Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-26 / 169. (4018.) szám
1936 fqling 26, vasárnap. t>ra<lm-AW<Var-hirlae> ÍJ Ausztria pénzügyi helyzete Landeck, julius 25. Ahány derék tirolival elbeszélgetünk, az Ausztriáin átvonuló német-olasz áru- és turistaforgalomnak ezen a csomópontján, mindenkitől' refrain&zeríien kálijuk azt az önérzetes állítást, hogy nem gazdasági végszükség, nem is anyagi szempont késztette Ausztriát Németországgal való megegyezésre, mert Ausztria pénzügyei az utolsó tíz esztendőben sohasem álltak oly jól, mint éppen a megegyezés előestéjén. Büszke önérzettel idézik iSehuseímigg kancellárnak józan jelmondatát: „Ausztriának saját erejéből kell megtalálnia a nyomor és a munkanélküliség veszedelmének leküzdésére alkalmas eszközöket14. Ausztria valóban megtalálta ezeket az eszközöket és pedig nem pénzügyi érdekeinek kockáztatásával, hanem ezeknek mnnkálásával egyidejűleg. Pedig Ausztria egészen mostanáig kénytelen volt feladni a költségvetési egység elvét, azzal, hogy a munkanélküliség enyhítése céljából elrendelt országos 'beruházások hitelkereteit 1933 óta egy különálló rendkívüli költségvetésbe vonta össze, amelynek kiadási végösszegét kizárólag hitelműveletekkel igyekezett, fedezni, 1936-ban ez is megszűnt és ez az első költségvetési év 1933 óta, amelyre vonatkozólag Ausztriának egységes állami költségvetése van. Az ezévi költségvetési előirányzat eredetileg 23 és félmillió Schilling hiánnyal számolt. A rendkívüli költségvetés megszüntetése folytán szükségessé vált az eddig ebbe a költségvetésbe felvett 73 Sch. hitelkeretnek az egységes költségvetésbe illesztése. Pénzügypolitikai feladattá vált egyszersmind ennek a kiadási keretnek és az államvasutak beruházásához szükséges 10 miliő Schilling-, nek fedezése. Ezt a feladatot súlyosbította, hogy a vámtarifa egyes tételeinek módosítása és a do- ihányjövedéknél végrehajtott változások az állam bevételét 28 millió tSehillinggel csökkentették. Az ezekből a tényekből származó nehézségeket részben a közbevételeknek — a gazdasági élet fellendülésével kapcsolatos — emelkedése és a tárcakiadás ok korlátozása, részben pedig az hidalta át, hogy Draxler pénzügyminiszter költségvetésiíeg különválasztotta a 26 millió Schillinges nem-pro- duk'ti-v közmunkáktól a közel 37 millió Schillinges produktív közmunkákat, hogy az utóbbiak költségét hitelműveletekkel fedezze. Az állami kSziminkaprcgram A rendes állami bevételekkel fedezendő közmunkák: millió Schillingben vízerőművekre 5 ipannüvészetr-e 4 szövetségi utakra 10 hídépítésre 6 inüvölődóei középületekre 0.8 ígyób középltkezéere 1.7 Hitelműveletekkel fedezendő produktív beruházásokra: millió Schillingben doh ányjő védőknél 4.9 a sójövedéknél 0.3 a postánál 9 az álami bányászati és erdészetnél 0.2 az államnyomdánál 0.3 az államvasutaknál 22 az állami színházaknál 0.23 Ez a nagy beruházási program természetesen felborította volna a költségvetési helyzetet, ha a kormány 55.3 millió Schillinggel ne.m mérsékelte volna az állami kiadásokat és ha nem számíthattak volna az állami bevételeknek 10 millió Schil- li-nget meghaladó emelkedésével. Ezekután kialakult osztrák költségvetés bevételi -oldala 1881 millió Schillinget tett ki, szemben az 1935. évi rendes és rendkívüli költségvetés egyesített összegével 1882 millió Schillinggel. Az 1936. évi kiadások ösz- szege 1939 millió Schilling, szemben a tavalyi 2043 millió Schillinggel. így tehát az évi költségvetési hiány a -tavalyi 161 millió Schillingről 58 millió Sdhillingre csökkent. Ebből az 58 millióból 37 millió azokra a produktív beruházásokra esik, amelyeket az állam propagandaszerüleg hitelműveletek utján kivan fedezni. így tehát ettől eltekintve 21 millió Schilling az az összeg, amely tulajdonképpen fedezetlen hiánynak minősül. Takarékossági intézkedések Időnként minden állam számára kik-erülhetetienné válik a különböző társadalmi csoportok következményei folytán felduzzadt kiadásainak tervszerű mérséklése. Ausztria egy év alatt 13 millió Schil- lingge-1 csökkentette közigazgatásának költségeit. Miként? Közalkalmazottainak fizetéséhez nem nyúlt, ezzel szemben egy évre felfüggesztette a fokozatos előléptetést és csökkentette az uj alkalmazások számát. Jelentős: megtakarítást értek el az áthelyezések a legkisebb mértékben való korlátozásával és az eddig megosztott hivatali munkaidőnek a Csehszlovákiában is alkalmazott rendszerű hivatali idővel való felcserélésével. Aiz utóbbi egymagában véve évi két millió Schillinggel csök- kentette a hivatalok fűtésének és világításának a költségeit. Az állami pénzügyigazgatást feszélyezte, hogy bizonyos külön közkövetelések hozadékát lekötötték egyes magángazdasági érdekeltségnek nyújtott anyagi támogatások. Ezért az uj költségvetési törvény az ilyen h-ozadékok felhasználása terén a kincstárnak részben, vagy teljesen s-zabaid kezet biztosit. Legfájdalmasabb az osztrák népjóléti minisztérium hitelkereteinek a szűkítése 19.-2 millió Schillinggel. Ez a megtakarítás a munkanélküliek foglalkoztatását, az önkéntes munkaszolgálatot és a hadirokkantok ellátását érinti. Az állami pényügyeket erősitik azok az intézkedések, amelyek a városokkal és a községekkel megfizettetik azokat a szolgálatokat, amelyeket javukra az állam teljesít. (Pl. a szövetségi rendőrség munkáját.) Az adóbevételek nagy emelkedése A vázolt intézkedések céltalannak bizonyulnának, ha a gazdasági élet fellendülése nem biztositana emelkedő köizbevételt az -osztrák államnak. Ez óv első negyedére vonatkozó adatokból ugyanis kitűnik, hogy az előirányzattal szemben az állami kiadások -lényegesen nagyobbak. Ez felborította volna a helyzetet, ha az első évnegyedben a kö-zbe- vételek 31 millió Schillinggel me-m -haladták volna meg a tavalyi arányokat. A gazd-a-sági forgalom, a magángazdiasági jövedelmek emelkedése és. a köz- élelmezési viszonyok javulása folytán ugyanis a tavalyi első évnegyeddel szemben a forgalmi adó hoz-adéka 65-ről 70 millió, az egyen e s ad ók h-ozadé- ka 76-ról 89 millió és a közvetett adók h-ozadéka 38-ról 41 millió 8 eh illingre emelkedett. Mindennél többet ér azonban, hogy h-osszu esztendők óta előPrága, julius 25. A hivatalos lap mai száma közli az árpa és a zab beváltási alapárát. Ezt az árat a termelők, mint ismeretes, nem kapják im-eg, mert a Gahonatársaság ebből illetékek ciánén levonásokat eszközöli. A levonásra kerülő illetékek összegéit már közöltük. Az árpa és a zab havi pótdijai szintén ismeretesek. Az árjegyzékben foglalt alapárak a 68 kg-os imalátaárpa és az 50 kg-os zab beváltási árát -adják. A malátagyártásra ne-m alkalmas, legalább 60 kg-os árpa ára 16 koronával alacsonyabb a jegyzékben közölt árnál. Az első számjegy a malátaárpa, a második a zab árát jelenti: AlekSince—Elekese 113-50—-107.50, Anala—Anya- lapúszta 112—107, And 110—105, Andaő—Kisan- dacs 113.50—107,50, Antalovce—Antalóc 95—90, Aéakürt—Asakürt 112.50—107. Babiná—Bábaszék 108—107.50, Bacuch—Vaco-k 105—105, Bálion—Báhony 115—110, Bajé—Bajcs 112—106, Balvany—Bálvány 111—105, Bánovce nad Bebravou—Bán 118—107, Bánovce nad Ondavou— Bánóc 99—93, Bánovo—Gömőrrég 105—104.50, Ban- ská Bystrica—Besztercebánya 108—107, Banská Stiavnica—Selmecbánya 108.50—108, Barca—Bárca 102—97.50, Bardejov—Bártfa 96—94, Barkaso-vo— Barkaszó 97.50—90.50 Batizovce—Batlzfalva 105.50 —103, Bafovo—Bátyú 97.50—91. Belá nad Cirochou —Cirókabéla 96-50—89, Berehovo—Beregszász 98.50 —90, Bereliy—Nagybereg 95.50—89.50, Berlebas— Berlebaszka 90—84.50, Besa—Barsbese 112—106, Betliar—Bet 1 ér 102—101, Biely Petők—Fehérpatak 108.50—105,50, Bilky—Bilke 95—88, Biha—Bény 119—104. Biskupice pri Dunaji—Pozsonypüspöki 117—111, Blazov—Balázs vágás 114—108, Blhovce— (A csehszlovák korona bukaresti árfolyama.) A Csehszlovák Nemzeti -Bánik értesülése szerint Buk-airestb-en a szabad csehszlovák koronát ma 5.92—5.97 lejjel jegyezték. (A legfontosabb nyersanyagok világpiaci árának alakulása.) A legfontosabb ny-eirs-anyagok világpiaci áráinaik indexszáma az -e.lm-uilt héten a következőiképpen alakult (1927 január = 10Q): 1. sízám-u mami-tóba fcnaa — (előző hétéin 32.73), 2. számú öiszii búza 45.77 (47.15), 2. számú rozs 34.11 {34.15), cseh cukor aíb Hamburg 18.61 (18.71), centrifugál nádcukor ab Newyoink 51.89 (51.89), amerikai gyapot 61.80 (60.86), egyiptomi gyapot 41.61 (44.30), 64. sz. topsgy-apju 43.68 (42.30), 40. sz. topsgyapj-u 42.31 (42.20), vas — (57.96), r-éz 40.62 (40.3-7), petróleum 46.44 (46.44), ka/u-csuk 24.57 (24.57), prima juta 31.56 (31.94), 4. sz. Sant-os-kávé 28.53 (28.17), -cipőtailpib-öir 66.65 (66.54), angol boirjubőr' 55.85 (55.77), iszién 52.75 (52.76). (A prágai tőzsdeindex.) A prágai értéktőzsdén jegyzett értékek rentabilitásának mutiatószáma ezen a héte-n a Ikövetkeizőképpen viálto-zo-tt (1927 január 3 = 100): áillamkö-lcsönök építési sorsjegy nélküli 103.342 (előz-ő héten 103.342),, valamennyi sziliáir-dlkamatozás-u érték 98.872 (98.955), '-belföldi bankóik 103.228 (103.228), ipari és kö.z- ilefceidlésii értékek 122.328 (120.738), a teljes tőzsdeindex 116.113 (114.929), a hiivaitailosan nem jegyzett értékek jelzőszáma 83.674 (84.699),' valamennyi államkölcsön átlagos T-eintaibilitáis-a 4.434 (4.434), a 6 százalékosnál alacsonyabb kamatozású áiilamkö-lcsön-ök átlagos rentabilitása 4.312 (4.312), a prágai értéktőzsdén jegyzett va- -lameinnyi érték rentabilitása 2.888 (2.898). Az ipari részvényeik indexén,ek analízise: cukorgyáraik 84.683 (83.025), éieimiiszeripar 101.414 (100.181), vegyi ipar 180.779 (180.929), sörgyárak 105.432 (104.021), építési ipar 101.698 (97.025), gépgyárak 124.281 (122.785), szövőipar 49.493 ' (48.-558), szénbányák 127.343 (123.301), fémipar 116.198 (114.156), különböző vállalatok 124.627 (123.143), aiz ipari és a közlekedési értékek együttes jelzőszáma 122.3285 (120.738), I szőr a segélyezett munkanélküliek száma 300.000 alá hanyatlott. Idegenforgalmi konjunktúra előtt Ausztria -gazdasági megerősödésének minden ténye örvendetes általános európai szempontokból is. Ebbe az ürömpohárba azonban egy ürömc<se-pp is vegyül: Ausztria megszűnik a külföldön nyaraló csehszlovákiaiak és magyarországiak eld-orádója lenni. Már fellobogózták a Fernfass-tól a Brenne- rig, Sermoostól Naudersig az összes vendégfogadókat, abból az alkalomból, hogy Ausztrián át újból megindult a német aaitótáboroknak esztendők -óta nélkülöizö-tt forgalma Déltirol, Olaszország felé. Minden fogadós szám-ontartja már augusztus 1-ét, amikorára az itteniek számára megszűnik az Ausztriában egy napnál hosszabb időn át tartózkodó németeket a birodalmi kormány részéről 1000 márkával sújtó különadó. így a német-osztrák kiegyezés egyik eredményeként Ausztriát ismét ellepik a nyaraló német tö.meigek, amelyeknek hiánya következtében élveztük éveken át p-otom áron az -osztrák táj szépségeit. D-e ami hátrányos és feszélyező pillanatnyilag az egyénre, az sokszor hasz- nothajtó a közösségre. így van ebben az esetben is. amikor az angol-olasz ellentét m-egszünte folytán Olaszországot az angol, a német-osztrák ellentét kiegyezése folytán Ausztriát a német turisták lepik el. k. b. Balogfalva 122—110.50, Bod‘a—Bogya 118—107 Boleráz—Bélaház 115—108, Boleáov—Bolesó 11550 —108, Borsky Sv. Mikulás—Burszentmikiós 116— 1ÖS, Borzava-Muziiovo—Nagyborzsava-Muzsjovo 96.50— 89 50, Bosany—Bosány 112-50—106, Brati- slava—Pozsony 120—113, Breznicka—Kisberez-nye 105—107, Brezno nad ílronom—Brezncbánya 105— 105, Brezová pod Bradlom—Berezó 115—106, Bru- no-vce—Brunóc 115—107, Bucany—Bucsány 114.50— 108, Btijakovo-továreh—Bikás-gyártelep 106—105, Busovce—Busóc 102—101, Bustino—Bustyaháza S-2.50'—87.50, Bytcica—Biecsefalu 11S—109.50, Bze- nica-Vyhne—Szénásfa-lu-Vihnye 1Ö9.50—1C6. Cifer—Cifer 115—109, Cinóbána—Szinóbáuya 105 —106, Cadca—Csaca 116—109, Cahtice—Csejte 115 —407, Cakajovce—Csekej 112.50—107.50, Cana— Hernádcsány 101.50—97, Cata—Csata 110—104, Ceklisz—Cseklész 118—112, Cergov—Csörgő 99.50— 93, Cerny Ardov—Feketeardó 95—88, Cervená Skála—Viiröskő 104—104, Ceské B-rezovo—Cseh berek 104.50—105, Cinadovo—Szentmiklós 96—89.50, Cop—Csap 98.50—91, Devinská Nová Vés—Dévényujfalu 119—112, Diákévéé—Deáki 118-50—108, Diosek—Diószeg 115— 109, Dlhé nad Cirochou—Cirókahósszumező 97—89, Dobálná—Dobsina 10(2—-101, Dőlni Kubin—Alsóku- bin 107.50—106, Dóin? Ohaj-Hul—AJsóóhayHull 112.50— 106, Dőlni Várad—Alsóvárad 110—105, Drabovce—Vágdebrőd 114.50—107, Dubnioa nad Váhom—Máriatölgyes 115—108, Dubrinice—Bercsényifalva 95—90, Dulov—Dulóujfalu 11450—108, Dunajská Streda—Dunaszerdahely 115—109, Dvo- rianky—Szécsudvard 99—92. Ekec—Ekecs 113—108, Ekel—Ekel 113—107. Farkasd—Vágfarkasd 112—107, Felednice—Feled 104.50— 105, Fiiakovo—Fiilek 106—107. (Folytatjuk.) (Meghosszabbították a szlovenszkói és a kárpátaljai gyümölcs tarifa-kedve zni é ny én ek érvényét.) A szilovenszk-ói és kiáirpá túlijai gyümölcs tarifakedvezményének érvényét a vasutügyi minisztérium ennie az esztendőre is kiterjesztette, azonban úgy -a feladóinak, -mint a ckn Zeitnek le kell m-omdania arról, hogy küldeményeit gépkocsin szállíttatja olyan útvonalon, ahol az autófuvarozás versenyt jelent a vasút számára. A ikedvezimény nászlieitei: Friss gyümö'lics az ösz- sz-es Kassától í^el-etue fekvő állomjásiolktói aniu- -dein áiliio-másr-a 400 fcm-es távolságon túl, a kedvezmény a VIII., IX., illetve XII. osztály tét-eled után 20 százalék; friss alma lipari feldolgozásra •a következő állomásokról: Beregszász, Bustyaháza, H-uszt. Ilosva, Királyháza, Munkács, Ny-é- reslliá.za, 'Száldo-bos-, Nagyszöllőis, Té-cső és Nagykő-csikó (a hivatalos állomási jegyzék soinren-djé- ben) -min-dien állomásra, legalább 400 fcm-eis távolságiban; címzett osuk belföldi gyümölcefel- ■dollgozó válliailat Oiehet. F-riss szilva éis friss szőlő minden Kassától keletre fekvő állomástól minden állomásra. A kedvezmény az I., II. és V. osztály dijtéteiévo'l szemben 20—30 százalék. (Londoni fémtőzsde.) Réz barátságos, ón aligtartott, ólom tartott, horgany barátságos, ezüst ny-omott. Vörösréz standard 37%—37 tizenhárom- tizenhatod, 3 hónapra 38 egytizenhatodí—3818, les-z. árf. 37%, elefctrolyt 41 %—42, best selected 41—41%, ón standard 189%—189%, 3 hónapra 186—186%, les-z. árf. 189'%, banca ón 1-92, straits ón 193, ólom külföldi prompt 16%, 3 hónapra 16%, lesz. árf. 16%, horgany -prompt 18 tiz-enöttizenha- tod, 3 hónapra 14 háromtiz-enhatod, lesz. árf. 14, ezüst, prompt 21—21%, 3 hónapra 21—21%, lesz. árf. 21. Nemhivatalos jegyzések: ólom külföldi prompt 16 h-éttiz-enhatoidj—16 kilenctizenhafcod, 3 hónapra 16%—16 kilenctiz-enhatod, horgany prompt 13%—14, 3 hónapra 14%—14 háromtizen- hatod, öntöttvas 72%, réz strong sheets 68, nickel bel- és külföldi 200—205, alumínium belföldi 100, antimón regulus 64%—65, platina 160, higany 1%%—121/S, antimón kínai 41%—42, W-olfram-é-rc 26%—2-7. fehérbácliog 18%—19%, vörösééz-sulphat 15%, rudeziist prompt 19 tize-negytizenhatod, kés. száll. 19 tizenegytiz-eiihuto-d, fin-om-ezü-st prompt 21%, kéé. e-záll. 21%, arany 138/9w A vasúti tarifareform alapelvei Néhány hónapja serényen folynak az előkészületek a nagy tarifareform érdekében. Az érdekek tok állásfoglalásaiból lassanként már kibontakoznak a tarifareform alapelvei. így mindenekelőtt megállapítható, hogy a tarifa mai beosztása ellen nem igen merül fel pamasz úgy, hogy a reform inkább a részletekre vonatkozik. A mai tarifa első osztálya a darabáruk számára van fenntartva, ahová az 5000 kg-nál kisebb suly-u küldemények tartoznak. Külföldi mintára több javaslat odairányul, hogy ez az osztály külön tételeket tartalmazzon 1000, 2000, 3000 és 4000 kg súlyú küldemények számára. A kocsirakományu áruknál a mai rendszer általánosságban csak 5 és 10 tonnás súlyú küldemények részére szab di-j-szabást. A nagyobb térfogat erősebb igénybevétele mellett több javaslat o-dairányul, 'h-ogy az . alaptétel a 15 tonnás rakomány legyen. Aránylag kevés áru kerül a II.-IX. osztály szerint feladásra, a legtöbb áru a Vili. osztályba van besorozva; itt tehát az alacsonyabb sorszámú, magasabb díjjal terhelt osztályoknál egyszerűsítés lehetséges; annyival inkább, mert jelenleg az egyes osztályok között hiányzik a harmonikus összhang. A nyersanyagok szállítására több javaslat uj olcsó osztály létesítését kívánja. Ma sok nyersanyag a XVIII. osztályba tartozik, ez a tarifa pedig tulmagas, ha az áru értéke métermázsánként 100 koronánál alacsonyabb. Szlovenszkó szempontjából legfontosabb, miképpen lehetne a köztársaság kedvezőtlen földrajzi helyzetét tarifatechnikailag megjavítani. A mai tarifarendszer az alaptételeket egészen 60 százalékig csökkenti, a csökkenés azonban 400—500 kme-s távolságnál megszűnik, ami kevés azért, mert a Éger—Prága—Oderberg—Zsolna—Ruttka —Kassa—Kőrösmező közötti távolság 1320 km. Ebben a kérdésben egyöntetű álláspont még nem tudott kifejlődni, mert a legkülönbözőbb érdekeket kell összhangba hozni. A cseh és Morva érdekeltek már több izbe-n foglaltak- állást a kelet- ezlovenszkói fának adott nagy kedvezmények ellen, amelynek következtében a szlovenszkói fa a sokkal nagyobb távolság dacára Prágában olcsóbb lehet a délcsehországi fánál. A vita tárgyát alk-otó fontosabb részletkérdések: minden áru kapjon e n-agy távolságra külön kedvezményt, vagy csak egyes áru, úgymint fa, gyümölcs, stb. és az esetleges kedvezmények kelet-nyugat és nyugat-kelet irányiban vagy csak kelet-nyugat irányban legyenek érvényesek? Külföldi, főleg német mintára tervbe van véve h-ogy az uj távolságjelző összeállítás az egyes állomások között ne a tényleges távolságokat tartalmazza, hanem a ténylegesnél kisebb távolságokat, ami már magában Is bizonyos olcsóbbodást jelent. A megoldás, a sok részletkérdés miatt, csak lassan halad előre. (A pozsonyi Dunavásár híred.) A bo-lgár Biil- ikairsiky Diruzissztve exportáló cégjei Szófiában leillhatáirózták, hogy aiz idei pozsonyi Dunavásá- ron gyógynövény-ikiállitáisisal résztv-esznok. Bulgáriáiban a -gyógynövény eladás, tekintettél a termelők és gyűjtők ismerete iné, .mint az előnyös időjárásra és a talaj állapotára, igen nagy méreteket öltött. A gyógyn-övénykereskeide'lmet a megbízható Bilkamsky Dni-zssztv-o szervezi. E kiállítás -biztosan felkelti, aiz itteni érdekelt körök figyelmét. — Kísérleti készülékek gabona és liszt vizsgálatára. Az idei mialomíkiállítás és kongresszus keretében, a Dum-avásá-r tartama alatt, számos malomb-erendezési gép és a. gabona és a .fezt vizsgálatát szolgáló készülék kerül kiállításira. Mit kapunk a valutákért ? Prága, juíius 25. Ké 100 magyar pengőért .... 496.— 100 schillingért ......................... 478.50 10 0 lengyel zlotyért .... 444.50 100 román lejért ................... 15.85 10 0 német márkáért ..... 718.— 100 ezüstmárkáért. 795.— 10 0 dinárért ............................ 58.80 10 0 olasz líráért ................... 179.40 10 0 svájci frankért.. 793.50 10 0 francia frankért.. 163.20 10 0 Belgáért .............................. 416.— 100 holland' forintért . . . 1643.-— 1 angol fontért ................... 123.— 1 amerikai dollárért .... 24.20 Mit fizetünk a valutákért? Prága, julius 25. Kő 100 magyar pengőért .... 499.— 100 schillingért . . . . 481.50 100 lengyel zlotyért .... 447.50 100 román lejért..... 16.25 10 0 német márkáért .... 722.— 100 ezüstmárkáért ..... 805.— 100 dinárért ....... 59.20 100 olasz líráért .................... 180.60 10 0 svájci frankért... 796.50 10 0 francia frankért... 163.80 10 0 Belgáért . .......................... 418.— 10 0 holland forintért . . . 1649.— 1 angol fontért.................... 124.— 1 amerikai dollárért * • ■ « 24.40 M árpa és a zaSi hmáMm ára
