Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-18 / 239. (4088.) szám

1936 október 18, vasárnap. 'T>RAGAI-A\\GtmHlRLAI> 17 Nevezetes félszázad Oíven évvel ezelőtí Jókai prológusával, Erkel vezénylésével nyi^o^ák meg - a pozsonyi színházai A bécsi szinházégés hatása alatt építették fel a mai kőszinházat ■ Megnyitó elő­adás Jókai, Tisza Kálmán, Frigyes főherceg, Trefort Ágoston jelenlétében«Ujházi, Márkus Emília, Gabányi, Vízvári, Csillag Teréz a színház első szereplői között vendégnek, igy több újságírónak sem ju* tott hely. Erkel, az ősz zeneszerző vezényelte a közönség állandó ovációja közben a Bánk bánt, A főszerepeket a budapesti Nemzeti Szin* ház művészei játszották és pedig Bánk bánt Hajós, Melindát Maletzkyné, Endre királyt Fektér alakította. Az előadást végignézte Frigyes főherceg és Izabella főhercegnő. Jókai Mór prológusát nagy hatással Sza-> vallfca el Nagy Imre színművész, A hosszú, versbe szedett prológusban Jókai megkapó színekkel ecseteli a vándorszíné­szek kálváriás útjait. A pozsonyi cseregyerek Műkedvelő előadással ünnepük meg a jelentős évlordutót Pozsony, október 17. Vasárnap délelőtt 10 órakor a pozso­nyi Városi Színházban a „Műkedvelő Színpad" szereplői előadják C-iky Ger­gely „Sötét pont" cimü drámáját, amit ötven évvel ezelőtt — 1886 szeptember 24-én — játszottak a két nappal előbb megnyílt uj színházban. A mostani elő­adás védnökségét Pozsony városa vál­lalta és az ünnepi beszédet dr. Förster Viktor alpolgármester mondja, * A vasárnapi jubiláris előadás előestéjén lehetetlen meghatottság nélkül nem gondol­ni az ötven év előtti eseményekre, amelyek a pozsonyi Városi Színház megnyitásakor lejátszódtak az ősi város falai között. Bi­zonyára lesznek többen, — őszbecsavaro- dó, deresedő fejű pozsonyiak —, akik hol­nap eljönnek az érdekes reprizre, akik egy félszázad előtt is ott tapsoltak a megnyitó előadáson. Többen talán csak a kakasülőn vagy a diákállóhelyen mint lelkes kisdiá­kok, ma komoly, érett öregurak. apák, nagyapák ... Elfog az emlékezés levendula- szagu lehelete a régi városi okmányok, egy­korú szinlapok, poros ujságfoliánsok forga­tása, böngészése közben ... A régi faszinház A mai kőszinház helyén az 1776-ban épült faszinház volt. amelyet Csáky György gróf kezdeményezésére a pozsonyi ariszto­krácia emeltetett a maga szórakoztatására. Még a város polgármesterének és birájá-' nak is csak a karzaton adtak helyet, annyi­ra előkelő volt a régi faépület, amelybe a magyar muzsa csak 1820 junius 24-én költözhetett be, amikor is Ki’ényi Dávid színigazgató „Komáromi Játszóíársasága** játszott ott először, előadván Szabó Dá­vid „Mátyás király választása" cimü Színmüvét Szentpétery Zsigmonddal a főszerepben. A bécsi színházégés hatása alatt 1884 julius 7-én határozta el Pozsony vá­ros képviselőtestülete, hogy az öreg, száz­nyolc esztendős faépületet — a „mágnás- színházat" — lebontatja és helyébe újat épít, mert a bécsi Ringtheater égése szomorú me- mentóként állott a nemes tanács előtt: mi lenne, ha itt is tűz ütne ki? 330.000 forintban irányozták elő az uj színház építésének költségeit és két esz- esztendő alatt már állt is az uj épület, amelyet az akkori világszerte ismert bécsi színházépítő cég, Fellner és Helmár emelt. Az építés ideje alatt Sendlein Antal vá­rosi főmérnök a Kecskekapu melletti Pálffy- teremben ideiglenes színháztermet rende­zett be. Az alapkőletétet 1886 szeptember 22-én, szerdai napon volt a barok-reneszánsz stílusban épített uj szinház alapkövének ünnepélyes elhelye­zése és este az ünnepi díszelőadás. Az ünnepségre feljött Budapestről Jókai Mór, akinek „Lidércfények" cimü prológusát Nagy Imre, a budapesti Nemzeti Szinház művésze szavalta el. Itt volt a kormány kép­viseletében Tisza Kálmán akkori miniszter- elnök is. Az aliapkőletételi ünnepség reggel 9 órakor folyt le az uj szinház elő­csarnokában. Az alapkő a mostani diákállóhely, azaz a középső bejárat alatt van elhelyezve. Egy fél méter hosszú és 10 centiméter át­mérőjű pléhcilinderben helyezték el a Fröh- lich városi hivatalnok által készített, pergamentre irt okmányt, Amelyre az uralkodó és a miniszterelnök nevén kívül a következő nevek kerültek rá: Galántai gróf Esterházy István főispán, Mergi Károly polgármester, Dröxler Gun- tor helyettes polgármester, Kozsehuba Já­nos rendőrkapitány, Tallér Pál, Zapletál Ferenc tanácsosok, Brolly Tivadar főjegy­ző, Kumiik Tivadar I, aljegyző, Andrássy Aurél TI. aljegyző, Ejury Károly főügyész, Hcydl Imre főszámvevő, Sendlein Antal fő­mérnök, Tauscher Vida, Kováts György tiszti orvosok, Batka János könyvtáros, Szerinka Antal főkamarás, Bangha Béla tb. orvos és Beck Vilmos közgyám. A színházépítő bizottság tagjainak neveit is bevették. Ezek voltak: Kozsehuba, Send­lein, Csattogányi János, Eremit Lajos, Je­szenszky József, Martinengo tűzoltópa­rancsnok, Pfouzelt Antal, Pisztory Félix, dr. Pisztory Mór tanár és Záborszky József. Ezután következett az építésen résztvett iparosok, munkások neve. Majd elhelyeztek az alapkőbe az akkor érvényben volt pénzek közül egy dukátost, egy forintost, negyedforintost, 20, 10 és 1 krajcárost, valamint a régi Westungari- scher Grenzbote, a Pozsonyvidéki Lapok, a Pressburger Zeitung egy-egy 1886 szep­tember 22-iki számát, az aznapi szinlapot, Fabriczius Ottó szerkesztő ünnepi röpiratát az uj színházról és dr. Samarjay alkalmi költeményét. Fellner építész tartotta a bronzcilinderbe is behelyezett pléhcilindert, azt lepecsételték és Féigler Ignác és Sán­dor építőmesterek leeresztették az üregbe. Kozsehuba rendőrkapitány égy ezüst kala­pácsot adott át Esterházy főispánnak, hocjy az első kalapácsütést Páris, október 17. (MTP). A Prágai Ma­gyar Hírlap is beszámolt arról a szenzációs perről, amely most egész Franciaországot lázban tartja s uj Dreyfus-ügyként Írnak róla a lapok. Frogé kapitányt, mint jelen­tettük, két és félévi raboskodás után az igazságügyminiszter szabadlábra helyeztet­te, mert kiderült ártatlansága s a kapitány most rehabilitációs pert indított, amelynek kimenetele iránt óriási érdeklődés nyilvá­nult meg a francia társadalom minden ré­tegében. Az eset röviden a következő: Georges Frogé kapitányt, aki a belforti erődnek volt a térparancsnoka, 1934 május 5-én kémkedés ayanuja alatt letartóztatták. A vád az volír ellene, hogy a belíorti erőd tervrajzát eladta egy Sta- nilaus Krauss nevű volt lengyel tisztnek, aki jelenleg a német titkos ügynökség szolgálatában áll. A hadbíróság Frogét ötévi kényszermun­kára ítélte, Frogé azonban egy pillanatig sem szűnt meg hangoztatni ártatlanságát, két év után Marc Rucart igazságügymi­niszter kegyelmi utón szabadlábra helyez­tette a kapitányt, aki szabadlábrahelyezése után azonnal Lyonba utazott, ahol érintke­zésbe lépett ügyvédjével és megindította a rehabilitációs eljárást. A rehabilitációs perrel egy Időben Frogé megtegye, ami után Fellner átadta a rend­őrkapitánynak L az uj színház aranyozott kulcsát, amit az tovább adott Mergi polgármester­nek. A közönség ezután megtekintette az uj épületet, amelynek mennyezetén Lütt- gendorf-Leinburg Leó báró müncheni mű­vész festménye még ma is megvan. Az elő­csarnok falfestményét Spányi Kornél (Po­zsony) készítette. Az ünneplő város Pozsony a megnyitás napján ünnepi kül­sőt öltött magára. A házakat fellobogózták, szőnyegekkel diszitették. A délelőtt 11 órai vonattal érkeztek az előkelőségek a meg­nyitó-előadásra és pedig Becsből Szlavy József koronaőr, Buda­pest felől Tisza Kálmán miniszterelnök, Trefort kultuszminiszter, Pozsony máso­dik kerületének országgyűlési képviselő­je, Jókai Mór, Neiszidler. Degen és Bohus képviselők, Harkányi és Hieronimy stb. stb. A főpá­lyaudvaron Mergi polgármester üdvözölte Tisza Kálmánt, aki onnan a jelenlegi Sa- voy-szálló helyén volt, régi Palugyay-szál- lóba hajtatott, ahol Rónay Jácint katolikus püspök és Geduly Lajos ev, superintendens jelentek meg nála első kihallgatáson. A megnyitó díszelőadás Este volt a Bánk bán cimü opera dísz­előadása, amelyre minden jegy már elővé­telben, sőt . ázsióval kelt el. Az egykori Grenzbote cikkírója: Simonyi Iván fel is I említi beszámolójában, hogy sok külföldi I barátai óriási sajtóagitációt is fejtenek ki a kapitány érdekében s most jel'ent meg egy brosüra, amely fel­göngyölíti az egész Frogé-ügyet és való­ban érdekes részleteket közöl erről a leg­újabb Dreyfus-ügyről, amelyről még a francia közönség is keveset tud. A részletek alig ismertek, mert Franciaor­szágban nem szabad kémperekről irni s a közönség úgyszólván csak az ítéletről érte­sült. A szenzációs ügy részletei tehát való­jában csak most kerülnek a nyilvánosság elé. „Kölcsönt adnék tiszteknek..." A Frogé-ügy felderítését a francia kém- elháritó iroda legnagyobb teljesítményének tartotta. Az esetre a hatóságok figyelmét egy alapjában véve jelentéktelen ügy te­relte. A Süreté National néhány hi­vatalnokának feltűnt, hogy az erőditmény- övben megjelenő újságokban rendszere­sen felbukkan egy hirdetés, melyben ismeretlen zugbankár kölcsönöket ajánl fel rendkívül előnyös feltételek mellett ka­tonatiszteknek. Megállapították a lapok ki- adóhivatalában, hogy a hirdető egy Thwory nevű ur, akinek lakását természe­tesen azonnal átkutatták és a házkutatás al­kalmával találtak néhány nyomtatott papir­Utána a ,,Palugyay"-ban diszbankett volt, ajnelyen dr. Samarjay köszöntötte fel Jókait, aki 50 évnek előtte <— mondotta —■ ebben a városban volt cseregyerek. Jókai — akit tisztelői a banketten egy, a Weinstabl ékszerész által készített ezüst- plakettel leptek meg —, felköszöntőjében a pozsonyi szép hölgyeket éltette. Utána Mo- lec Dani, a későbbi alpolgármester mondott toasztot Keglevich gróf intendánsra. Az ünnepi előadást harmadnap követte a „Sötét pont" szinrehozatala, amelyben Márkus Emília, Újházi Ede és Gabányi Árpád is játszottak. Az érdekes szinlap ak­kor igy festett: VÁROSI SZÍNHÁZ. Pozsony, pénteken, 1886. szept. 24-én a Nemzeti Szinház személyzete által adatik: A SÖTÉT PONT. Dráma 3 felvonásban. Irta: Csiky Gergely. Személyek: Ba.lkányi Kézdy Györgyné — Felek iné Béla, fia — — — — — Mihályfi Albi Vince, bankár— — — Bercsényi Lotti, neje — — — — — Lendvayné Lídia, unokáhiuga — — — P. Márkus Emília Makáry, ügyvéd — — — Horváth Magda, neje — — — — G. Csillag Teréz Láng Endre — — — — Gyenes Fáma Gáspár — — — — Újházi Ede Prókay Gyula — — — — Vízvári Hrabóczy Dániel — — — Gabányi Hrabóczyné — — — — Szathmáryné Pásztory, orvos — — —• Abonyi Péter, inas Makáryéknál — Falud! Adolf, Béla inasa — — — Bér-czy Kezdete 7 órakor, vége 10 órakor. És holnap újra felgördül a függöny. Me. gint színre kerül a „Sötét pont". REHOROVSZKY JENŐ. borítékot, amelyből megállapították, hogy Thwory ur levele­zését rendszereden továbbítja Amszter­damba. Közben a titokzatos üzletember nem dolgozott valami óvatosan. Egy katonatiszt, aki a lotharingiai határon teljesített szolgálatot, kölcsönt kért tőle a hirdetés alapján s hamarosan megtudta, hogy a pénzt megkaphatja, hogyha hajlan­dó bizonyos katonai természetű kérdésekre pontos és megbízható választ szerezni. A tiszt azonnal jelentést tett feletteseinek, akiknek megbízásából tovább tárgyalt az uzsorással, sőt meghívását is elfogadta, hogy átvegye tőle a kölcsönt. Az uzsorás markirozott szerelmes levéf- ben tett ajánlatot a katonatisztnek, akinek pénzt is küldött, hogy utazzék Pá~ risba, ahol találkozhatnak és átveheti a kí­vánt pénzösszeget. Éjszaka a Tuilleriák kertjében A találkozás a késő éjjeli órákban tör­tént a Tuilleriák kertjében, ahol a Süreté National számos hivatalnoka várta a pénz­adót, akit aztán minden különösebb nehéz­ség nélkül sikerült letartóztatni. A letartóztatott Stanislaus Krauss volt, egykori lengyel katonatiszt, aki meg sem kísérelte a tagadást, beismerte, hogy Az aj Drey$us*per fejleményei Kik kovácsolták a kémkedés vádját Frogé kapitány ellen ? Könyv jelent meg a szenzációs per ismeretlen részlteiről ■ A titok­zatos bankár és „szerelmes" levelei ■■ Derangue alezredes gyanús szerepe ■■ Politikai motívumok a szabadlábraheSyezés hátterében?

Next

/
Oldalképek
Tartalom