében 100 korona — Amidőn a szervezet vezetősége a magyar segítség nagy horderejét felismerő nemesleíkü adományozóknak ezúton fe­jezi ki hálás köszönetét, egyben újólag felkéri a magyar társadalmat, hogy támogassa nemzetvédő munkáját a magyar összetartás jegyében. — GYERMEKOTTHON SOMORJÁN. Felső­csallóközi tudósítónk jelenti: A soinorjai já­rási fiatalkorúakat védő egyesület elhatároz­ta, hogy a népjóléti minisztérium támogatá­sával gyemekotthont épit Somorján. A járás pénzügyi bizottsága legutóbb 50.000 koronát szavazott meg e célra. Az építkezés tavasszal megkezdődik. — ÉKSZERT, DINAMITOT ÉS EGYEBET LOPNAK. Ny Mimi munikatáfnsiuin'k jelenti: Jelen­tettük, hogy októberben Lamereitten tettesek kii- íoszkcxtMik a vágbeszterced Messiinger Gézia-félie ókszer üzletet. A nyomozás során a osemdönség inegálilaipiitotta, hogy az együk tettes Gamgas Andris lengyelországi száiruniaizásai betörő volt és sikerült is letartóztatni. A betörő vailLomósa után megtalálták a zsákmány egy részét. A 'be­törő két társát kereisá a csemdőrség. — A Radóc melletti Ma-cskailulk kőbányából ismeretlen tet­teseik negyven k'íló dünaimitot loptak. A jelek szerint a lopásit elbocsátott munikások követték el. A esemdőmség megindította a nyomo zá-st. — Tegnapelőtt éjjel ismeretlen tettesek betörtek a KreneJk-oég holiosi fiókjának kirakatát s több mint 800 korona értékű árut lloptak el onnan. A csendőrség keresi a tolva,jóikat. — Komáromi tudósítóink jelenti: Táncos V.ince gutái ilakos Komáromban sok betörést követett eil. Többek között betört Kerekes László lakásába s ott teititemiérték. A bíróság most hétlhómapi börtönre ítélte Kerekest. — Varga Antal komáromszeint- péteri lakos lopás miatt állott a bíróság diőitt. Teikintve, hogy már 'többször volt büntetve, a bíróság hétbavd börtönre ítélte. — TŰZ PUSZTÍTOTT DEÁKIBAN. Nyit- rai munkatársunk jelenti: Deáki községben ismeretlen okból tűz keletkezett Csibor Jó­zsef református lelkész gazdaságában. Az anva<n kár jelentékeny. — ELÍTÉLT SZTRÁJKSZITÓK. Komáromi tudósitónk jelenti: Mészáros Júlia, Bálint Jú­lia, Luki Mária, Halász Erzsébet, Hamron Róza, Luki Júlia és Szorán Róza bar&endrédi munkásasszonyok összegyűjtötték társnőiket s Gachyll Kálmán földbirtokos földjére vonul­tak és az ott dolgozó munkásokat a munka abbahagyására kényszeritették. Az asszonyok között nagy veszekedés keletkezett, mert egyik részük nem volt hajlandó abbahagyni a munkát. Végül az asszonyok összevereked­tek. A harcias asszonyok magánszemélyek elleni erőszakkal vádolva kerültek a biróság elé. A tanuk terhelő vallomása után a bíró­ság 8-tól 14 napig terjedő fogházbüntetésre ítélte őket. A változás éveiben a rég bevált termé­szetes „Ferenc József" keserüviz nélkülöz­hetetlen háziszer, főként, ha arra kell töre­kednünk, hogy az agy, a tüdő és a szív felé irányuló vértódulást ellensúlyozzuk, vala­mint, hogy az emésztőszervek renyhe mű­ködése folytán a belekben beállott pangást biztos és enyhe módon megszüntessük. — ERKÖLCSTELEN APÁK. Szobránci tudó­sítónk jelenti: A közeli Tárná községben a csend­őrök letartóztatták Lakatos Lajos uradalmi ke­rékgyártót, akit huszonhatéves Margit leányának vőlegénye jelentett fel közvetlenül az esküvő előtt. A feljelentés elmondta, hogy az öreg ember viszonyt folytatott leányával. A szerencsétlen leány kihallgatásakor szintén beismerte ezt, mire az elvetemült apát a csendőrök a nagymihályi járásbíróság fogházába szállították. A házasság­ból semmi sem lett és a vőlegény elhagyta az apa által elcsábított menyasszonyt. Az öreg Laka­tos egyébként büntetett előéletű és idősebbik fia, aki tanító volt, szintén börtönben ül jelenleg különböző szélhámosságok miatt. — Lőcsei tudó­sítónk jelenti: Horvát Ilona porubai cigányleány ellen édesapja erkölcstelen merényletet kísérelt meg, g mivel a leány ellene szegült, az öreg ci­gány borotvával több helyen súlyosan megsebe­sítette a leányt, úgyhogy annak egyik szeme is kifolyt, A bestiális ember ezután elbújdosott az Alacsony Tátra erdőségeiben. A csendőrség há­romheti üldözés után a nyomába került, mire Horvát menekülés közben átúszta a jéghideg Vág folyót és Okolicsnó határában rejtőzött el. Á csendőrök körülzárták a határt és tegnap sikerült elfogni a cigányszatirt. — LETARTÓZTATOTT SZAHARIN- CSEMPÉSZ. Zsolnai tudósitónk jelenti: Az it­teni csendőrség tegnap letartóztatott egy szilé­ziai szaharincsmpészt, akinél néhány doboz árut is lefoglaltak. Kihallgatásakor elmondta, hogy Flodin Jánosnak hivják és freistadti illetőségű. Az a gyanú merült fel, hogy az illető tagja annak a nagyszabású csempészs^ervezetnek, amelynek vezetőit, mint közöltük, nemrégiben fogták el. Flodint beszállították a zsolnai járás­bíróságra. ROOSEVELT. Newyork, november 3. (MTP) Ma dől el négy esztendőre az USA sorsa, ma kell döntenie az Egyesült Államok több mint ötvenmillió női és férfi-választójának abban a kérdésben, hogy kitart-e a demokrata Roosevelt mellett vagy pedig a republikánus Landon mögé áll. A dön­tés nem hagyhatja hidegen Európa népeit sem, mert arról van szó, hogy a most következő és a jelek szerint sorsdöntőnek ígérkező négy esz­tendőben ki gyakorolja a hatalmat a világ egyik legnagyobb népe fölött. Az elmúlt hetekben Roosevelt és Landon pártjának nem volt ter­mészetesen egyéb gondja, mint megdolgozni ezt az ötvenmillió választót, ami eltekintve minden egyébtől, technikai szempontból is nagy és ne­héz feladatnak mondható. Roosevelt például az amerikai jelentések sze­rint legalább ötmillió ember előtt beszélt sze­mélyesen és megszámlálhatatlan azoknak a polgároknak száma, akik különböző váro­LANDON. sokban az ő rádióbeszédeit hallgatták. Ellenfele, Landon az amerikai statisztikák sze­rint mindössze egymillió és ötszázezer hallga­tóig jutott el, persze nem lehet tudni, hogy ezekben a számokban mennyi a blöff, az azon­ban bizonyos, hoy mindkét elnökjelölt hihetet­len erőfeszítéseket tett a yálasztótömegek meg­nyerésére, Roosevelt a választási küzdelem során kérész- tül-kasul utazta az országot és nem kevesebb, mint IS ezer mérföldet tett meg előadókörutja során* Landon sem maradt el sokkal mögöt­te, ő 15 ezer mérföldet tett meg, hogy személyesen szólhasson híveihez. Az utol­só szónoklat ma éjfélkor hangzott el és Roose­velt értette a módját, hogy az utolsó szót magá­nak biztosítsa. Landonnak 10-től 11-ig volt módjában rádióbeszédet mondani, mig Roose­velt 11 és 12 között mondotta el utolsó hatal­mas beszédét. A demokratikus diktátor Ezek a számok mutatják, hogy az amerikai el­nök mennyire függő viszonyban van a nagy- tömegekkel s nemcsak ilyenkor, választások idején,, hanem hivatalában is, ahol nem annyira a törvény szabályozza magatartását az egyik vagy másik kérdésben, mint inkább a közhangu­lat. Ezt a tapasztalatot maga Roosevelt tette. Emlékezetes Roosevelt két nagy harca, amely sokáig izgalomban tartotta a közvéleményt. Az egyikben a parlamenttel és a szenátussal került szembe és csatát veszitett, mert ellene volt a közhangulat, a másikban a legfőbb autoritással, a felsőbírósággal került szembe, amikor a leg­felsőbb biróság törvényellenesnek bélyegezte a NIRA-t, de Roosevelt a törvényellenes gazdasági expe­rimentumot mégis sikerrel folytathatta to­vább, mert melléje szegődött a néphangulat S ha lehet is némi joggal beszélni az Egyesült Államok elnökének diktátor! hatalmáról, az igazság nevében hozzá kell tenni, hogy ez a diktátori hatalom egy néptribün hatalma. Az elnök államjogi helyzete egyébként rend­kívül előnyös. Egyetlen más állam sincs, talán kivéve Né­metországot, amely az államfőinek olyan ha­talmat helyezzen a kezébe, mint az Egyesült Államok demokratikus alkotmánya. Ellentétben a többi demokráciákkal az amerikai elnök nemcsak az államői tisztet tölti be, ha­nem ő a tényleges kormányfő is, ő az állandó miniszterelnök. Az amerikai demokrácia nem ismer parla­menti utón való miniszterbuktatást, mint az európai demokrácia. A kormányt ugyan­is saját Ízlése és elgondolása szerint állítja ösz- sze az elnök, ő válogatja meg tehát miniszte­reit, akik mint államtitkárok és hivatalnokok működnek és kizárólag az ő személyes utasítá­sait tartoznak követni. Az amerikai miniszterek­nek tehát mindaddig, amig az elnök bizalmát él­vezik, nem lehet okuk aggodalomra, hogy a parlament vagy a szenátus megbuktatja őket. még akkor sem, hogyha a népképviselet ellenük foglal állást. És természetesen fordítva: az el­nök munkatársai megválogatásában nem köteles tekintettel lenni a népképviselet óhajaira. A legfelső biróság és az elnök Csakhogy ezzel még nem merül ki a korlát­lan elnöki hatalom, az elnök ugyanis nemcsak közvetlen munkatársait válogatja meg és mi­nisztertársait, hanem ő nevezi ki és ő válogatja össze az összes fontos államfunk- eionáriusokat, főhivatalnokokat, sőt még a legfelsőbb biróság tagjait is. Ez a legfontosabb hatáskör, mert a felsőbíróság az Egyesült Államokban az egyetlen instancia, amely az elnökkel szemben is megőrzi teljes füg- getlenségét. Az elnökök azonban nagyon ritkán élhetnek a kinevezési joggal. A legfelső biróság kilenc tagját a mindenkori elnök választja ugyan, de tekintettel arra, hogy a megbízatás életfogytiglan szól, rit­kán van alkalma az elnöknek négyéves hiva­taloskodása során élni a kinevezés jogával. Az elnök viszonya a népképviselethez, helye­sebben a szenátushoz és a parlamenthez a vétó­jogban nyilvánul meg, amivel a parlament és szenátus munkáját legalább is hosszú időre meg­akaszthatja és teljesen eredménytelenné teheti. Ha tudniillik egy törvénnyel szemben az elnök él vétójogával, akkor a népkép viseletnek csak a. legközelebbi ülésszak alkalmával van joga újból elővenni és újból egészen elölről letárgyal­ni a javasatot. Ez az eljárás hosszú és körülmé­nyes és nagy súlyt ad az elnöki vétójognak. A népképviselet szerepe Az elnök a népképviseletnek csak bemutatja a külföldi hatalmakkal kötött szerződéseket, egyébként azonban teljesen egyedül dönt afö­lött, hogy milyen szerződéseket kössön az or­szág nevében. Az elnök maga köti a külföldi hatalmakkal a szerződésieket és maga is írja alá. A külpolitika irányítása teljesen az ő kezében van. A parlamentnek nincs más feladata, csak az, hogy ratifikálja az elnök által kötött szerző­déseket, tekintettel arra, hogy a parlament csak belpolitikai kérdésekkel foglalkozik. Sokkal súlyosabb a helyzet a szenátusban, ahol egy- egy külpolitikai kérdés eldöntéséhez kétharmad többségre van szükség, tehát egy aránylag kis ellenzék megakadályozhatja a legfontosabb kül­ügyi kérdések rendezését. Ezért van aj, hogy az elnök rendszerint csak akkor lép javaslatai­val a szenátus elé, hogyha már előzőleg sike­rült egyezséget létrehozni. Történelmi jelentő­ségű elhatározása volt például a szenátusnak az, amikor dezavuálták Wilsont, nem voltak hajlandók ratifikálni a versaillesi békeszerződést és en­nek a határozatnak következményeképpen nem is lépett be Amerika a népszövetségbe* Az elnöki hatalmat belpolitikai téren sokkal kevésbé korlátozza a parlament működése, mint a föderatív jellegű alkotmány. Nem szabad meg­feledkezni arról, hogy az amerikai Egyesült Ál­lamok valóban 48 államnak meglehetősen sza­bad szövetkezése, amin belül az egyes államok igen nagyfokú önállóságot élveznek. Például az egyes államok igazságszolgáltatása teljesen füg­getlen Washingtontól. Általánosan ismert tény, hogy mennyire különböző törvények vannak ér­vényben az egyes amerikai államokban, külö­nösen, ami a halálbüntetést és a válást illeti. Már csak ezért is kénytelen az államfő minden tetténél tekintettel lenni az ország hangulatára, hiszen a negyvennyolc különböző állam szabad­ságát csak úgy tudja respektálni, hogyha igazo­dik a közhangulathoz. Négy esélytelen jelolt A mai napra tehát minden túlzás nélkül lehet mondani, hogy sorsdöntő jelentősége van Ame­rika és az egész müveit világ számára. Komoly küzdelem csak a két favorit között lehet, annyi­ra, hogy nem is tudja például az európai köz­vélemény, hogy Roosevelt és Landon mellett még négy mis jelöltje is van az elnökválasztási küzdelem­nek* A négy esélytelen jelölt között első helyen áll William Lemke, egy volt republikánus és az in­fláció lelkes híve, követői főleg a farmerek kö­zött vannak, ő maga is farmer Észak-Dakotá­ban. Vállalkozását három ember támogatására alapítja. Az egyik mindenesetre komoly hata­lom az Egyesült Államokban, Coughlin, a híres rádiólelkesz, Amerika egyik legnagyobb szónoka, aki kijelentette, hogy egymaga tízmillió szavazatot fog verbuválni Leinkének, öt támogatja Townsend is, a híres „towsendis- ta“ elmélet megalkotója, aki magas öregkori ál­lamsegélyben látja minden földi baj orvossze­rét. A harmadik, aki Lemke mögött áll, Louisia- na állam meggyilkolt kormányzójának, Long szenátornak az utóda, akit egyébként az ameri­kai fasiszták vezérüknek tekintenek: Gerald L. K. Smith. önálló jelöltet állítottak a szélső baloldali pártok, a szocialisták és kommunisták is. A szocialista jelölt Norman Thomas, aki vagy egymillió biztos szavazattal számolhat, a kom­munista jelölt Earl Browder, akinek aligha lesz ötvenezer szavazata. A legérdekesebb az, hogy a kommunista jelölt választási beszédében igye­kezett megnyugtatni híveit és azt hirdette, hogy a kommunista párt nem gondol többé világfor­radalomra, ezzel szemben a szocialista jelölt be­jelentette, hogy megválasztása esetén radikális szociális reformokat fog végrehajtani. A negydik jelölt dr. Dávid Leigh Colvin, aki prohibiciós programmal lép fel. A prohibiciónak ma is sok híve van Amerikában és nem lehetet­len, hogy az 1932-ben elért 80 ezer szavazatot még növelni fogja. Colvin választói főleg a pu­ritán szekták tagjai közül kerülnek ki. — A 35. OSZTALYSORSJÁTÉK V. OSZTÁ­LYÁNAK mai húzásán nyertek: 20.000 koronát: 28.602. — 10.000 koronát: 10.115. 46.558 88.111, 06.034. — 5.000 koronát: 2973, 9736, 12.978, 21.920, 34.907, 35.818. 38.607 42.575, 49.847. 60.339. 65.832, 80.650, 105.406. 108.525. — 2.000 koronát: 3676, 3938, 8484, 10.749. 14.119, 14 250. 26181, 30.941. 32.968, 35.755, 36 206, 36.851, 37.003, 37.730, 38.360, 89.859, 46.809, 48.390 51.148, 55.359, 55.494, 55.552, 57.124, 57.821, 59.217, 62.096, 62.115, 63.115, 64.128, 67.394, 68.351, 71.441. 72 916, 73.552, 73.574, 75.057, 75.994, 77.521. 79.521, 80.465, 83.807. 87.995, 91.148, 91.805, 101.564, 102.046, 102.089 102.242, 104.869, 110.719, stb. (Felelősség nélkül.) Roosevelt vagy Landon? B||a , r L-Mvenmimo szavazó az amerikai elnökválasztás urnái előtt Hat jelölt vesz részt az elnökválasztási küzdelemben ■ Az amerikai elnök diktátori hatalma ■ ■ ■ A választási agitáció rekordszámai Amerika sorsdöntő napja

Next

/
Oldalképek
Tartalom