Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-30 / 223. (4072.) szám
2 <i>KAGAI-Z V UVGmP/H IRLAK 49 milligram tiszta aranyban állapítja meg a francia frank uj belső értékét. A törvény 10 milliárdos stabilizációs alapot teremt, amellyel a külföldön és a belföldön szabályozzák a frank viszonyát a többi valutához. Ezt az alapot a Francia Bank fogja kezelni. A papirfrankot a jövőben nem lehet többé aranyfrankra becserélni s csak a Francia Banknak áll jogában, hogy aranyat és devizát vásároljon. Az arany uj fel- értékelésével az állam körülbelül 16 milliárdos nyereséget könyvelhet el, tekintve, hogy egy frankért ma kevesebb aranyat kell adni, mint a törvény elfogadása előtt. A líra érintetlen marad Róma, szeptember 29. Mussolini miniszterelnök és a pénzügyminiszter jelenlétében hétfőn fontos tanácskozás volt Rómában, amely az uj európai valutahelyzettel és a lírának az uj helyzethez való hozzáillesztésével foglalkozott. A tanácskozásról néni adtak ki hivatalos jelentést, Olaszország valószínűleg egyelőre nem foglal állást s a líra uj megszervezésére csak akkor kerül sor, ha a frankdevalváció hatása kibontakozik, Egy másik hivatalos jelentés szerint | néhány európai állam valutacrtékének leszálli- j tása nem ad okot, hogy Olaszország ugyanezt [ tegye, mert az olasz lira főleg belső valuta és nincs összekötve más valutákkal, így tehát az olasz lira továbbra is könnyen ellenőrizhető marad. Valamennyi olasz tőzsde október el.se/- jéig zárva marad, Akik már trcesfe'iék... Bukarest, szeptember 29. A román pénzügyminiszter az illetékes gazdasági tényezőkkel való tárgyalás után kijelentette, hogy a francia frank értékének leszállítása nem gyakorol hatást a román valutára, amelyet már régebben hozzáillesztettek az ország gazdasági követelményeihez s igy a lej változatlan marad. Szófia, szeptember 29. A bolgár pénzügy- miniszter kijelentette, hogy a francia devalvációnak nincs hatása a bolgár valutára. Ankara, szeptember 29, A kormány elhatározta, hogy a török font értékét nem csökkend, Kovno, szeptember 29. A Litván Bank elhatározott szándéka az, hogy nem követi a többi állam példáját és a litván litnek értékét nem csökkenti. Varsó, szeptember 29. Illetékes lengyel körök kijelentik, hogy a francia, svájci és németalföldi devalváció nem érinti a lengyel valutapolitikát és a zloty változatlan marad. A márka rorsa Berlin, szept. 29. Reinhardt államtitkár Kö- nigswusterhausenben beszédet mondott, amely-8 ben a frank értékének leszállításáról is nyilatko-1 zott: — Nemzetgazdasági számításaink, amelyek | még 1933-ban keletkeztek, pontosan beváltak 5 és Franciaország kénytelen volt arra az útra lépni, amit előre megjósoltunk. A márkát a párisi, berni és amszterdami elhatározások nem érintik, mert eddigi munkánkkal sikerült valutánkat mindenkitől függetlenül és szilárdan megtartani.: Az államtitkár szerint egyetlen illetékes sze- j mélyiség sem gondol arra, hogy a márkát el-! értéktelenitsék. issei elolt Besilei{^fü¥ál és vidffcé’ látogatta meg a két gRBepflapQR Besztercebánya, szeptember 29. (Saját tudósítónktól.) Benes elnök szllovenszkói kőrútján vasárnap Besztercebányát látogatta meg. Az előkelőségek élén Samuhel Mihály városbiró fogadta az elnököt és átnyújtotta neki a város aranykulcsát. Utána Blaha Marian püspök a katolikusok nevében üdvözölte, majd Jávorka János teológiai tanár járási képviselőtestület nevében mondott üdvözlőbeszédet. Az elnö’k válaszában kiemelte, hogy Besztercebánya úgy gazdaságilag, mint kulturális szempontból nagy jövő előtt áll és fejlődésében mindig támogatni fogja a várost. Későbben az elnök megjelent a városháza erkélyén, majd gyalog ment kíséretével a Národny Dómba, .ahol díszvacsorát rendeztek tiszteletére. Este nyolc órakor az elnök Szliács-fürdőre hajtatott és ott töltötte az éjszakát. Hétfő 'reggel az elnök Besztercebányán 'keresztül Hermándra utazott, ahol a besztercebánya—divéki vasútvonal építkezésének megnyitásán vett részt. Az elnök a hermándi papírgyár megtekintése után délben érkezett vissza Besztercebányára, ahol a vasutügyi miniszter kétszázteritékes diszebédet adott tiszteletére. Délután két órakor Zólyom'breznóra folytatta útját az elnö'k, ahol az állami vasmüveket tekintette meg. Délután fél öt órakor újból Besztercebányára érkezett Bene§ elnök és a 'kisállomásról különvona- ton Zólyomba utazott, ahol az éjszakát töltötte. Tánczos tábornok Magyarország álláspontját ismertette a népszövetség plénumában Genf, szeptember 29. A népszövetség hétfő délutáni ülésén felszólalt Tánczos Gábor nyugalmazott tábornok, a magyar delegáció vezetője. Felszólalásának élére a népszövetségi reform kérdését helyezte. —* A magyar kormánynak ebben a kérdésben elfoglalt állásfoglalása — mondotta egyebek között — azon az elgondoláson alapul, hogy a nemzetek élete nem állandó és megkövesült keretekben zajlik le. Következésképpen a béke érdekében alakult minden szervezet, igy a világháború után í béke fenntartására létesített intézmény is szükségszerűen a békés fejlődés ügyét kell hogy szolgálja. A népszövetség ezt csak akkor érheti el, ha az egyezségokmány különböző rendelkezéseiben e célra nyújtott lehetőségeket teljes mértékben kihasználja. E tekintetben kormányom, amint azt már az előző ülésen is kijelentettem, ragaszkodik ahhoz, hogy az egy ess égokanány megtorló jellegű rendelkezéseit egyensnlybia hozzák az alapokmány ama rendelkezéseivel, amelyek az államok között támadható súrlódásoknak békés preventív eszközökkel való rendezését tar Fák szem előtt és lehetőségeit teremtenek azoknak a helyzeteknek a megváltoztatására, amelyeknek fennmaradása veszélyeztethetné a világ békéjét. Kormányom tudatában van annak, hogy az egyességokmány rendelkezéseiben meghatározott eljárások ha- tékonyahbátétele önmagában véve a béke fenntartása szempontjából nem vezethet teljesen kielégítő eredményekre mindaddig, »m»g az egyességokmány 19. szakasza, amely a biztonság fenntartásának leghatékonyabb eszköze, továbbra is alkalmazás nélkül marad. A magyar kormány rendületlen meggyőződése az, hogy e szakasz gyakorlati alkalmazása sokkal inkább megelőzheti a háborút, mint bármely más megtorló rendszer alkalmazása. Ennélfogva a magyar kormány bizton reméli, hogy a népszövetség az egyességokmány 19, szakaszát az abban foglalt elv gyakorlati alkalmazása szempontjából beható tanulmányozás tárgyává teszi. Fegyverkezési verten? és kisebbségi so:s A magyar fömegbizott ezután a fegyverkezési verseny állandó növekedésével foglalkozott. Ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy a fegyverkezésre Magyarországnak épp olyan mértékben van jogos igénye, mint bármely más nemzetnek. Maid a kisebbségeik kérdésével foglalkozott. Sajnálattal állapította meg, hogy a kisebbségvédelem módszerei az elmúlt év alatt semmiféle haladást sem tettek az annyira kívánatos tökéletesedés felé. Kifogásolta kellő kezdeményezések hiányát a kisebbségvédelem gyakorlására hivatott szervek részéről, az eljárás túlságos lassúságát és a nem törődést a hozott határozatok végrehajtásával. Kijelentette, hogy az európai kisebbségek még olyan fokú védelemben sem részesülnek, mint a mandátum alatt álló területek lakói. Az utóbbiak helyzetéit a tanács saját hatáskörében állandóan ellenőrzi. Végül a kisebbségi szerződések által kötelezett államok kormányaiihoz íordul. — Ha azt akarják, — mondotta — hogy a kisebbségi kérdés ne legyen a nemzetközi jóviszonyt meg mérgező zavarok okozója, nem elegendő a kisebbségeknek annyiszor hangoztatott lojalitása, hanem éppen ilyen mértékben szükséges az is, hogy a többséghez tartozók is több megértést tanúsítsanak kisebbségi honfitársaik iránt. Vezérelje őket Prímül fenkölt elve; egy államnak sem érdeke az, hogy eltűnjék: népességének bármely külön értékkel, vagy külön géniusszal bíró eleme. Kec£ve*§ fesad'atás A magyar föjnegbizott beszédét a népszövetség tagjai élénk érdeklődéssel kísérték. Genfi angol körökben megállapították, hogy Magyar- ország elvi álláspontja a népszövetség reformjának és az alapokmány igazságosabb alkalmazásának kérdésében egy csapáson halad az Edén által körvonalazott angol felfogással s ugyanakkor megegyezik az északi államok álláspontjával is. Mint a semleges államok, úgy Magyar- ország is vonakodik külön körzeti szerződéseket aláírni, amin az adott politikai körülmények között senki sem csodálkozhatik. A prágai icgászStoRgresszus a községi jegyzők magán- ratóélaanak íRsgsiüntetestt és ez ügyvédi kamarák részére nagyok őn'tmányzafoi Követel Prága, szeptember 29. Szombat, vasár-1 nap és hétfőn zajlott le Prágában az e*lső | csehszlovák jogászkongresszus, amelyen jj 540 közalkalmazott, 450 ügyvéd, 390 bíró, 2 100 közjegyző és 120 magánalkalmazott jogász vett részt. A kongresszus első — általános jogi — osztálya általi elfogadott határozati javaslat a nemzetgyűlésnek a gyakorló és tudományos jogászokkal való nagyobb együttműködését sürgeti. A legtöbb felszólaló követelte a jogbiztonság megteremtését és a törvények stabilizálását. Dr. Matousek volt miniszter a vezető közhivatalnokok nagyobb jogi képzettségét követelte. Ho,ra tanár a jogásznemzedék nevelési kérdéseivel foglalkozott. Kvét tanécsos kifogásolta, hogy a jogászok általában csekély részt vesznek a népművelésből. A második — bírói — osztályban Cícha legfelső bírósági tanácselnök e bíróság elhelyezésével kapcsolatos nehézségekre utalt. A legfelső bíróság három egymástól elég távolfekvő épületben van elhelyezve, ami már önmagában is akadályozza a rendes munkát. A felszólalók legtöbbje azt követelte, hogy a határvidékekre kizárólag legjobb minősítésű bírákat osszanak be. Az ügyvédek szakosztályának ülése egyúttal a csehszlovákiai ügyvédek negyedik kongresszusa volt. Ez osztályülés vitájában igen sok szemrehányás hangzott el az ügyvédi kamarák autonómiájának korlátozása ellen. A szlovenszkói ügyvédek követelik a községi és körjegyzők magánjogi munkálatainak teljes megszüntetését. Dr. Jahn ügyvéd előadást tartott az ügyvédnek az ügyvédi rendtartás szerinti felelősségé" ről. Az ügyvédjelöltek részéről dr. Rau- ser kifogásolta azt, hogy íaz úgynevezett kis ügyvédi novella nem vett fel intézkedést a zugirászat erélyes üldözésére. A negyedik — közjegyzői —- osztályban az uj közjegyzői törvény tervezetét vitatták meg. Számos panasz hangzott el szlovenszkói közjegyzők részéről ama fonák helyzet miatt, mely a községi és körjegyzők és a közjegyzők hasonló hangzású elnevezéséből ered. Ezért a ,,jegyző“ elnevezés törvényes védelmét kérik. A közalkalmazotti osztályban dr. Joa- chim minisztériumi osztályfőnök azért állott harcba, hegy az állami szolgálatban jogi kérdések elbírálását bízzak mindenkor kizárólag jogászokra. Dr. Svoboda miniszteri tanácsos felszó" lalásában a közszolgálatban levő jogászok nagyobb közgazdasági ismereteiért szólalt fel, A hatodik — magánalkalmazott osztály külön törvényes intézkedéseket követelt a magánalkalmazásban levő jogászok szolgálati érdekvédelmére. A lelkipásztor bizalmát is kijátszotta a bécsi asszonyrém Becs, szeptember 29. A Luner-bünper mai tárgyalásán nagy feltűnést keltett egy lelkésznek, Bonifácius páternek kihallgatása, akinek Lunerné először tett említést a szerencsétlen Augustin Anna haláláról. Bonifácius páter elmondja, hogy Luner- nét sem névről, sem családja köréből nem ismerte, az asszony teljesen ismeretlenül fordult hozzá mint lelkészhez. A vádlottal mindig csak a gyóntatószéken kivül beszélt, tehát gyónási titok nem köti. BiOMfiáctue aitya elmondja eziutön. hogy Lumeir- rió először butavét viaaáiiiniaipján jött el hozzá a eeikirewityébo. Atz akkor szármáira teljesen terriere tfen asszon y cselé djémo k ónk ül ©stioter ífiége íiröl beszélt és ő mi a itanácsot adta neki, hogy a leányt küldje vissza ezittilalhieiz. Másodszor nyolc nappal később jött ©1 az asszony Augwtiin Annával együtt és mn égként©, hogy beszéljem a leány leikére. — Ezt meg is tettem és sikkor Lumenné nemi voüt jeten. Auguistiin Anna a kioktatás után ezeket mondta: — Lunerné oly jó hozzám és én olyan rossz vagyok! E szavulóra nagy mozgolódás támadt a tememben. Elmondja ezután a tellkósz, hogy hamniad- szoir nagy izgalommal jött hozzá Lumenné és ekkor köztölte vele, hogy a 'leány meghalt. Lumőir- mé elbeszélte., hogy a holttest hátán foltokat vieitfc észre és attól tart,, hogy megint, őt fogják okolni, imieír egy Ízben már eliitéilitéik egy cseléd- leány bántalmazásáért. Arra omdókszik pontosain, hogy Lunerné többször emlegette a statáriális bíróságot. Elmondta még, hogy Lunerné mutatott neki eny cédulát, ezen tizenkét fin neve volt fölirva, akikkel állítólag AngiUltin Anna viszonyt. folytatott. Az elnök: 3\i irta ezt a cédulát? A tanu: Azt nem tudom, Én mjnt pap minden ember iránt aki hozzám fordul, bizalommal viseltetem, tehát Turnémé adataival szemben j»em voltam bizalmatlan, A cédulát csak láttam, de nem volt a kezemben, A tanu kihallgatása után az államügyész megkérdi a vádlott asszonytól, hogy miért hazudott a lelkésznek, A vádlott izgatottan védekezik és kiáltozva mondja, hogy nem hazudott, elváltaién nem is emlékszik arra, hoerv a lelkésznél járt, mert azon az éjszakán teljes mor- íiummámorban volt. az Oüé-KMitos-üriyt’ei Pozsony, szeptember 29. (Pozsonyi szerkesztő- sédünk teiefonjelentéee.) Ma déli fél tizenkét órakor hirdette ki ítéletét a pozsonyi felsőbíróság Havié büntető tanácsa vitéz Öllé Kunos Jenő magyar őrnagy és nyolc társa kémkedés! bünoeré- ben. Az ítéletet nyilvánosan hirdették ki. A felső- bíróság az alsófoku ítéletet teljes egészében helybenhagyta, csupán Gálffy István vádlott tűnte, lését snlyosbitotta és az eddigi 9 hónán helvett 18 havi börtönbüntetésre, öt évi hivatalvesztésre és választójogának három évre való elvesztésére ítélte el. Az elítéltek és védőik semmiségi panaszt jelentettek te, az államügyész háromnapi meggondolás} időt kért. A Rimaszombati Polgári Kör jubile urna Rimaszombat, szeptember 29. (Saját tudóeitónk-. tól.) A Rimaszombati Polgári Iver alapitásápak kilencvenedik évfordulóját vasárnap ünnepelte meg impozáns keretek között. A jubiláns 'ünnep8eget, amelyen Gönrör legtávolibb vidékéről je, sőt Nógrádből is igen számosán vettek részt, dédeiőtt díszközgyűlés vezette be az egyesület szék-házának nagytermében. Az ünnepélyt a Rimaszombati Ma* gyár Pa legyint férfikarinak „Fohászba nyitotta meg, majd Márkus László főszerkesztő, ügyvezető alelnök köszöntötte keresetlen szavakkal áz egye' sülét! tagokat a helybeli és vidéki társadalmi _ és kulturális egyesületek kiküldötteit és a nagyszám* bau megjelent, vendégeket. Ezután dr. Túró* Dezső jegyző olvasta föl Márkus László beszámolóját a Polgári Kör kilencven- éves történetéről, amelyet feszült figyelemmel hall- gatott meg a közönség. A beszámolóiból megtud, juk, hogy a Polgári Kör 1640, november 14-én alakult meg próbaképpen három esztendőre e az első elnök Kálnay Miklós lett* Alexy János és társai 1849. december 13-án újabb báróm évre megalakították az egyesületet, amely lassan, da biztosan haladt a fejlődés és virágzás utján a csak az abszolutizmus idején szüneteltette rövid ideig működését. Az 1862. január 1-i közgyűlésen újból ki- mondották a további működést, amely id. Rábety Miklósnak 1891-ben történt elnökké választásáig több-kevesebb szerencsével folytatódott. Id. Ráhely 19 éves elnöksége alatt fokozatos fejlődésnek indult az egyesület. Szellemi és anyagi ereje megizmosodott: sikerült állandó otthonhoz jutnia, amelyet a félszázados jubileumkor avatott föl nagy ünnep, ségek között. A világháború utáni évben dr. Au- gyal István vezetésével a fiatalabb nemzedék vette át az egyesület irányítását-, majd dr. Angyal hirtelen elhunyta után Rábely Károlyt állította a közbizalom az elnöki székbe, aki jelenleg is lelkiismeretes ügybuzgalommal vezeti a kört. Az erősebb iramú haladás és fejlődés kora a két utóbbi elnök működésének idejére esik. Úgy kulturális, társadalmi, mint irodalmi és sport téren is felbecsülhetetlen munkát végzett a kör ezen idő alatt. A nagy figyelemmel hallgatott beszámoló után Szabó Károly olvasta föl a beérkezett üdvözlő iratokat. írásban üdvözölték a jubiláló egyesületet: a. Losonci Magyar Dalegylet, Lévai Kaszinó, Alsószeli Ev. Kultúrkör, Kassai Keresztény Tá'.sn- dalmi Kör. Rozsnyói Polgári Társalgási Egylet, Jaroes Andor, Jelűnek Ferenc és id. Rónay Gyula, inig küld'öttséglleg képviseltették magukat: a Szlovenszkói Magyar Kultur Egyesület, komáromi Jókai Egyesület, tornaijai Dalegylet és ifjúsági Művelődési Egylet, losonci Polgári Kör, füleki Katolikus Olvasókör, Rimaszombat város, rimaszombati Katolikus Olvasóegylet, rimaszombati Magyar Közművelődési Testület, rimaszombati Izr. Nöegyict, rimaszombati Iparoskor és rimaszombati Kereskedelmi Testület. Az esti kulturünnepély az egyesület dísztermében ment végv© zsúfolt ház előtt, a legnagyobb siker jegyében. A megnyitó beszédet dr. Weinbcr- gor Rezső ügyvéd, a kör irodalmi osztályának elnöke mondotta, azután a Rimaszombati Magyar Dalegylet férfikara adta elő tökéletes interpretálásban Petőfi-Fortunor: Mi volt nekem a szerelem c. szerzeményét, majd Fábián Melinda Liszt Ferenc két ópuszát játszotta el zongorán zugó tapsokat aratva. Az estély fénypontját Mécs Lászlónak közreműködése képezte, aki a műsor mindkét részében tomboló ovációk közben szavalt legújabb Költeményeiből. Zajos tetszés fogadta Szomhathy Viktort. is, aki a kör életéből vett kedves képekkel illusztrálta az egyesület fejlődésének útjait. Dr. Weinberger Tibor énekszámai után, amelyeket Stritzky Lilly kisért zongorán, a férfikar fejezte be a műsort Sik-Koudela Babylonnak vizei mellett e. zsoltárával. A férfikart, id. Halász József karnagy vezényelte. — Az estély végeztével közvnesua. majd táncmulatság volt, amely hamisítatlan magyar hangulatiban a kora reggeli órákig tartott. A jubileumi ünnepély megrendezéséi Márkus László ügyvezető alelnök és feladatukat, kifogás- talauul ellátó munkatársai: Mnkovíts Jenő festő müvéé*, Vozáry Samu háznagy, Remenyik Kálmán vigalmi bizottsági elnök végezték nagyszámú <e bevált rend ez ög árán közreműködésével. _______139b szeptember ^0, szerda.
